Lilla a rabszolganő 1.

Lilla szófogadó volt. Hűséges kis rabszolganőként úgy várta urát, ahogy parancsolta neki. Egy kerek kis vastag szőnyeg volt állítva a bejárati ajtóval szemben. Lillának ezen kellett terpeszben térdelve várni. De nem akárhogy. Minden nap pontban 16 órakor kell elkezdenie készülni, és 16:30-ra kész lenni. Szájába a szájkarikát kell először feltennie, és a többihez úgy készülni. Akkor veheti le otthoni ruháját, és felvenni a miniszoknyát, és a szűk kis felsőt. Az anyag szorítása jól kidomborította melleit. Rövidsége miatt alul kilátszódott némi gömbölyded rész. Még csak eddig jutott, a szájkarika miatt a nyála folyt rendesen, de nem törölhette le. Kissé sietett is a lány, mert ura néha korábban jött, hogy megbüntethesse, mert nem készült el időre, mire ő haza ért. Fogta hát a nagyon nagy dildót, és elhelyezte a szőnyegen, majd ahogy kellett, fölé térdelt úgy, hogy éppen bepillantson hüvelyébe. Keze szigorúan hátul, mintha meg lenne bilincselve. Örült, hogy kész van, és nem ért még haza. És járt az agya, hogy mit nem kap büntetést érte. "Nem kell ma kifutnom így, ahogy vagyok a kapuig, meg vissza. Kint hideg tél van." vagy "Nem kell elviselnem a 25 korbácsütést mozdulatlanul. Ha megmozdulok, annál többet kapok." vagy "Talán nem kapok csipeszeket a melleimre, amit szeret pöckölgetni, huzogatni." Lassan teltek a percek. Ahogy bár nem akart, mégis mozgott, az a hatalmas dildó csak izgatta selymesre borotvált punciját. Az ura késett. Már kezdett igencsak kényelmetlen lenni neki a póz. Bő negyed óra késéssel nyílik az ajtó. Ő az! Végre! De... ki az a nő? Kit hozott? Ugye nem...?
Az Úr bejött a Hölggyel, és a jéghideg pálcával megpaskolta Lillát. A hidegtől libabőrös lett, de hagynia kellett. Mozdulni sem mert, meg hát ez is volt a parancs. -Ez az! - mondta az Úr. -Ez? - kérdezett vissza a Hölgy, és lassan, mustrálva körbejárta. -Hmm... jó lesz, jó lesz - dünnyögte, és megmarkolva Lilla felsőjét óvatos, de gyors mozdulattal felhúzta. Mellei mint két gömbölyű labda, úgy ugrottak elő. -Fúj, miért vizes ez? -Habár jól tudta, mégis Lillára hárult haragja, és lehuzott kesztyűjével fél percig paskolta csodás melleit, nem kímélve azokat.
(folytatom)