Nyolc levél

Nyolc levél, összesen nyolc levélre volt szükség, hogy helyszín és időpont legyen.
Egy parkban találkoztunk, egy padon vártalak, Te bizonytalanul lépkedtél felém. Minden stimmelt, akkor és ott voltam, ahogy megbeszéltük, bőrcipő, elegáns öltözék, mégis bizonytalan voltál, hogy valóban én vagyok-e. Tétova voltál.
Én nem figyeltem, csak akkor néztem fel, amikor megálltál előttem. Elmosolyodtam.
Bátortalan, mondhatni szolgai kiállásodból, kiváncsian-izgatottan fürkésző tekintedből, amelyet azonban minduntalan lesütöttél, tudtam, hogy Te vagy az.
Fel, és eléd álltam, nyugodtan, lassan végigmértelek, tetőtől talpig, körbesétáltalak, megnéztelek hátulról is, majd újra eléd álltam. Kívülről rendben, gondoltam belenézek, s ahogy mindig is szoktam, mindenkivel, hosszan és mélyen a szemedbe néztem.
Te néztél egy darabig, majd lesütötted a szemed, és nem emelted fel újra.
Tudtam, hogy rendben vagyunk.
Melléd léptem, megfogtam a karod: - Menjünk.
Hozzád mentünk.
Magam elé állítottalak, és számon kértem a hiányosságokat, amelyeket egy rendes szolga, és közötted tapasztaltam, s kilátásba helyeztem a megfelelő büntetéseket. De nem mertél reagálni, így a a nyomatékosság kedvéért, renitenskedésedért egy pofonnal zártam a mondatomat.
Leszegted a fejed, nem mozdultál.
Követtem a tekinteted, és megláttam, hogy bizony a cipőm koszos lett a parkban. Ezt nem szeretem. Parancsba kaptad, hogy azonnal takarítsd meg Urad cipőjét. Kapkodva tettél eleget feladatodnak.
Míg odalent munkálkodtál elővettem találkozásunk főszereplőjét, melyre már úgy vártál, és mikor felnéztél, megfogtam helyes fejed, és ráhúztam, finoman.
A levegőben izzot az izgalmad, engedelmességed magától értetődött, élvezted.
A néhány fínom mozdulatot, néhány határozottabb követte.
Majd felállítottalak, megfordítottalak, háttal nekem. Közelebb fogtalak magamhoz, férfiasságom a fenekednek szorult, egyk kezemmel karodat, felsőtestedet átfogva melled szorítottam, másikkal a nyakadnál fogva az állad emeletem.
- Nem lesz itt baj, tedd amit kértem.
Ekkor elengedtelek, és elsuhantál a szekrényedig. A megszokott utcai ruhád a levelekben vázolt, megfelelően izgató, standard szolgaruhára cserélted. Többek között szoknya, tűsarkú... Előttem.
Közben lopva odanéztél, tetszett, hogy figyellek.
- A szolga az ura kéréseit teljesíti, aki használatra jelentkezik, az a megfelelő munkaruhában veszi fel a szolgálatot. Természetesen megértem, hogy az utcán ezt mellőzted, de ettől függetlenül a büntetésed meg kell, hogy kapd. - Oktattalak.
Majd a földre ülni kényszerítettelek, hátaddal az ágynak nyomtalak, a tarkódat az ágy széle tartotta. A két kezed fogtam, úgy támaszkodtam az ágyra, és a lehető legfinomabban vezettem a pénziszem a szád felé.
Óvatosan nyitottad a szád, nyelveddel illetted a makkomat, de én finoman bentebb nyomtam. Amilyen finom mozgást csak tudok, valami romantikus filmben láttam, olyan finoman kezdtem pumbálni a szádba a hímtagomat, te néztél engem.
A nézésed felizgatott, eluralkodott rajtam a szokás, egyre ütemesebben, egyre mélyebben...
Kezdeti rakoncátlankodásod okán, a büntetést megkaptad.
Kezeidet elngedtem, levegőért kapkodva csúsztál le a farkamról.
