Halálosan szenvedélyes

Cikáznak a gondolataim. Az egyik pillanatban megkötözve várok egy üres elhagyott szobában az Uramra, hogy végre leszophassam a farkát. Csak várok és várok, aztán nyílik az ajtó, de nem ő lép be rajta. Nem szólalok meg. Nem is tudnék a szájpecek miatt. Térden állok, a kezem hátra kötözve, a bokáim szorosan egymáshoz ragasztva. A szájpecek miatt a nyálam már a melleimen folynak le…és annyira, de annyira nedves a puncim, hogy majd megőrülök, hogy végre hozzám érjenek. Az idegen közelebb lép, végig simít az arcomon, majd keze elindul lefelé a nyakamon és megállapodik a mellemen. Játszadozik a bimbómmal, amitől csak még inkább felizgulok. Szorongatja, csavartja…felnyögök, amitől csak még több nyál indul meg lefelé a hasamon.
- Remélem nem baj…de a Vincze azt mondta használjalak ahogy akarlak…és hát az az igazság, hogy nagyon is akarlak, kis ribanc. Mert az vagy ugye, készséges kis ribanc?- csak bólintok.
Lehúzza a sliccét, és előveszi nem is olyan kicsi farkát. Alig várom már, hogy végre magamban érezzek valakit. Egyik oldalról a farkával, másik oldalról a kezével kezdi el paskolni az arcomat, majd kiveszi a számból a pecket.
-Szeretnélek magamban érezni, Uram. Leszophatom a farkát, Uram? Kérem.
-Oh, te kis…..-és már mélyen a torkomat dugja Olyan mélyen, hogy kicsordult a könnyem is. Befogja az orrom, amitől fulladozni kezdek, de nem enged…a farkát még mindig a számban tartja és csak szopat.
Egy másik pillanatban, otthon vagyunk az Urammal. Nyakamon póráz, azon fogva vezet ki a konyhába, hogy megetessen. Lefetyelek, mint egy jó kis cica, közben a fenekemet simogatja, és néha becsusszan az ujja a lyukamba. Visszamegyünk a nappaliba. A nyakörvem fém karikájánál fogva rögzít a falhoz. Be kell kapnom egy falra erősített hatalmas nagy dildót. Pont annyit enged a nyakörv, hogy a dildó vége még a számban legyen, így folyamatosan szopnom kell. Négykézláb állok és csak szopogatok, hosszú órákon keresztül. Már midnenhol nyálas vagyok, de muszáj szopnom különben olyat kapok a fenekemre, hogy egy hétig sem ülök le. Aztán végre, több óra szenvedés után végre odajön. Megsimogat, hátulról végig dörzsöli az egész testem, a vállaim, a nyakam, a mellem, a hátam, a combjaim. Megragadja a copfba fogott hajam, és végre megdugja a már tocsogó puncim. Tele van a szám és a puncim.
Ugyanúgy pórázon. 6 fiú és 2 lány, buliznak, mindenféle zajt hallok. Én a sarokban bekötött szemmel, a fejem felett kikötött kézzel lábujjhegyen állva várok. Várom, hogy végre használjanak. Egy csipkés szélű harisnya és egy hozzá illő harisnyatartó van rajtam. Ebben kellett jönnöm. ezenkívül nincs rajtam semmi, csak a szokásos nyakörv és a póráz, ami a kezem mellé a fejem felett van rögzítve. A szám kipeckelve. Néhányan végig simítanak rajtam, de senki nem érint meg igazán. Ezzel is kínoznak. Volt valaki, aki hosszan eljátszott a melleimmel, szopogatta, simogatta és egy pillanatig még a csiklómat is megérintette, de eznagyon régen volt és azóta alig érnek hozzám. Hallom, hogy jól érzik magukat, érzem magamon a tekintetteket. Odajön az Uram és eloldozz.
-Térdre, Cicus.-húzz le a nyakörvemnél fogva.- Most pedig mindenki úgy haszná,l ahogy akar. Tegyél meg mindent, amit kérnek tőled. Értve?- odavezet valakihez, aki elveszi tőle a pórázom és nagyot ránt rajtam, amitől elesek. Felhúznak, kiszedik a pecket a számból és már is egy hatalmas farkat szopok, két ujj már a fenekemben mozog, és közben valaki a csiklóm simogtaja.
Mindeközben, igazából otthon vagyok egyedül, a tudattal, hogy nincs senki aki úgy dugna meg ahogyan tényleg akarom. A tükör elött térdelek felcsipeszelt mellbimbókkal, amik fájóan sajognak, egyik kezemet a hátamhoz szorítom, másikkal a csiklómat dörzsölöm, nagyon erősen. A nyelvem kidugom, úgy teszek mintha az uram azt parancsolta volna, hogy nem zárhatom össze a szám. És várom, hogy egy mennyei pillanatra majdnem igaz legyen minden, amit elképzeltem.