Oroszlános csiki… (3)

Bár az ágyhoz szorítottam, ahogyan rajta ültem, mégis éreztem erős mozgását, ahogyan szabadulni akart alólam. Így azt gondoltam, hogy ennek csökkentésére van más mód is:
Leszálltam róla, kimentem s mikor visszajöttem hoztam egy pohár vizet neki. El is csodálkozott, de elvette és megitta. Én meg erre vártam, mert előhúztam a kint kloroformmal átitatott kis kendőt és szorosan az orrához fogtam, miközben a száját is befogtam, így csak az orrán keresztül tudott lélegezni, beszívva a kloroformot a levegővel együtt.
Éreztem, hogy hamar elernyedt a kezemben, már nem vergődött a teste, lassan szinte kicsúszott a kezeim közül, de erre számítva erősen tartottam, újra visszafektettem az ágyra.
Ott feküdt előttem, s most nem tudott védekezni, ellenkezni sem, mert arra sem volt alkalmas.
Ez nagy felelősség, hogy ilyenkor mit teszünk egy bódult emberrel, de semmi olyant nem akartam tenni, amiről nem beszéltünk korábban, csak a mindig meglévő tiltakozását, ellenkezését akartam megelőzni.
Mivel korábban arról is beszéltünk, hogy nyugodtam megkötözhetem, mert megbízik bennem, így kihasználva bódult állapotát hasra fektettem, s hátra téve a kezeit csuklóinál összekötöztem, majd visszafordítottam a hátára. Nem volt túl kényelem a helyzet, mert a csuklói a háta alatt voltak, pontosabban a derekánál, de így kicsit homorított s kiemelte a teste közepét, felkínálva további csiklandozásokra.
Természetesen megvártam, míg magához tér teljesen s megállapítja, hogy nem igazán tud mozogni, azaz ki van szolgáltatva teljesen, nekem. Még ebben az állapotában kicsikartam belőle egy újabb beleegyezést, hogy bárhol, erotikusan is meggyötörhetem.
Neki is kezdtem. Elsőre hoztam a konyhából a már előkészített, s a fagyasztóból elővett, félbevágott szilvákat, melyeket a vágott felüknél fogva a mellbimbóira, a köldöke környékére helyeztem. Észleltem, ahogyan a hideg szilvák érintésére összerándult a teste s a kezembe vett madártollakkal – mind a két végeit egyaránt használva – végigcirógattam az oldalait, a mellkasát, hasát, de a belső combjait is, majd kicsit megbökdöstem a hegyesebb végükkel ott, ahol az előbb a madártolltoll részeivel jártam. Dobálta is erősen magát oldalra, mert mást nem tudott tenni s halkan sikkantgatott is mellé. Mikor a tollak végeivel már a szeméremdombja felett, azon, a fanszőrzetében jártam és tovább vezettem a merev farkán a tövétől fel annak oldalán a makkot borító bőréig, majd óvatosan arról lehúztam a bőrt, hátra és most a tollal csikiztem a makkját, a makk alját körbe.
Most figyelmeztettem, hogy bírja kifickándozás nélkül, mert érdekes érzése lesz, s nagyon fogja izgatni, ami következik. S hogy ne tudjon nagyon mozogni, rá is ültem – persze óvatosan – a hasára a farka felé nézve. Kezembe vettem a merev, duzzadt farkát, megmarkoltam, jól fogva, szorítva. Az egyik madártoll végét pedig végighúztam a bőrtelen makkján. Most már nem csak sziszegett, de aprókat sikkantott és halkan kacarászott is erre.
Jó alaposan meggyötörtem így, majd még jobban a markomban fogva a farkát, a toll végével a makk közepén is körbe-körbe húztam s lassan a húgycső végébe beleillesztve, óvatosan belevezettem, míg a vége el nem tűnt benne, csak a toll maradt ki.
Kezdetben nem, de később már nagyon élvezte ezt.
Persze óvakodtam a toll végét a húgycsőben megforgatni, nehogy sérülést okozzak neki, ott.
Kihúzva a tollat, az előkészített dilatator-készletet vettem, húztam magamhoz, amit szintén kicsit behűtöttem, így hidegek voltak az orvosi fém rudak. Egy közepessel kezdtem (4 mm-es volt az átmérője), azt vezettem a toll helyére s addig toltam be, amíg csak ment és én még a végét tudtam stabilan tartani, fogni. Ez majdnem a gátjáig leért.
