Feladat Elzának.

Ajándék.....Elza tudta, hogy a férfi kívánalma egy másik cseléd bevonása lenne. Hosszú időn át szervezte, mire kiválasztotta a megfelelő egyént. Eljött a pillanat......
A férfi kényelmesen ült a fotelben, a dohányzóasztalon hosszú kubai szivar, hamutartó és szivargyújtó pihent.  A helyiségben mézszínű lámpa teremtett félhomályt. A guillotine-nal játszott. Az a kis szerkezet, amivel a szivarját fogja megvágni, borotvaéles és könyörtelen. Akadály nélkül tudna elvágni egy ceruzát, vagy akár egy emberi ujjpercet is. 
Az ajtó résnyire nyitva volt. Az ajtócsapódásból hallotta, hogy bejött valaki, ekkor az arcára halvány jókedv ült ki.

A csomag volt, aki kézbesítette magát. 
Nem méltatta szóra, csak intett neki, hogy jöjjön közelebb.
A csomag feszült, lányos hangon motyogott néhány szót, de a férfi a mutatóujját finoman az ajkaira tette. Ebből értett aztán. A csomag a küldője remek ízléséről tanúskodott. Elnyerte a férfi szimpátiáját, bár a férfi tudta, hogy egyetlen rossz mozdulat, ami összeroppantja a törékeny tiszavirágéletű - harmóniát és a csomagnak az épp aktuális állapotában - akár meztelenül is , de  mennie kell. A taxi a bejárat előtt várta. 
A férfi intett neki, mire a csomag feltárta, előkészítette a felsőtestét. Elgondolkodott....Lehet, hogy Elza kioktatta előre? Vagy a csomag ilyen fogékony és ösztönösen ráérez a határokra? Mindenesetre, ügyesnek tűnt.
 
A férfi elégedett volt és tovább játszott a guillotine-nal. A csomag lesütött tekintete meg-meg rebbent a fémes csattanásokra. Reszketni kezdett, mikor a férfi magához intette. A férfi elé kellett térdelnie és már szemmel láthatólag rettegett. Próbált azért uralkodni magán.
A férfi kihasználta a helyzetet. Tenyerét felfelé fordítva maga elé tartotta a kezét. A csomag vonakodva és szűkülő pupillával tette bele finom vonalú, vértelen, jéghideg, kissé nedves kezét. Mindamellett nagyon kellemes volt a tapintása.
Ekkorra már a  férfi kedve szerint, a  kötözött keblecskék gémberedetten zihálva emelkedtek, süllyedtek.
 
A csomagon enyhe ajakfény volt.
Zsebkendőt kapott és tudta, mi a teendője. Azonban ettől a ponttól alig tudta türtőztetni magát. Rettegett és izgult.
A férfi továbbra is élvezte a helyzetet. A csomag kezébe adta a szivart, aki kissé remegve tartotta.
A guillotine fémesen csattant és a méregdrága szivar fedett vége a padlóra hullott.
Mindketten merengve nézték a kis dohánylevél-darabot.
A férfi a csomag kezébe adta a gyújtót.
Az megrezzent, amikor a nyomására a dupla szúróláng kék fénye felvillant, mindjárt el is engedte a gombot.
A férfi tekintete megkeményedett, amit a csomag egyből megérzett és most már feltűnően remegett a keze. Megpróbálta meggyújtani a szivart, de aki ezt először próbálja - ahogy a csomag is - rendszerint felsül vele.
Nagyon könnyű tönkretenni egy ilyen szivar élvezeti értékét, ha össze-vissza égetik, vagy nem melegítik fel rendesen és félregyújtják.
A csomag ezt nem tudta megtenni.
A férfi szigorú rosszalló nézését a csomag pupilláiba fúrta, miközben finom, de határozott mozdulattal vette el tőle a gyújtót.
 
Aztán átszellemülten elszigetelődött, miközben akkurátusan felmelegítette a szivar végét, majd kitartó munkával egyenletes parazsat hozott létre annak végén.
A finom szivar füstje elsimították az előző affér hullámait.
 
