Jancsi és Juliska kalandja a Dominával 1. rész (X)

Amikor az ajtó kinyílt, Jancsi akkora pofont kapott, hogy azt hitte leszakad a feje. De még csak meg
sem próbált védekezni, mert tudta, hogy a Dominának igaza van: késtek. A feleségét, Júliát viszont
alaposan meglepte ez a köszöntés. Természetes magabiztossága egy pillanat alatt elpárolgott. Csak
állt tágra nyílt szemekkel, és a maga elé tartott retikül fülét gyűrögette.
-Befelé! – szólt rájuk egy határozott női hang és az ajtó szélesre tárult. Csak az Úrnő hátát láthatták,
mert Éva már a lakás belseje felé tartott. A szobába érve diszkrét félhomály fogadta a házaspárt.
-Ott álljatok meg, - hangzott Éva utasítása, - meg akarlak nézni benneteket.
Éva lassan körbejárta a tétován álldogáló párt. Jancsi közepes magasságú, kicsit testes férfi volt.
Kerek fejét és arcát egyformán rövidre nyírt haj és szakáll fedte. Csapott vállaival és kis pocakjával, no
meg vastag X lábaival nem volt éppen egy Adonisz. Ellenben a felesége Júlia, nagyon is szemrevaló
teremtés volt, amolyan kis csöcsös-faros. A pici nőt, jókora mellekkel, bár kissé lapos, széles csípővel
és gyönyörű babapofival áldotta meg a természet. Kerek arcához nagyon jól állt a fiúsan rövid, szőke
haj. Nagy, barna szemeivel kicsit félősen vizsgálgatta az előtte álló Évát. Az úrnő lábain tűsarkú, lakk
csizma villogott, amelynek szára a térdei fölé ért. Formás combjain jól mutatott necc harisnya, ami
épp ott ért véget, ahol a rövid, fekete bőrszoknyája kezdődött. Ez a ruhadarab annyira vékony volt,
hogy nemcsak tökéletesen feszült Éva mesésen kerek popsiján, hanem még azt is láttatni engedte,
hogy bizony a Domina nem visel bugyit. Felül egy fekete mídert viselt, amelynek csipkével szegett
melltartója remekül kiemelte a formás ciciket. Hosszú, fekete hajával, szigorú arcával, ebben a
szerelésben, igazán tekintélyt parancsoló jelenség volt. Fekete gumikesztyűs kezében egy jókora
lovagló pálcával játszott. Előbb Jancsit vette szemügyre, aki félig leszegett, szégyentől vöröslő fejjel,
csak néha-néha mert az Úrnőre nézni, de amint találkozott a tekintetük, rögtön lesütötte a szemét.
Júlia viszont hetykén állta a Domina vizsgálódó tekintetét, már kezdte visszanyerni a
magabiztosságát. Valami nem stimmelt ezzel a két emberrel. Jancsi ránézésre is egy rakás
szerencsétlenség volt, Júlia pedig egy igencsak szemrevaló, mutatós nő.
-Ti, hogy kerültetek össze? – kérdezte Jancsit a Domina. A férfi elmondta, hogy a közeli
nagyvárosban, nagy menő fogorvosként dolgozik, Júlia pedig az asszisztens nője volt. Jancsit mindig is
a munkája érdekelte a legjobban, így észre sem vette, ahogy Júlia szép lassan behálózta. Mire észbe
kapott már el is vette feleségül, aminek már 5 éve. Azóta saját magánklinikát nyitottak, amit persze
Júlia vezet, hogy Jancsi csak a betegekkel tudjon foglalkozni.
-Szóval, fogtál magadnak egy jó gazdag férjet, akinek valószínűleg a bankszámlája sokkal nagyobb,
mint a farka – összegezte a Domina a történetet, és nevetve Júliára nézett.
-Told csak le a gatyádat – fordult Jancsihoz – had’ lássam jól gondoltam-e?!
Amikor a férfi leeresztette a gatyáját Éva szemei kikerekedtek! Gyors léptekkel a fürdőszobába ment,
és egy szemöldökcsipesszel tért vissza. Jancsi rémülten nézett a Dominára, ám Éva hangosan kacagva
lóbálta a csipeszt.
- Ne tojj be, ez csak azért kell, hogy egyáltalán megtaláljam a „férfiasságodat”.
Valóban. Jancsival tényleg nagyon szűkmarkúan bánt a teremtő, amikor a férfiasságot osztogatta.
Egészen kicsi pöcse volt, talán akkora, mint egy óvodásnak. Hozzá picurka herezacskóval, benne két,
borsószemnél alig nagyobb golyócskával.
-Na, eleget csodálkoztunk – szólt rá a házaspárra Éva.
-Gyerünk, mindketten vetkőzzetek le, a ruháitokat tegyétek oda, - mutatott a pálcájával a fal mellett
álló székre. Vetkőzés után a pár ismét Éva előtt állt a szoba közepén. Így, ruha nélkül Jancsi talán még
szánalmasabban nézett ki, de a meztelenség azért Júlia kinézetének sem tett jót. Hatalmas mellei
lógtak, combjai és feneke kicsit narancsbőrös volt. Tűsarkú cipő nélkül alig ért Jancsi válláig, pedig a
férfi sem volt egy szálfa termet.(folyt. köv.)