Egy új élet kezdete (2)

Sokat gondolkodtam mit vegyek fel. Viszonylag hűvös tavaszi nap volt. Vörös tűsarkú, fekete combfix, fekete fehérnemű, vörös szűk szoknya, fekete testhezálló garbó és combközépig érő kabát. Persze nem maradhatott el a plug sem. Elégedett voltam magammal, mégis remegő lábakkal álltam az ajtó előtt, készen arra, hogy csengetés helyett inkább elmeneküljek. Győzött a kíváncsiság és a vágy. Pontban 6-kor becsengettem.

Az ajtó hang nélkül nyílt a házigazda elégedett mosollyal nyugtázta, hogy pontos voltam. Beljebb tessékelt, lesegítette a kabátom. Örültem, hogy nem abban a szettben jöttem, amiben megismerkedtünk. Talán neki is ez jutott eszébe, mert nagyot sóhajtott de nem szólt.
- Ne vedd le a cipőd, mindig tűsarkúban akarlak látni. - mondta és bekísért a nappaliba.
Ízléses ház, elegáns bútorokkal. Mindennek helye van, makulátlan a tisztaság. Egyre kisebbnek éreztem magam. Észrevette, megsimította a hátam majd leült a fotelba. Tanácstalanul álltam a szoba közepén. Mindennek volt helye, kivéve engem.
- Zavarban vagyok - mondtam csendesen, szinte csak magamnak.
- Igen, látom és nagyon tetszik. Fordulj körbe kérlek.
Megfordultam.
- Lassabban, kellemesebben.
Újra körbefordultam, lassan, szinte táncolva. Ez megnyugtat. Visszaadja az önbizalmam.
- Vedd le a szoknyád, de ne állj meg közben.
Finoman lehúztam a cipzárt, közben tovább ringattam a csípőm. A térdemig kísértem, majd útjára engedtem a holmit. Kiléptem belőle, tovább táncoltam a saját zenémre.
- Kérsz egy pohár bort?
Bólintottam.
- Igen, fehéret, szárazat ha lehet.
- Jó választás.
Töltött két pohárral, a kezembe adta az egyiket. Koccintottunk.
Mire elfogyott a bor, csökkent a zavarom is.
Elvette a poharam, letette az asztalra. Körbejárt, mint ragadozó a prédáját, mikor az már menekülésre képtelen. Izzott a levegő köztünk. A melltartóm pántja alá csúsztatta egy ujját és lehúzta a vállamról. Ugyanezt megtette a másik oldalon is. Azt hittem folytatja, de itt megállt. Végigsiklott a keze a mellkasomon, hasamon. Remegett minden porcikám az érintésétől. A hátam mögé lépett, két kezét a derekamra tette, majd lefelé csúsztatta a bugyim csipkés szegélyéig. Lehengergette rólam, épp a szeméremdombomig. Ismét körbejárt, megvizsgálta a művét. Úgy tűnt elégedett velem.
- Most pedig vacsorázunk. Tudnod kell, hogy szeretem ha a vacsora valami izgalmat is rejt. Mindig lesz valami meglepetésem számodra. Még nem teszlek ki különösebb megpróbáltatásnak, ma annyi lesz a plusz neked, hogy meztelenül ülsz az asztalhoz.
Elképzelni sem tudtam ilyet. Illetlen és kényelmetlen is. Gondolom ez az arcomra volt írva, de nem szóltam semmit.
Az étkezőbe vezetett, ahol gyönyörűen megterített asztal fogadott.
- Az lesz a te helyed - mutatott az ablakkal szemben álló székre. Jól nézd meg a terítéket, legközelebb így kell megterítened. Hozom a vacsorát.
Leültem a mutatott helyre, néztem a rengeteg evőeszközt, poharakat, tányért. Próbáltam rögzíteni miből hány van és hova kerülnek. Hallottam ahogy jön vissza. Belémhasított a felismerés, hogy még mindig rajtam van a fehérnemű. Gyorsan kikapcsoltam a melltartóm, levettem a bugyim.
