Elfenekeltem a Városligetben!

Elfenekeltem a Városligetben!(képzelet)

Petra gyönyörű volt, bár jó 10-évvel volt idősebb nálam, még is jó pár évet letagadhatott fiatalos mosolya és fiatalos egyénisége által..
Egy internetes fórumon ismertem meg, ő irt nekem elsőnek, olyan kis édes volt az első levele emlékszem, csak annyit írt hogy tetszek neki és szeretne megismerni.
Egy kis fénykép is volt a levélhez, és hát igen csinos volt, de most tényleg épp olyan mint amilyent elképzeltem. Szőke haj, kék szem, angyali kis pofi, formás kis csípő, ő volt Petra.
Amit tudtam vissza írtam neki, hogy tetszik és szívesen megismerném írtam persze magamról is jó néhány dolgot.
Ő is hamar vissza írt, de ekkor már rögtön a pontos koromról érdeklődött, írta ő-t nem zavarja ha fiatalabb vagyok, de azért köztünk10-évnél ne legyek kevesebb.
Na persze ezen jót nevetem, értettem én ezt hogy érti :) : )ne legyen köztünk több 10-évnél,bár egy kicsit furcsán fogalmazott . : ) :)
Nem túl sokat leveleztünk azon voltunk, hogy minél előbb találkozunk, igazán valakit megismerni úgy is csak személyesen lehet és ezt mindketten így gondoltuk. A Városligetben beszéltünk meg egy találkozott délelőtt 10-órára egy pénteki napon.
Nagyon jó késő őszi idő volt, nem túl meleg, hullottak a falevelek csiripeltek a madarak, szóval az-az igazi őszi kiránduló idő volt.
Mikor elsőnek megláttam, teljesen máshogy nézet ki mint a fényképen csinos volt, de még is más, ő velem szembe volt így alig ismert meg. :) :)
Ennek ellenére találkozásunk első pillanatában éreztem azt a kis szikrát amit érezni kell, kedves mosolya meg éreztette bennem, hogy ő is hasonlóképen érez.
A kis tóhoz sétálunk elsőnek, megnéztük a kacsákat és a sirályokat, na meg a kis halakat közbe persze jókat nevetünk beszélgetünk.
Szerintem tök bolondnak nézet többször mondta, ”de bolond vagy” bár szerintem ez nagyon is tetszett neki, hogy megnevettem.
Mesélt az életéről, álmairól, vágyairól, egy évvel ezelőtt szűnt meg egy igen komoly kapcsolata, már épp az esküvőt szervezték, de a vőlegénye pár héttel ez esküvő ellőtt megcsalta.
Persze mondta talán jobb is, hogy így alakult ki tudja, ugyanis a vőlegénye valahogy az erotikus elfenekelést beteges dolognak tartotta és hát bármennyire is szerette Lacit valahogy ez mindig is hiányzott az életéből és mindig is hiányozni fog, ha csak nem talál egy olyan partnert, aki ezt szintén szereti.
Mikor ezt ki mondta mélyen a szemembe nézet közben én megfogtam a kezét és úgy sétáltunk tovább.
Egy erdős területre értünk szinte senki nem volt a távolba amilyen messze csak el lehetett látni egy kis padra ültünk le és folytattuk egyre izgalmasabb beszélgetésünket.
Egyre közelebb kerültem hozzá, megpusziltam, simogattam a kezeit lestem a szemeit.
Olyan gyönyörű szemei voltak mint az ég kéklő ege végtelen tengere.
Majd a gyerekkoráról beszélt, meg arról hogy fenekelte el magát legelsőnek és, hogy mennyire félt hogy ezt a szülei, vagy bárki megtudja.
Azt mondta szeret rossz lenni, szeret néha piszkálódni, pimaszkodni, nem tudja miért de ő ilyen, ne higgyem azt, hogy ő az a kedves kislány, mert nem az. Én persze csak mosolyogtam és azt mondtam, a rossz kislánynak büntetés jár.
Megfogtam a combját, ő a lábait keresztbe tette így egy kicsit oldalt ült ,és oldalról ha kicsit is miközben ült rá tudtam ütni a popsija egy kis részére.
Élvezte, nagyon-nagyon kicsit ha halkan is, de felnyögött mi közbe engem egyre inkább forróság öntött el és alig bírtam magammal.
Megfogtam a kezét és egy nagy közelben lévő tölgyfához vittem, azt mondtam pucsíccs engedelmeskedett.
Ráhajolt a nagy öreg tölgyfára, kis vékony farmer nadrág volt rajta, ami jól ráfeszült kicsi formás popsijára.
Jó nagyokat vágtam a fenekére és ő hangosan élvezett, élvezte minden egyes ütést ami a fehér popsiját kipirosította.
A tenyerem pedig folyamatosan járt, mindketten izgultunk a vágytól az élvezettől és attól, hogy meglát minket valaki.
Majd ha nehezen is, de abba hagytam szexi szemekkel nézet rám, nem bírtam megcsókoltam nyelvem kör-körös táncot járt az övével sosem csókoltam még így ezt csak a vágy az ösztön irányította, talán ezért volt ennyire jó.
Mikor mondtam neki, hogy megszeretném nézni a popsiját elég piros-e zavarba jött, de nem ellenkezett, ha csak egy pillanatra is lehúztam a nadrágját és a kis bugyiját.
Szép piros volt a popsija , adtam rá oda egy puszit, persze ő csak mosolygott rajta.
Ezek után sétáltunk tovább, kézen fogva és egy-két puszi ide-oda elcsattant.
Megbeszéltük, hogy hamarosan újra találkozunk és folytassuk!
DavidCameron