Lüktetés

Egy szépségszalonnak álcázott búvóhelyen találkozunk valahol a város szélén. Szabadkozol miatta, pedig nincs rá okod, mégis jól esik az effajta figyelmesség. Lesegíted a kabátom, töltesz nekem a borból, amit ajándékba hoztál. Játékosan rám vigyorogsz, beletúrsz a hajamba, majd egészen gyengéden megcsókolsz. Könnyedén cseverészünk. Te úriemberként viselkedsz és én hiába keresem a szigorú domot benned, egyszerűen nem találom. Egészen eddig a pontig, mert aztán rám dörrensz, hogy vetkőzzek. Hátrálsz pár lépést, hogy mindent jobban láss, én meg ott állok zavartan és szégyenlősen. Ez az az utasítás, amit legszívesebben azonnal megtagadnék, de nem teszem. Egyszerűen kell a farkad. Kell, hogy bennem legyél, hogy érezzem a lüktetését, amikor elélvezel. Lassan vetkőzni kezdek, közben elképesztő zavarban vagyok, ahogy végigmustrálsz. A bugyit már te veszed le rólam, de azért előtte nem felejtesz el belenyúlni.
- Ennyire kívánod már a farkam, én gyönyörű szukám? - kérdezed, miután ujjaidat belém mártod.
Halk nyögés a válaszom a kérdésedre, amit máris egy ellentmondást nem tűrő utasítás követ:
- Akkor szopjál szépen, kicsim!
Kényelembe helyezed magad, én pedig kiszabadítom a farkadat. Nem veszlek rögtön a számba, először csak finoman a kezembe veszlek és a nyelvemmel játszom kicsit rajtad. Aztán az ajkaimmal egyre lejjebb csúszom a farkadon és bő nyállal szopni kezdelek. Ízlelgetlek, simogatlak a nyelvemmel és közben a kezem sem tétlenkedik. Egyre keményebb vagy, én pedig egyre nagyobb hévvel kényeztetlek. Szeretek előtted térdelni, és felnézni rád, miközben szoplak. Ebbéli örömömnek azonban hamarosan vége szakad, mert az ágyra parancsolsz, hogy végre megdugj. Mennyire vártam már ezt a pillanatot! Azonnal vad tempóba kezdesz, egy percig sem kímélsz, de erre most nincs is szükség. Aztán mégis lassítasz, talán mert nem akarsz még elmenni és centiről centire hatolsz belém, kínzó lassúsággal, miközben én úgy szorítalak össze, ahogy csak tudlak. Kajánul rám vigyorogsz és újra gyorsítani kezdesz a tempón. Durván, szinte erőszakosan baszol. Hangosan nyögök a fájdalommal vegyes kéjtől. Aztán a tekintetemet a tiédbe fúrom, a te elképesztően kék szemeidbe, miközben lüktetve elélvezel bennem.