- A combfix maradjon, szeretem - hallottam az ajtóból az elégedett hangját. - Reméltem, hogy eszedbe jut, mi a dolgod. Szedd ki a vacsorát, éhes vagyok már.
Kacsamell volt a menü, zöldsalátával.
Egész keveset ügyetlenkedtem, pedig rendkívül zavart, hogy nincs rajtam ruha. A plug nagyon feszített, mégis annyira izgatott ez a helyzet, hogy a nedvemet már a combomon is éreztem.
Elfogyott a vacsora, ittunk még egy pohár bort.
- Pakolj el az asztalról, ha kész vagy gyere a nappaliba. Mosogatni most nem kell, majd reggel megcsinálod, mielőtt ébresztesz.
- Hogy? - kérdeztem értetlenül. - Nem szándékozom itt tölteni az éjszakát!
- Két pohár bor után nem engedhetlek vezetni - mondta mosolyogva és lezártnak tekintette a témát.
Rendet raktam az étkezőben, csodálkoztam magamon, hogy szó nélkül teszem amit mond, de végtére is, ezért vagyok itt. Elkészültem, a nappaliba mentem.
- Szeretném kivenni a plugot, rettenetesen kényelmetlen már.
- A mosdót már tudod merre van, vedd ki a plugot, frissítsd fel magad és tedd be ezt a vibrátort. Gyors legyél.
Igyekeztem mielőbb elkészülni és újra a közelében lenni. Mire visszaértem a fotel elé egy vastag puha szőnyeg került. Rámutatott.
- Gyere, ülj le mellém, beszélgessünk.
Leültem a szőnyeg szélére, karnyújtáson kívül. Nevetve nézett rám.
- Látom lassan elérem a komfortzónád szélét. Nem baj, meglátod hamarosan sokkal tágabb lesz ez a terület.
Felállt a kezében egy bőrszíj volt. Hozzám lépett és a nyakamra próbálta tenni.
- Ezt nem szeretném - mondtam durván - nem vagyok én kutya!
- Az valóban nem, de még lehetsz ha jól viseled magad. - megsimította az arcom, felhúzta az állam, hogy a szemembe nézhessen. - Szeretném, ha viselnéd amikor velem vagy. Nekem tetszik ahogy rásimul a nyakadra, téged pedig emlékeztet, hogy hozzám tartozol.
Bolintottam. Rámcsatolta a pántot, viszonylag szorosra húzta. Volt rajta egy karika, ahhoz egy pórázt is kapcsolt.
Forogtak a szemeim, szorítottam a számat, hogy ne szóljak, közben a nedvem finoman a combomat áztatta. Őrületes volt ez a kettősség.
Visszaült a fotelba, a nyakamnál fogva maga mellé húzott. Hajnalig beszélgettünk. Hol a hajamba túrt, máskor a nyakamat fogta meg, de volt, hogy a mellbimbómmal játszott. Két ujja közt morzsolgatta, míg felszisszentem.
Ilyenkor távirányítóval a vibrátort bekapcsolta, a mellemet tovább gyötörte, míg orgazmusközeli állapotba kerültem. Ezen a ponton tartott egy ideig, majd hirtelen mindent leállított én meg félholtan lihegtem, mély levegőkkel próbáltam csitítani forrongó véremet.
- Hozd ide azt a dobozt a komódról.
A lábaim alig akartak engedelmeskedni, úgy lépkedtem, mint aki még sosem járt magassarkúban.
- Nyisd ki, nézd meg mi van benne és válassz ki kettőt.
Csipeszek voltak. Rengeteg féle-fajta. Műanyag, fa, fém. Kicsi, nagy. Volt sima és volt fogazott. Próbáltam a leggyengébbet kiválasztani. Két fa csipeszre esett a választásom. Letérdeltem, kezébe adtam őket. Ismét megsimította az arcom, közben a vibrátor finoman dorombolni kezdett bennem. Megfogta a nyakam a pánt felett. Kissé meg is szorította, majd továbbsiklott a keze a mellemre. Ujjai közé fogta a bimbóm, erősen megszorította. Felszisszentem de a vibrátor gyorsabb tempóra váltott így elvonta a figyelmem. Mire ismét kinyitottam a szemem, bal mellemen ott virított a csipesz. A jobb sem menekült, ő is kapott egy kis díszítést.
