Szubribanc
2021. 04. 22. 09:21 | Megjelent: 1110x
Szemek vakságba száműzve
Zsarnokként szorítva selyemszalaggal
Urbánus köntösét szögre akasztva
Bíbor mezőket dombjaira ragasztva.
Rég várta ura kezének haragját
Időt feledő szüntelen játékát
Birtokba adta testének templomát
Annak dobjait és minden zeg-zugát
Nem számít már semmi összefolynak a percek
Csorog combján a patak kívánja urát
Széttárt combjai között izzik a lucskos katlan
Orgazmus felé halad kimozdíthatatlan.
Ringatja csípőjét vágyik egy falloszra
Szeretett urára a vad harcosra
Odatérdel gazdája meg dugja vadul
Kilövi belé forró magját s a selyemszalag lazul....
Hozzászólások (0)