- Helyes - nyugtáztam.
Ekkor megtörve a csendet, megkérdezted, hogy miért nem fejeztem be a szádban a mutatvány, úgyhogy elcsattant a követekező pofon. Mert a mester beszélhet, a szolga pedig ne törje meg a csendet, felesleges locsogással. Nyöghet, sóhajozhat, sikíthat, esetleg könyöröghet... de amihez semmi köze használtként, azzal ne foglalkozzon.
- Hozd az eszközeidet - mondtam.
De a megválaszolatlan kérdéseket nem szeretem, s ha már elhangzott, magam miatt meg kellett válaszolnom.
Így kioktattalak, hogy a sperma jutalom, ami nem akárkinek, és nem akármikor jár. Pláne nem büntetés keretein belül.
Eddigre odaértél az ágyhoz, amelyre leültem, az eszközeiddel. Nem volt egy nagy gyűjtemény, inkább csak kezdő, néhány csipesz, egy műpénzisz, némi kötél amelyekkel a kezeidet gyorsan hátra is kötöztem.
Keresztülfektettelek a térdeimen, úgy hogy a feeked legyen az ölemben, amelyet kissé el is paskoltam, a szoknyádat felhúztam a tangádat pedig félre.
Ekkor éeszrevettem, hogy a kért plug sincs benn.
- Olyanom nincs, mondtad. De szeretem... - s csattant a harmadik pofon.
Felállítottalak, kicsit imbolyogtál, mert a fejed eddig lelógott, s most kiszaladt belőle a vér, de egy pár pillanat alatt készen voltál, hogy csipeszeket rakjak a melleidre, az oldaladra egyet-kettőt, majd az ágyra hasaltattalak.
Dugtam egy kicsit a szád, játszottam a csipeszekkel.
Mögéd kerülve hosszasan kényeztette az ánuszod, nyelvvel, ujjal, egy kicsit a műpénisszel is, a csípődnél fogva négykézlábra húztalak, majd kezdetben óvatosan, aztán határozottabban, megjárattam magam a popsidban. Szűk volt, tetszett.
Egy székre ültem, kicsit távolabb, utasítottalak, hogy ülj bele. Mulatságos volt, ahogy hátraközött kézzel, kissé esetlenül kászálódtál fel az ágyról, és ahogy a tűsarkúban felém kopogtál a laminálton, határozottan kívántalak.
Míg fel-le ugráltál rajtam, ha már úgyis szabadok voltak a kezeim, a csipeszeket babráltam. Egyébként is nyögdécseltél az ánuszodban csúszkáló farkamtól, de ahogy a egy-egy csipeszt levettem, vagy feltettem új helyre, hangszínt váltottál mindíg, s ez is tetszett.
De eddigi mindkét pózunkban, arccal háttal voltál nekem, én pedig látni akartam az arckifejezésed amikor a hátsódat feszegetem belülről, ezért feltettelek az asztalra hanyatt, lábaidat az égnek emeltem, és használtam a jól bejáratott lyukat, majd mikor éreztem, hogy közel a vég, ismét magamnak háttal fordítottalak, s ezúttal megkaptad a gecim. És egy kicsit pihentünk, hogy az új kalandok után megnyugodjunk.
Így hátulról volt a leginkább megalázó a helyzet, azért választottam így. De, mivel a betörés jól sikerült, kellő képpen feléd kerekedtem, következhettél Te.
- Látod látod, aki jól viselkedik, megkapja jutalmát. s azzal a lendülettel az ágyra dobtalak, széjjel kötöztem a lábaidat, nyalni, ujjazni kezdtelek, előkerült egy még tiszta vibrátor is...
Addig dolgoztalak, addig játszottam a testeddel, látszólag kényemre kedvemre, a valóságban pedig nagyonis odafigyelve rád, amíg kirobbanó orgazmusod nem lett.
Mert akartam, hogy a használt szolgámnak jó legyen.
S ha már annyira firtattad, hogy miért nem kaptál egy adagot a szádba, a másikat oda küldtem, mélyre, nehogy kiköpd.