Sajnálom Gazdám! 3
2021. 03. 25. 20:39 | Megjelent: 1135x
Láttam amint Gazdám feláll, és ismét kezébe veszi azt az „” átok fegyvert””, mire rémült tekintettel pillantottam rád.
-Azt mondod nem csinálsz többet ilyet, de ismerlek, kis szukám. Amint jön valaki, akinél azt fogod érezni amit most, habár emlékezni fogsz erre a leckére, de a vágy nagyobb lesz benned, és meg fogsz feledkezni arról, amiben megállapodtunk.
Erre nem tudtam mit válaszolni, mert láttam igazságot Gazdám szavai mögött.
Lesújtott a szíj popsimra, ezzel „megtáncoltatva” fenekem.
-Azt mondtam, hogy számold!
-Hét-nyögtem a kín közepette, könnyeimmel küszködve. Gazdám lehajolt, ráemeltem könnyáztatta tekintetem, ő megfogta állam, és megcsókolt.
-Igazam van, ugye?
Lesütöttem szemem, és ez a válasz elég volt.
A szíj szelte a levegőt.
-Nyolc…kilenc…tíz…-mondtam reszketeg hangon.
Testem reszketett, vártam a következő ütést, összerezzentem amikor megéreztem Gazdám kezét popsimon, pedig csak simogatott.
-A fájdalom miatt sírsz?
-N…nem…nemcsak a fájdalom miatt, Gazdám! -feleltem halkan.
Gazdám mellém ült, és arcom simogatta. Utat engedtem a könnyeimnek, amelyekkel együtt felszínre tört a hónapok óta érzett zavarodottság.
-Sajnálom! Ne haragudj! Nem tudom…-kezdtem, ám sírásba torkollott a mondandóm.
-Na…Semmi baj! Én nem haragszom rád.
-De én haragszom magamra.
-Miért?
-Mert…-És mire a mondandóm végére értem, lassan megnyugodtam.
-Nos, kis szubocskám, ez a te döntésed. Én csak azt ígérhetem, amit eddig is.
-Tudom.
Miközben beszélgettünk, Gazdám eloldozott, és most mellkasán pihentem.
-Mit szeretnél?
-Nem szeretném elrontani ezt az estét, így is már csak pár óra van belőle. Használjuk ki! -válaszoltam.
Gazdám felállt az ágyról, és így szólt:
-Akkor térdre! És mutasd ki most így, hogy mennyire sajnálod!
Örömmel térdeltem eléd, és vágyakozón, egyben kíváncsian pillantottam fel rád. Ujjai ajkaimon jártak, elnyílt ajkam, és készségesen fogadtam ujját ajkaim közé.
Majd amint ujja eltűnt ajkaim közül, és egy kis pofon csattant arcomon.
-Csak mert mindketten szeretjük-mondta Gazdám, és ajkait végre újra érezhettem ajkaimon. Hevesen, birtoklón csókolt, mintha azt mondaná „az Enyém vagy!”. Majd ajkai helyét rögtön felváltotta farka. Akárhányszor is veszem számba, mindig vágyom rá, hogy újra érezhessem ajkaim közt. Szoptam, szívtam farkát, élveztem, hogy örömet okozhatok neked. Nem tudom mikor szerettetted meg velem a mélytorkot, de mára már jobban szeretem, mint előtte. Bár te így is jobban szereted, mint én 😊 De az is lehetséges, hogy csak azért szeretem ennyire, mert te szereted…? Mindenesetre igyekeztem most sem okozni csalódást. Megpróbáltam olyan mélyen fogadni magamba farkad, amennyire csak tudtam. Gazdám hajamba markolt, és átvette az irányítást. Mondhatni megunta az én lassú tempóm 😊 Gazdám dugta szám, mélyen, ki-be járt ajkaim közt, néha-néha lehajolt, megcsókolt, majd ismét farka uralta szám. Szeretem amikor ilyen követelőzőn teszed magadévá ajkaim, és szeretem érezni forró spermád, amint megtöltöd szám, mint ahogy most is történt. Az utolsó cseppeket is kiszívtam, majd Gazdám ellépve mellőlem, a hűtőhöz sétált.
….-Szóval, fiatal még az este, nem gondolod? Ideje, hogy az én kis szukám felajánlja azt az édes kis punciját Gazdájának.
Folyt.köv.
Hozzászólások (0)