Rettenetesen kifárasztott az este. Nem csak fizikailag, lelkileg is kimerültem. Az elmaradt orgazmusok miatt egyre jobban fájt a hasam is. Ez valószínűleg már látszott rajtam.
- Feküdj a hátadra úgy, hogy a szétnyitott lábaid felém legyenek.
Tettem amit mondott. Teljesen kitárulkozva feküdtem előtte a szőnyegen. A vibrátor zümmögni kezdett bennem és mintha nőtt volna gyors ütemben. Megemeltem a csípőm, hogy ne feszítsen annyira.
- Aham, sejtettem, hogy ez ébresztő hatással lesz rád. Simogasd magad míg el nem élvezel.
Nem kellett kétszer mondania, tettem amit parancsolt. Igyekeztem, nehogy meggondolja magát.
- Élvezz még! - hallottam valahonnan a világvégéről és újra élveztem. A harmadikat már kérni sem kellett, jött magától. A negyedik már csendesebb volt. Elfáradtam. Nagyon.
Az oldalamra fordultam, felvettem a magzati pózt. A vibrátor elcsendesedett bennem és összement. Kitoltam magamból, bár nem szeretem az ilyet. Jártányi erőm sem maradt. Valamivel betakart ami puha és jó meleg volt. Elaludtam.
Még sötét volt amikor felébredtem. Nagyon szégyelltem magam. Fürdés és fogmosás nélkül sosem alszom el.
Kibotorkáltam a fürdőbe rendbehoztam magam. Ki volt készítve fogkefe, törölköző és egy selyemköntös. Megnéztem az órát. Fél 6 volt. Nem sokat aludtam, de épp elég volt. Kimentem a konyhába, bepakoltam a mosogatógépbe, elraktam mindent aminek megtaláltam a helyét. Rend volt ismét. Főztem egy kávét és pontban fél 8-kor bevittem a hálóba. Nem kellett ébresztenem, az ajtó nyitására kinyitotta a szemét.
- Jó reggelt - köszöntöttem mosolyogva. - Bocsánatot kérek amiért az éjjel úgy kidőltem. Nagyon fáradt voltam már.
- Jó reggelt, semmi baj, leszel még fáradtabb is. Most lássuk milyen kávét tudsz főzni. Mire megfürdök és megborotválkozom készíts valami reggelit is. Rád bízom mivel indítjuk a napot.
Tükörtojást sütöttem sonkával, hozzá daraboltam paprikát, paradicsomot. Facsartam narancslevet, megterítettem. Minden megvolt mire elkészült.
- Tetszik, hogy igyekszel, hogy meg akarsz felelni nekem. Nincs is más dolgod, csak ennyi.
Reggeliztünk csendben. Nagyon szerettem volna tudni, mikor találkozhatunk ismét. Nem mertem rákérdezni, pedig többször is a nyelvemen volt.
- Jövő hét pénteken tudunk ismét találkozni, mert holnap elutazom néhány napra. Pénteken 6-ra gyere, hozz váltóruhát mert csak vasárnap mész haza. Hozz meleg és elegáns ruhát is mert kirándulni és étterembe is megyünk. Ahogy mondtam, minden reggel ébresztesz, munka után is felhívsz. Nincs maszturbálás csak ha én mondom. Ha nagyon hiányod van szólsz de nem cselekszel. Megértettél?
- Igen Uram, mindent megjegyeztem. Köszönöm a türelmét és a segítségét.
- Kezded már érezni, hogy ehhez a világhoz tartozol-e?
- Igen Uram - válaszoltam elgondolkodva, - nagy szerencse, hogy megismerhettem Önt, igaz, jobb lett volna kissé nyugodtabb körülmények közt találkoznunk.
Elpakoltam a reggeli maradványait, rendet tettem a konyhában, ittunk egy kávét, majd elköszöntem.
Hosszúnak ígérkezett a következő hét.

Folyt. köv.