Mégsem olyan szadista?

Mindenkinek van egy határa. Egy pont, amin eleve nem akar túllépni, vagy megpróbálta, de már előtte tudta, hogy mindegy mit csinál a másik, annak nem lesz jó vége.
A történet kedvéért nevezzük így, S-el és M-el egy előadáson futottam össze. Véletlen ültem melléjük. S-nek elég különleges látásmódja volt a témára, aminek előszeretettel hangot is adott, hamar felkeltette az érdeklődésem, az előadás végén letámadtam őket beszélgetni. S volt az újonc, M több mint 5 évvel idősebb és legalább annyival tapasztaltabb. Mondjuk nem volt nehéz, S-nek az első rendezvénye volt, ezzel akart jobban elmerülni a dolgokban mielőtt akármi durvábbra adná a fejét. Tetszett a hozzáállása.
Ahogy az esemény italozásba ment át, a már-már kötelező sztorizgatással kiegészülve többek közt megtudtam azt is, hogy csak pornóból van bármilyen tapasztalata ami egy fenekelésnél tovább megy, de lelkesen mesélte a komolyabbnál komolyabb elképzeléseit. Tűk így, tűz úgy, lila foltok. Ahogy haladt előre és tűzőgépről meg késekről kezdett beszélni kicsit túlzónak éreztem. Furcsának tűnt, hogy valaki, aki ennyire érdeklődő és (a beszéde alapján) olvasott az a gyakorlatban nem próbálta még ki magát, dehát nem mindenki talál (megfelelő) partnert így inkább elengedtem. A rendezvény végeztével kontaktcsere, majd találkozunk.
Ezután főleg S-el beszéltem, vele több közös pontot találtam. Aztán pár napra rá megkért valamire. Elmennének egy dungeonba és bár megbeszéltük, hogy inkább az egyszerűen elérhető dolgok híve vagyok, semmint egy stúdió kibérlésének, S szeretné, ha valaki ott lenne, M-et pedig nem különösebben érdekli, de akkor már ne egy teljesen idegent.
Nem mondom, hogy teljes örömmel mentem (nem a kedvenc szórakozásom azt nézni, ahogy egy férfit "kínoznak"), de ha már felkértek és fizették az utam, elfogadtam.
Sosem voltam még ott korábban, így amíg ők előkészültek végignéztem mennyire felszerelt helyre kerültem, kérdezgetve, hogy miket akarnak használni.
M volt az, aki válaszolgatott miközben S a kerethez rögzítette. Ő gyakorlatilag hozzá sem szólt ahhoz, hogy mit fognak csinálni.
Leültem egy székre és néztem.
Egy puhább korbáccsal kezdett, apró csapásokkal melegített be, nem egyből a közepébe, nem csak egy helyre, végig M testén. Nem mondanám, hogy prűd vagyok, de kissé kellemetlenül esett hallani M inkább élvezkedős, mint fájdalmas nyögéseit. Aztán sorravették a dolgokat. Egy durvább korbács következett majd lópálca. Közben néhány jól irányzott pofonnal megspékelve. Nem értettem miért van itt rám szükség, ügyesen (egy kezdőhöz képest főleg) kezelt mindent.
Aztán egyszer csak az ütések végetértek és M el lett oldozva. Egy székre ült, a kezei a hátsó lábakhoz kötözve. A szájába pecek, a közepén egy fémszöggel. Ez még nekem is új volt, de hamar megértettem, ahogy S hozott egy gyertyát és felszúrta a szögre majd meggyújtotta. Egyenesen M nemesebbik részére csöpögött. Csipeszek kerültek elő, majd olyan gyorsan, ahogy az asztalra tette őket, már M testén virítottak.
További pofonok követték, a gyertyáról fröcskölt a viasz. Ezekben a nyögésekben már kevesebb élvezet volt. Amikor S ismét kezébe vette a pálcát ez csak rosszabb lett. Most nem csak M lába és háta kapott az ütésektől. Egy-egy csipesz is leugrott, S ezeket mindig gondosan visszarakta.
Egyszer aztán ez a játék is végetért, egy jó ideje itt voltunk már. S szólt, hogy lassan végeznek, már csak egy dolog. Nem tűnt túl izgatottnak.
M letérdelt terpeszben, S pedig kampóra akasztotta az összekötött kezét amit a feje fölé húzott. Levette a cipőjét és néhány finomabb, de egyre erősödő rúgást adott M-nek, mindegyiket fájdalmas szisszenés követte. Aztán jött egy igazán erős, valószínűleg messze erősebb mint tervezte. M felüvöltött amitől S elhátrált tőle. Én eresztettem le M kezét aki azonnal elborult a földön, majd miután minden rendben volt vele S-hez fordultam. Szipogott.
Mint kiderült nem akarta ezt az egészet. Semmi komolyabbat. Tapasztaltabbnak akart tűnni, próbált úgy tenni, mintha élvezné a durva játékokat, de igazából már ezt sem bírta. Hiába volt Ő Domináns meg Szadista meg tudja még mi aki irányít, mégis beleerőszakolták egy szerepbe ami nem Ő volt. Valamibe, ami nem csak a komfortzónáján, de a határain is túlvolt.