Ekkor óvatosan jobbra-balra forgattam a bent lévő dilatatort s figyeltem a reakcióit. Az arcán látszott az izgalom, a belső figyelés koncentrációja, kezdetben a félelem, de ez hamar elmúlt.
Mikor Oroszlánom ezt már megszokta, vettem egy vastagabbat s azt tettem az előbbi helyére. Ezt is hagytam, hogy megszokja és végül egy 8 mm-es került be hosszabban. Ekkor újra a madártollakkal megcsikiztem az oldalait, kicseréltem újabb, hidegebb szilvákra a rajta lévőket és az addigiakat megetettem vele.
Kis időre ott hagytam egyedül, míg kerestem papírösszefogó csiptetőket, több méretben.
Visszatértem mellé és ezeket a csiptetőket elhelyeztem rajta, a testén, de csak rátéve. Kettőt azonban kézbe vettem és kicsit széjjelebb tolva a belső combjait, lábait a zacsijai bőrre csíptettem. Majd a tollakkal meg is „kenegettem” azok körül a zacsijai bőrét, ami szintén erős csiklandozást okozott az Oroszlánomnak.
Most elővettem az elektro felszerelésemet s odakészítettem mellé a szőnyegre. Két tappancsot tettem oldalanként rá: egyiket a hasára, a másikat a lábára a térde felett, majd kipróbáltam azokat, hogy egy izmon nyugszanak-e. Ha igen, akkor a lába kezdett remegni.
Most még két csipeszt is csatlakoztattam az elektro készülékhez s ezeket a papírfogó csipeszek mellé csíptettem a zacsijain. Vettem egy harmadikat is s az a farkában lévő dilatator-rúd ellaposított végére került rácsipeszelve.
Kst volt a mű, a bekapcsolásra. Már nem ültem rajta természetesen, így jól láttam a reakcióit. Lassan kapcsoltam be az elektrot, s lassan növeltem az intenzitást is. Először a lábai kezdtek remegni, majd később a mereven álló farka is rezegni kezdett s a zacsijain is remegett a bőr.
Óvatosan kezeltem az elektro-készülék gombjait, néha meg is állítottam, hagytam kicsit pihenni, majd folytattam.
Egyre jobban élvezte Oroszlánom is, s mikor újra ki akartam kapcsolni, hogy pihenjen, ragaszkodott hozzá, hogy továbbmenjen.
Mivel öt program van az elektro-készüléken, mind az ötöt végig próbáltuk, de kettő kapásból nem tetszett, így három maradt alkalmazható.
Az elektrozás közben, egy labdacsból még kis levegőt is fújtam a lehűtött testrészeire, a hideg szilvák mellett, ezzel is növelve a hőérzet különbségeket nála.
Jó ideig eljátszottunk ezzel, majd megszólalt Oroszlánom:
- Uram, kérhetek valamit? – kezdte.
- Igen, természetesem, ha megvalósítható. –válaszoltam s vártam a kérését.
- Azt szeretném, ha van erre mód, hogy egyszerre legen elől is, a farkamban az a fém rúd és ha van vastagabb, akkor az ánuszomban is, s úgy élvezhessen az elektrót! – nyögte ki.
Elgondolkoztam. Végül is mindenem van ezen kérés teljesítésre, de …
De azért Oroszlánomban még nem voltam sem én, sem más eszköz, ott hátul. Nem tudom, hogy bírja, bírná, de próba szerencse.
Figyelmeztettem, hogy nagy a rizikó, de nem bánta, akarta.
Így előszedtem mindent ehhez, de persze kikötöztem, majd az oldalára fektettem stabil oldalfekvésben, mert így egyszerre a farkához és az ánuszához is hozzáfértem. Mindenhol jól megsikosítóztam, belehelyeztem a megfelelő eszközt, majd azokat az elektro-készülékhez kapcsoltam.
Igen óvatosan kezeltem a gombokat, lassan növelve az intenzitást, míg csak Oroszlánom nem jelezte, hogy már érzi a hatását. Elsőnek a farkában, majd az ánuszában is. Igen élvezte, s nagyon mosolygott közben.
Bár kért, hogy növeljem az intenzitást, de ezt nem tettem meg. Fő az óvatosság!
Lassan le- és kiszedtem belőle mindent, elküldtem fürödni, majd megbeszéltük a törtpnteket, hogy mi tetszett, s mi nem, vagy kevésbé.
Így ért végett Oroszlánom csikizése.