Véletlen találkozás a mormonokkal a Ligetben (2)

Mivel Isaac még valamit mindig keresett, hiányolt, így megmutattam a tágítóimat, a dildókat, aminek Isaac igencsak megörült. Volt közötte vékonyabb, de vastagabb is s rezgő is, amit pumpálni is lehetett, ezzel növelve a vastagságát. Ezt sokáig nézegette, forgatta és ki is próbálta a markába szorítva azokat. Majd az elektro eszközt is megnézegette.
Mikor mind a két fiú választott magának játékszert, azt kértem tőlük, hogy öltözzenek vissza úgy, ahogyan beléptek hozzám. Kicsit csodálkoztak, de megtették. Hamarosan a két mormon újra öltönyösen állt előttem a szobában.
Most eléjük léptem én is felöltözve és köszöntöttem őket, mint ha most érkeztek volna s invitáltam beljebb őket a szobába. Most értették meg, hogy miért kellett visszaöltözniük: mert most kezdődik a játék a részükre.
Kicsit távolabb állítottam őket egymástól, s mind a két srácot körüljártam, miközben hol itt, hol ott érintettem meg őket: megsimogattam az arcukat, végighúztam a kezemet a szemöldökeiken, bedugtam az egyik ujjamat a szájuk sarkába és le kellett szopogatniuk azt.
Mind a kettő végigmustrálása után Isaacot félreintettem, majd Noelt magam elé állítottam, én mögé léptem. Hátulról átnyúlva lassan meglazítottam a nyakkendőjét és lehúztam róla a zakóját. Majd végig húztam érzéssel a kezem élét a nyakán és belefújtam a fülébe. Megborzongott. Most az inge gombjait végig kigomboltam és azt is lehúztam róla. Most a nadrágszíját eresztettem meg, s kihúztam azt a nadrágjából. Kicsit megrázta magát, a testét és a nadrágja lecsúszott róla a selyem alsóruháin. Ott állt már előttem hosszú, fehér, alig valami selyem alsóneműben, melynek a gatyája a térde alá ért, a felső pedig ujjas volt. Most előbb a felsőt húztam át a fején s a feltáruló, csikótest szőrtelenségét csodáltam meg. Lassan kihúztam a gatyája gumiját és benézve konstatáltam, hogy a fanszőrzete sincs. Az alsó is lehullott s ott állt előttem egy szál faszban.
Mutattam, hogy forogjon, többször is megforgattam maga körül, végül a két csuklójára bőrbilincset csatoltam és természetesen kapott bőrből nyakörvet, rajta pórázzal. Ekkor összekarabinereztem a csuklóbilincseit is és mutattam, hogy emelje a magasba a feje fölé azokat. Vettem a tűs kereket és végig húztam a testén a csuklóitól le a hónalján át a mellbimbóiig, majd tovább a köldökén át a szeméremdombját sem kihagyva – el a merevvé vált farka mellett – a belső combjára, azon végig le a bokájáig, majd vissza s a farka mellett a másik lábán is le a bokájáig.
Noel elég jól tűrte, csak néha-néha rázkódott meg a teste egy-egy pillanatra. Azt már igencsak nehezem állta, mikor közben a tűs kereket vezetve a bokái felé odahajoltam és a merev farka végét a számba kaptam s megcsumiztam.
A tűs kerék-tortúra után leültem egy székre, magam elé intve Noelt a térdemre fektettem úgy, hogy a combjaim közé fogtam a mereven álló dákóját, odaszorítva és kezeimmel, majd az átvett fa paskolóval kipirosítottam a fenekén a cipóit. Még nem lángolt, mikor abbahagytam a paskolását és újra felállítottam kis terpeszbe felfelé nyújtott kezekkel és most egy rövidebb szíjas, de többágú bőr korbáccsal a testét vertem el mindenhol: a mellkasán kezdve, az oldalain át a hátán, majd a combjai és a popói között, de jutott a vádlijaihoz is.
Mikor már szinte tűzben égett az egész teste, lángolt minden bőrdarabja vettem egy adag jégkockát a markomba s azzal hűtöttem le a testét, hagyva lecsurogni végig a testén a megolvadt vizet, amit kis törülközővel fogtam fel a bokáinál és é ezzel a hideg vízzel visszafelé haladva újra áttöröltem a testét. Végül a még vizes, hideg vizes törlőkbe bugyoláltam a merev farkát, ami a hűtés hatására – látványosan- zsugorodott, töpörödött össze, Noel legnagyobb bánatára.
Mi persze Isaac-kal jót nevettünk ezen, amiért Noel megharagudott és lila lett a dühtől. Ránk is kiáltott, hogy nevethetünk ilyen idétlenül ezen és főleg rajta. 
