Lány a vonatról

Nem ismerkedem tömegközlekedésen.
Nem mintha szabály lenne vagy ilyesmi, csak nem az én szám íze. Kevés kellemetlenebb dolog van, mint amikor az, akire ránézve egy pillanat alatt elképzeled, hogy mit tennél vele végignézi ahogy felkelsz és már a szemetek találkozásakor tudod, hogy nem azt keresi amit te.
Aztán egyszer csak nem kell neked felkelned, mert leül melléd. Mindenkin maszk, alig látni belőle valamit, de az pont elég. Alacsony, törékenynek és fiatal, de valószínűleg idősebb, mint aminek elsőre tűnik. Hosszú szőke haja van és zöld szemei. Pont az esetem, dehát kinek nem? Zihál a levegőért, az izzadtsága folyik a homlokán. Vajon futott, hogy elérje? Vajon akkor is így kapkodna levegőért ha játszanék vele? Ha órák óta nem ereszteném a bilincseit az ágyról? Nem, inkább a bordásfalhoz kötném. Könnyebben hozzáférek és amúgy is rég használtam. Az izzadtsága helyett a labda mellett a nyála folyna az arcán ahogy erősebbre állítom a vibrátort amit saját erőből tart bent... Túl hamar és túl messzire kalandozom, fel sem tűnik, hogy már nem áll az ajtóban.
- Szabad ez a hely? - Angyali hang. Felnézek és Ő az. Miért romantizálom túl a helyzetet? Nem illik ahhoz amit tennék veled.
- Persze, helyezd magad kényelembe ahol akrod. - Persze, miért nem szólsz egyből rá, hogy térdeljen eléd? Miért viselkedem úgy, mint egy tini az első szerelmével?
- Ha már így kéred... - És mellém ül. Nem szembe, mellém. Szürke egyberuhájának mély dekoltázsa van. Látszik, hogy milyen vékony. Hamarabb eltörne, mint a hurkapálca amivel végigcsapnék a hátán, lépésenként haladva a feneke és a combjai felé. Elképzelem ahogy az az angyali hang azért nyög, hogy hagyjuk abba.
- Öhm... - Hallom és feleszmélek, hogy hol maradt a tekintetem.
- Ha azt akarnám, hogy bámuljanak egy kocsmában ülnék, nem a vonaton.
- Ha nem akarod, hogy bámuljanak vegyél fel valamit, amiben nem tűnsz escortnak - Csodás! Ha abban a kocsmában lennénk már az italomban úsznék. Az arcára nézek. Elpirult. Nem veszekszik, nem megy arrébb, csak ül ott,, mintha egy gagyi romantikus filmben lennénk. Ennyire mérges? Valami üvölt az agyam hátsó részében. "Hogy nem veszed észre?" Végre kitisztul a fejem. Ha jó a megérzésem és brat, akkor végre hazai terep. Ha nem, ennél nem rontom el jobban. Kiegyenesedem és a kezemmel "véletlen" végigsimítom a karját közben.
- Mi az alkalom amire így kiöltöztél? Interview? Randi?
- Csak egy találkozó volt.
- És ezt Ő is így gondolja?
- Egy régi barátom az egyetemről, nem éppen az esetem.
- Ha a nem esetednek így kiöltözöl megnézném, hogy mit veszel fel annak, aki az. Mivel érdemelte ki, hogy nem-et kapott?
Csendben maradt. Hagytam, hadd gondolkozzon, válaszol-e magától. Nem úgy nézett ki, mint aki fog.
- Jó lenne, ha hallanám, mert a következő az én megállóm. - Még mindig csak nézett maga elé, az összezárt lábaira, összekulcsolt kezeire.
- Add ide a kezed. - A csuklója alá nyúltam és finoman megszorítottam ahogy kibogoztam az ujjait és magamhoz húztam. Nem húzta el és nem nézett rám furcsán, ahogy stabilan tartottam amíg a másik kezemmel a táskámban kutattam egy tollért.
- Ha túl kedves volt, és valami mást keresel holnap estig hívj fel, de délelőtt dolgozom, ne akkor. Minél hamarabb elmenteném a számot, mert ilyen melegben hamar lekopik. - Az egyik ujjára írtam fel. A kezét visszatettem a combjára. Elengedem és a szexuális zaklatásnál csak a csípőjéhez kerülök közelebb ahogy visszahúzom a kezem. Felállok és elindulok kifelé. Teszek róla, hogy a lehető legközelebb kerüljek hozzá közben.
- Várom, hogy hívj.
Nem válaszol. Mintha valami film főszereplője lennék aki nem néz a robbanásba felkelek és beállok a vonat ajtajába. Elszámoltam magam, még van időm. Ott állok, miközben alig pár méterre ül tőlem. Kifelé nézek az ajtón, nehogy találkozzon a tekintetünk. Végre megáll a vonat, az elmúlt perc egy egész évnek tűnt. Kilépek és elindulok az aluljáró felé, de visszanézek az ablakon. Engem néz. Felemeli a kezét és kidugja a nyelvét. Végignyalja az ujját majd becsukja a szemét és bekapja az egészet.
Lehet ismerkednem kellene tömegközlekedésen?


(Van tovább, az kevésbé "nyálas" és inkább klasszikus játék/aktus/szeánsz leírás, de csak akkor folytatom, ha van érdeklődő)