Dombi (64)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP

Cikkek idő szerint
2021. 04. (43)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Tavasz a Duna parton

04. 07. 11:57 | Megjelent: 324x
Még a nagyhét előtti héten, mikor már tavaszi meleg volt és hétágra sütött a Nap, voltam kerékpározni a Duna parton. Otthon a kertben is már dög meleg volt a Napon, így csak egy szellős anyagból készült „futó” nadrág volt rajtam, oldalt felsliccelve és felül izompóló. Eredetileg csak a békásmegyeri nagy gáton akartam végigkerekezni, de a sok sétálótól alig lehetett haladni – igaz nézelődni, bámészkodni már annál inkább lehetett, és stírölni a „felhozatalt” – így úgy döntöttem, hogy elkerekezek Szentendre határáig és megnézem a tavaly kiépített új kerékpár-utat a Duna partján.
A gátról lementem, majd „átugrottam” a Barát patakot –nem volt nehéz, mert alig csordogált benne valami a meder mélyén – és már haladhattam is a Duna-parti fák árnyékában. Már jócskán túlhaladtam a Lupa szigeti rév-állomáson is, mikor arra gondoltam, hogy megnézem milyen hideg, vagy meleg a Duna vize, bár sejtettem, hogy még nem csalogat fürdőzésre. A kerékpár-út itt már elkanyarodott a Duna partjáról, így leszálltam, levittem a parti sóderre és felfelé mentem egy darabig, majd ledöntöttem a bokrokra.
Onnan lesétáltam a Duna partjára, ahol már a vízben, de volt egy nagy kőtömb, melynek a teteje szárazon volt. Óvatosan ráugrottam és leguggolva nyújtogattam a kezeimet a vízbe. Mivel így sem értem bele, így hát óvatosan letérdeltem rá, széttett térdekkel és előre hajolva már sikerült elérnem a víz felszínét. Nem nagyon törődtem vele, bár éreztem, hogy a már nem pettyüdt, de mér nem is merev farkam vége kilógott a futógatyán széle alól.
Míg így hajladoztam ott, jött arra elég nagy sebességgel egy kajak, egy fiatal, izmos felsőtestű srác evezett benne. Jól láttam, mert nem volt rajta felső, a teste fénylett a verítéktől. Jól meghajtotta magát.
Azt is érzékeltem, hogy elhaladva lassít, majd megáll a kajak futása és a víz kezdi lefelé, visszafelé vinni, Budapest felé. Nem nagyon törődtem vele, csak hajladoztam tovább, bár éreztem, hogy a farkam egyre jobban kezd megtelni vérrel, s merevedik előre, fel, ki a gatyámból. Még csak oda sem néztem, hanem próbáltam mélyebbre hajolva beleérni a vízbe a kezemmel.
Majdnem belepottyantam, de sikerült helyreállítanom az egyensúlyomat s mivel már fájt a térdem a súlyomtól, így felálltam a talpaimra. Elsőre nem gondoltam rá, de mikor észleltem, rá sem rántottam, hogy nem csak én álltam fel, de a merev farkam is állt, kívül a gatyámon, mint egy zászlórúd. Sőt, még a gatyám alól előbukkant, nem is kevés, az egyébként sem kevés, sötét, gubancos szőrszálam a fanszőrzetemből.
Ekkor figyeltem fel, hogy a kajak megint közeleg lentről, délről, de most sokkal lassabban és közelebb a parthoz és hozzám. Ekkor láttam meg, hogy a srácon a kajakban nincs semmi, úszónaci sem, csak hanyagul egy maszk van odaejtve.
Jobban megnéztem a srácot. Fiatal, izmos test, csillogott az izzadságtól, de azért az is látszott, hogy nem túl szőrös, de van rajta szőr, ahol kell, hogy legyen. Gesztenye szőke színe volt, a haja is lenszőke. A szeme meg kék, vidám, csillogó, kék. S már hallottam is a srácot:
- Jól mutatsz, nem rossz látvány.
- Egeeeeeeeeeeeen. – reagáltam.
- Meg lehetne tekinteni közelebbről is? – kérdezte meg.
- Csak megtekinteni akarod, vagy? – kérdeztem vissza s jobban kihúztam magamat, de azért rántottam a farkamon is párat a délcegségéért. 