Felállt, majd a csomagot szinte mellőzve, a szekrényhez lépett. Bakelitet tett fel. A Requiem dallamai a csomag számára ismeretlenek voltak, de a komor dallamok a férfi lelkében a szivarfüst jótékony hatását csak erősítették.
 
Kis kivétellel eddig meg volt elégedve.
 
Intett a csomagnak, hogy álljon fel, de maradjon előtte állva.
Visszaült a fotelbe.
 
Majd jelzett a csomagnak, aki nem hibázott, tudta, hogy anyaszült meztelenre kell vetkőznie, így önállóan felvette az alapállást.
A férfi elégedetten szemlélte az eredményt. A felkészítés kedvére való volt.
Hosszasan teltek a percek, a csomag izgalma mégsem csökkent, sőt, a finom, borotvált részeken meg-megjelentek az izgalom nyomai.
A férfi ezt élvezte és értékelte.
A szivar szinte alig fogyott, miközben a bakelit első oldala lejárt és kis recsegéssel jelezte a végét.
 
A férfi letette a szivart, melynek növekvő hamuját gondosan óvta, majd megfordította a bakelitet.
A zene ismét jótékonyan komorította a félhomályban lengő szivarfüstöt és mindkettejük lelkét.
 
A férfi intett a csomagnak, aki térdkönyök helyzetbe ereszkedett, majd a következő intésre a felsőtestét és a kötözött keblei a földre hajlítva ujjaival szemérmetlenül feltárta nyílásait, melyeket a férfi felé kellett fordítania.
Bár a rémülete még mindig ott zakatolt benne, úgy nézett ki, izgalma kezdte meghaladni a félelmét.
 
A férfi visszaült a fotelba, lábait kényelmesen a kerek fenék tetején keresztbe tette, úgy, hogy a felsőtest és a keblek a padlóba paszírozódtak. Az izgalom és a kéj halk nyögése hallatszott át a vonósok bús-édes suhanásán.
 
A férfi tovább szivarozott.
A percek teltek, a csomag pedig - vagy a jó felkészítés, vagy az ős-ösztönösség, vagy mindkettő eredményeképp folyamatosan és kitartóan zihálni kezdett, az ujjai szinte gémberedtek, ahogy a nyílásait tárta fel. Az orgazmus szélére került, de tudta, hogy legfeljebb egyensúlyozhat ezen a finom és sérthető mezsgyén.
 
A szivar kezdett csípőssé válni, a bakelit pedig lejárt.
A férfi levette a lábait és a fotelben előredőlt a nyílások felé.
A csomag nem merte odafordítani a tekintetét, csak érezte, ahogy a hatalmas méretű parázs közelít a tocsogó, legérzékenyebb részéhez.
A teste meg-megrándult.
Az égetés szinte elviselhetetlenné kezdett válni, jól lehet, tudta, érezte, hogy a parázs nem ért a bőréhez.
A csomag szemei megteltek könnyel, a zihálása kapkodó és a nyögése már elcsuklóvá vált.
 
A férfi egy utolsót kóstolt a szivarból, majd a hamutartóban gondosan elnyomta azt.
A csonkot a kezében tartotta, majd felállt és a csomag látómezejébe került.
A csomag a beteljesedés és a vélt fájdalom határán állt,  titkon és mégis ellenkezve várt érzéseinek égető hiányában, lentről utánozhatatlanul kívánatos, sóvárgó szemekkel nézett fel rá.
 
A férfi intett neki, hogy álljon fel.
Ismét a kezét kérte.
A fehér tenyérbe helyezte a kihűlt csonkot, majd a finom ujjakat lágyan ráhajtotta.
Két hatalmas tapssal és egy kézlegyintéssel fejezte be a találkozót.
A csomag elég érzékeny volt ahhoz, hogy tudja: nincs ideje semmire, csak összekapkodni a dolgait és eltűnni.
Kívánatos formás lábai nesztelenül suhantak, míg egyik kezében a fölmarkolt ruhája, másikban a kézbesítendő szivarvég volt. Távoztával csak  a taxiajtó sürgős csapódása és a duruzsoló motor hangja hallatszott.
 
A férfi komótosan és elégedetten a bakelitekhez ballagott.
Egmont - nyitány
Kezébe vette a mobilját és tárcsázott. Elzának.
folyt.köv.