BDSM-tanítás (fantázia)

Már régebb óta ismertük egymást ezzel a sráccal. Néha egy-egy alkalommal össze is jöttünk, de csak szoftosan persze, semmi komoly szex, semmi durvulás, inkább csak masszázs,kézimunka, orál.

Aztán említette, hogy angolt kell tanulnia. Rólam igazán tudhatta, hogy angolt tanítok. Megkérdeztem, nem vállalna-e be egy speciális tanítási módszert.

Tudta, hogy érdekel a BDSM, és valamelyest őt is izgatta a dolog. Így hát (kidolgozva gondosan a részleteket) hamarosan el is kezdtük a közös tanulást.

A módszer lényege nagyon egyszerű volt. Az alapelv szerint a jó feladatmegoldásokért jutalom, a hibákért büntetés járt.

Amikor a tanítványomként megkapott egy feladatot, csak két választása lehetett: vagy megoldja a feladatot hibátlanul (ez esetben ő büntethet meg engem), vagy belehibázik (ekkor viszont én jövök a büntetéssel). Ahány hiba, annyiszor büntetek.

A büntetéseket közösen írtuk föl kis kártyákra. Mivel mindketten jutalmazhattunk, és büntethettünk is, mindketten készíthettünk kártyácskákat. Az előre megállapított szabályok szerint mindketten öt-öt kártyát készítettünk. Én a következő büntetéseket írtam: 1. tíz ütés a fenékre tenyérrel, 2. tíz pofon, 3. tíz arcon köpés, 4. talpnyalás öt percen keresztül, 5. lepisilés. Ő ezeket írta: 1. tíz pofon, 2. hereszorongatás, 3. tíz ütés a hátra pálcával, 4. talpnyalás öt percen keresztül, 5. testre megalázó szöveg írása.

Vagyis volt egy kis átfedés is...

A szabály az volt, hogy egy-egy feladat megoldása után gyűltek a hibapontok. Ahány hibás feladat volt, annyi hibapont. Ha egy feladat teljesen hibátlanul sikerült, akkor én gyűjtöttem be a büntetést. A végén pedig húztunk a tíz kártya közül. Egy-egy alkalommal 5-6 különböző feladatot csinált meg a tanítványom. Mivel a feladatok hosszúak voltak, eleinte nagyon ritkán fordult elő, hogy ő is húzhatott kártyát. (Ez motiváló eszköz is volt, vagyis tudatosan állítottam össze olyan feladatsorokat, hogy szinte biztosan hibázzon valahol.) Az első két alkalommal tehát csak én húztam kártyát. Később aztán már egyre többször ő is.

Minden óra végén, amikor a büntetésekre sor került, kéjes izgalomban váltunk el. Tudtam, hogy mennyire motiválja a hibátlan feladat, és hogy ő is büntethessen, tehát tudtam, hogy mindent nagyon alaposan meg fog tanulni, amit veszünk az órán.

És így is lett, egyre többször kerültem én a "fasz rosszabbik felére". De be kell vallanom, ezt egyre jobban élveztem.

Pár hónap múlva már folyékonyan beszélt angolul, de az órákat azért nem hagytuk abba...