- Hát, ha lehet, miért is ne? – szólt a srác s már lépett is ki a kajakjából, amit kiemelt a kavicsra, s visszalépett a nagy kő elé a vízbe és odahajolt.
- Nem csak szép alakú, kellően hosszú s vastag, de jó az illata is. – jegyezte meg és már rá is cuppant. – Hm. – hallottam.
- Lehúzhatom, hogy teljes valójában láthassam, tapinthassam? – nézett fel rám huncut szemekkel és hozzátette: - Innen, így is, tökéletes a látvány.
- Most beszélgetünk, csevegünk, vagy akciózol? Ha nem foglalkozol vele, megsértődik s összemegy! – figyelmeztettem.
- Ha, ha, jó vicc! – nevetett a srác, de már húzta is le a gatyámat a bokáimig s cuppant rá a merev farkamra. Szopizott, szívta s már a golyóimat is célba vette és azokon is élvezkedett.
Hagytam s élveztem, mert a srác nem volt kezdő. Éreztem a gyakorlatot rajta. Most már a kezeit is munkába fogta. Hol a mellbimbóimat fogta közre, simogatta, csavargatta érzéssel azokat, hol a két kezével fogta át a popóimat és húzott magára és hol az egyik kezével a popóim mellett, a másikkal a gáton át járt a keze és próbált eljutni az ánuszrózsámhoz.
- Nem lehetne egy kicsit tornáznod? Én ide fekszem a lábaidhoz és kérlek, guggolj rám, tedd a nyelvemhez az ánuszrózsádat, had nyalogassam azt is meg közben, míg ingerellek a kezeimmel!
- Ha csak ez a kívánságod, legyen! – válaszoltam s tettem meg.
S míg ezt tettem s élveztem a nyalakodását is már, én is kézbe vettem az ő ékszerét, ami szintén már merev volt, de igen vékony, ceruzavastagságú s nem is túl hosszú.
Már mind a ketten dolgoztunk a másikon s közben élveztük a másik ingerlését magunkon.
Jó ideig csak a cuppogás hangjai hallatszottak s az elégedett dörmögés.
Aztán, hirtelen kitört a „láva”  Előbb ő, majd én is nagyokat spriccelve mentünk el, több részletben.
Gondolom ő is régen verte ki, mert nagyot élvezett, akárcsak én.
- Huhh, ez igen fincsi volt! – jegyezte meg a srác.
- Nekem is nagyon jó volt. Nem vagy kezdő, az biztos! Mester vagy! – dicsértem meg.
- Hát, ha, még ….. – kezdte s elpirulva folytatta: - azt is lehetne, akkor lenne csak teljes az élvezet s a mai napon, nekem!
- Sajna azt ma, itt és most, nem lehet! – jelentettem ki, de hozzátettem: - Máskor, s jobb higiéniás körülmények között, még arról is szó lehet. - biztattam a srácot.
- Jó lenne. Tudsz, van szabad helyed erre? – érdeklődött.
- Akad, de nem itt, a Duna parton, hanem a városban, egy lakás. – válaszoltam.
- Az is jó. Mikor? – csapott le a srác.
- Ha már mind a ketten be leszünk oltva. – válaszoltam.
- Ah, az baj. Az sokára lesz csak. – kenődött el a srác.
- Megoldjuk! – biztattam s megsimogattam, de vissza is húztam a kezemet. – Bocs, kezet és mást is kell mosnom… - mondtam.
Én a szikláról, a srác a vízben állva mosta meg magát.
Nem zavartatva magunkat, kifeküdtünk a kavicsra, a törülközőinkre s míg napoztunk beszélgettünk erről-arról.
A srác szintén Szentendréig akart felhúzni a kajakkal, majd vissza a csónakházukba.
Először azt beszéltük meg, hogy ott a Postás strandnál találkozunk, de elnapoltuk, mert mind a kettőnknek menni kellett.
Így mg egy gyors menetet lezavartunk, élvezkedtünk a másik testén, majd egymást mostuk le-meg, s egy nagy puszival elváltunk egymástól.
Én még elnéztem, ahogy a vízre teszi a kajakját, beleül s lendületesen húz felfelé. Élvezetes volt nézni a szépen mozgó izmait a hátán, felkarjain.
Így történt ez a Duna partján, egy tavaszi napon.
(vége)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.