Az enyém vagy!

- Rettentően,féltem vagy talán izgultam, mikor főnökasszonyom, kijelentette hogy a házánál kell találkoznunk, "az enyém leszel jó fiú", nem értettem igazán mire szól ez a sejtelmes kijelentés, szeretkezni akar velem, vagy az első pofon folytatása következik, nem tiltakoztam, nem is akartam, nem is mertem, vonzott az ismeretlen érzés, mit akar, mit tehet velem.A címet, az időpontot a kezembe nyomta,határozottan kijelentette, sem előbb, sem később, 5-kor becsengetsz,vársz!
- A napom további része izgalomban telt el, azt sem tudttam, mit tettem, mit tegyek, hogyan készüljek fel, a bűvös 5 órára, alsónadrágom egyre többször lett jócskán szűk, érezve a rá váró feladatot.Percre pontosan 17.00 -kor becsengettem, egy ismeretlen fiatal Hölgy jött értem, bevezetett az előszobába, megmutatta hol várhatok, le nem ülhettem, nem is volt hova, majd sejtelmesen elköszönt, reggel találkozunk "jó fiú", biztosan találkozunk! Hát nyelni nem tudttam a meglepetéstől, de időm sem volt rá megjelent Erzsébet a "főnökasszony", szinte semmi nem volt rajta, azaz minden ami rajta volt, mint a pókháló, oly könnyű, oly lenge, oly átlátszó......látta zavaromat, amit egy tapasztalt nő rutinjával meg is ragadott, bemutatta a házat, természetesen a hálószobában végeztük a nézelődést, ahol már minden készen állt a "játékra"
- Vetkőzz "jó fiú" szeretkezni fogunk,azt teszed amit mondok, úgy ahogy mondom, akkor amikor mondom, szolgálni fogsz engem, jól fogsz szolgálni, azt garantálom! Az ágyhoz vezetett, akkor láttam meg milyen erős kis fészek ez, acélváza volt, bomba biztos, számtalan acélgyűrűvel, karabinerrel, láncal! Hanyatt kellett feküdnöm, lábaimra bilincs került, amit az ágy keretéhez rögzített, nem volt feszes, de mozgásra nem sok lehetőségem volt, majd a csuklóimra is bilincs került, vállam magasságában rögzített az ágyhoz! Mozogni tudttam, de menekülésről szó sem lehetett, izgatott a kiszolgáltatottság, az ismeretlenség, kicsit a félelem érzései is! Szerszámom keményen mutatta, nincs ellenemre a helyzet, melyet kacagva konstatált, megfogta farkamat ütemesen verni kezdte, és kimondta: Az enyém vagy! Egész éjjel az Ővé voltam, azt tett amit akart, és tette is, verte, cibálta, rángatta, szopta farkamat, nem tudom hányszor lovagolt rajtam, nem tudom hányszor élvetünk el, élvezte helyzetét Uralkodott, mert Úrnő volt, én meg a szolga, már rabszolga!
- Reggel még kibilincselve hozzám hajolt,közölte Az enyém vagy! és az is maradsz, akkor láttam meg kezében a kis fémketrecet, ami hamarosan farkamra került, lezárt, birtokolt!A bilincseket eloldotta, felöltözhettem, "ma nem dolgozol szabadságot adtam", haza mész, összeszeded magad rabszolga, a munkahelyen találkozunk, dolgozol mintha mi sem történt volna.....a ketrec két kis kulcsa a táskájába került, én meg a birtokába!
- Hogy teljes legyen a történet, a Hölgy aki beengedett este, a "házvezetőnője" volt, kacagása az ajtóból hallatszot...Jó reggelt jó fiú, mondtam hogy találkozunk, még sokszor találkoztunk Ő is rabszolga volt! Mindez már harminc éve, és tisztán emlékszem!