Hogy agyvérzést ne kapjon Noel a még vizes törülközőt a farkáról a fejére borítottam s azzal együtt a hónom alá szorítottam a fejét, miközben befogtam az orrát is. Vergődött, vonaglott, próbálta kiszabadítani a fejét, de különösen az orrát. Így legalább ezzel volt elfoglalva.
Végül hagytam Noelt kiszabadulni a szorításomból s egy kötéllel az eddig magasban tartott kezeit a plafonhoz rögzítettem/feszítettem és kapott a bokáira is bőrbilincseket s egy távtartó rudat. Így fordított Y alakban állt előttünk.
Alaposan végigmustráltam s rájöttem, hogy valamik még hiányzanak Noelről: a krokodil csipeszek. Így előkaptam azokat a helyükről s odaálltam Noel elé, hogy feltegyem rá azokat a mellbimbóira, majd más helyekre is a bőrén, de ekkor rájöttem, hogy ezen a vékony, csikóbőrön ezek a durva csipeszek mekkora károkat okoznának. Így meggondoltam magamat és a krokodilcsipeszek helyett facsipeszeket hoztam s azokkal hajtottam végre az eltervezett csipeszelést.
Már felrakásuk közben is próbált elhúzódni Noel, de mivel látta ez nem fog sikerülnie neki, így már csak halkan, majd egyre hangosabban sziszegett, jelezve, hogy ez számára nem kellemes érzés.
Nem is hagytam sokáig fent a felrakott csipeszeket, és onnan kezdve, ahonnan felraktam kezdtem is sorban, még ha lassan, komótosan is, leszedni. Mindig kicsit megmozgattam az adott csipeszt, majd kicsit meghúztam, el a bőrtől, de még nem nyitottam ki, majd már kinyitva elvettem a bőréről. Noel közben folyamatosan sziszegett és izgett-mozgott. Pár csipesz levétele után pedig a már levett csipeszek helyén a bőrt ujjaim közé fogtam, megszorítottam és megmorzsoltam. Most sziszegett csak igazán Noel. Isaac pedig bíztatott, hogy csak rajta, tegyem csak.
Mikor az utolsó is lekerült Noel testéről, megint vettem bevizeztem a kis törülközőt és úgy vizesen ledörzsöltem Noel teljes testét, végig a bőrét. Lassan csitult a sziszegése.
A törülközés végén a kötelet is kilazítottam, leengedtem Noelt a felhúzott helyzetéből. Így talpára állhatott és kiszuszoghatta magát.
Már csak az volt hátra, hogy leülve magam elé hívtam, ott állt előttem kis terpeszben én pedig megmarkolásztam, megmorzsolgattam a farkát és a golyóit, majd a már mereven álőre álló farkát kicsit meg is szopogattam s végül a kezembe, markomba véve meghúzkodtam, míg csak el nem ment abban, nagyot sóhajtva.
Megkérdeztem, hogy tetszett a kezelése. Kicsit gondolkozott, majd ezt mondta:
- Nálunk másképp szokták csinálni az elöljáróink, de ez, így még jobban tetszett, változatos volt, még ha néha fájdalmasabb is, mint a megszokott. – kezdte Noel.
- Akkor tetszett? Örülök. – vágtam bele, de láttam még akar valamit mondani, így elhallgattam:
- Azt szerettem volna még hozzátenni, hogy elöljáróink nem hagyják ki sohasem, hogy megujjazzanak minket és a végén meg is dugjanak, de közben ők is kívánják, hogy szopogassuk meg a farkukat, néha a golyóikat is.
- Akkor, ha jól értelek, még a megdugásodat hiányolod? Ne tedd! Megkapod még! – ígértem meg neki.
Nem is kellett sokat várnia rá, mert megint a térdeimre fektettem, de most nem megcsapdostam a popóit, hanem először egy, majd már két-három ujjammal is kitágítottam az ánuszrózsáját s hagytam is, hogy megszokja azt, hogy benne van a három ujjam. Most átvettem a síkosítót Isaactól, abból is bőven nyomtam Noelbe, bele is masszírozva azt az ánuszába s úgy hagytam, hogy lehemperegjen rólam, majd a földön hasra feküdve puccsítson egy párnán és ráhasalva alaposan megdöngettem. Ki- bejártam benne, meg is kevertem párszor és iparkodtam elhúzni a dolgot, hogy hosszabb ideig tartson, de végül is eljött a kéj ideje és –szerencsére a felhúzott guminak – abba mentem el.
Isaac irigykedve nézte kettősünket, de nem sokáig, mert ő következett.
(folyt. köv.)