Szeánsz

Erdei kis kunyhó, faluszéli házikó amihez érkezünk. Látom rajtad hogy izgatott vagy és hogy felfalsz a szemeiddel. Nyitod az ajtót, behozod a cuccokat, rendet raksz, közben töltesz egy italt nekem. Egy fotelban ülök. Elém térdelsz és engedélyt kérsz, hogy kezet csókolhass. Mindketten tudjuk ez mit jelent. Húzom az időt, mosolygok, nezem a szemed és lassan bólintok, majd kézcsókra nyújtom a kezem.
- Kérem a kulcsokat! - hangzik az első parancs.
Élvezem az izgalom okozta remegést a testeden, mozdul az ádámcsutkád. Mozdulataidat kedvtelve követem.
Nem sietek... Bár türelmetlen vagyok és tudom, hogy Te is. Belekortyolok az italomba majd intek, hogy vedd el és tedd félre. Józanul akarok mámorba esni. Csillognak a szemeim, tudod, hogy kívánlak. Ki akarom élvezni minden pillanatát.
- Tegyél be zenét és táncoljunk.
Esetlenek az első mozdulatok ahogy átkarolsz. Lassan ringatózunk, közel az arcod a nyakamhoz. Megcirógatlak. A füledbe suttogok valami csacskaságot. Kissé félre hajtom a fejem, hogy a nyak íve csókra késztessen és ha nem lenne elég a csípőmet is közelebb tolom.
Nincs jó döntés, ha megcsókolod a nyakam azért kapod az első pofont, ha nem, akkor azért...
Hirtelen és gyors a váltás, szikrázik a szemem. Talán nem is érted... Elöntenek az érzések de titkolod.
- Hozd a pálcám! A bőröndben van!
Csak bólintok miközben elveszem.
- Térdre!
Hangzik a következő parancs.
A pálcával simítok végig a combodon, hasadon, a mellkasodon keresztül az álladig. Önkéntelenül is megemeled kissé a fejed és rám nézel. Gyilkos a mosolyom amikor oldalba csaplak.
-Hogy mersz engedély nélkül rám nézni!?
Lesütöd a szemed. Letérdelek hozzád, megsimogatom az arcod.
- Gyorsan tanulsz...
Az ujjaim elkezdik kigombolni az inged. A szívem hevesebben dobog, az arcom is kipirul kissé ha óvatosan rám sandítasz. Halkan sóhajtok ahogy a mellkasodhoz érek. Megcsókolom a nyakad, a kulcscsontod... Finom és édes az érintés. Nyelvem játszik a mellbimbóddal. Beszívom az illatod és engedem, hogy elöntsön minket a vágy. Ha hozzám érsz, suhint a pálca. Ha felnyögsz akkor is.
Hátra húzódom, nedvesen csillognak az ajkaim, végignézek rajtad és kinevetlek.
Visszaülök a fotelba és kérem az italom. De nem mondom csak csettintek es mutatom.
- Vetkőzz le... De lassan. Hadd élvezzem a látványt...
Szaporán emelkedik a mellkasom mialatt kibújsz a nadrágodból. Magamhoz intelek. Tapintással ellenőrzöm a kalodát a farkadon, megsimogatom a heréket. Olyan közel van az arcom az ágyékodhoz... Érzed a lélegzetem.
- Valami keményebb zenét keress! Kelleni fog... Hangosabban!
- Négykézlábra! Alkar a földön, fejet rá! Fenék a magasban!
A pálca végig siklik a hátadon, a popsin, a heréken, a belső combon. Hirtelen csap le a pálca majd még néhányszor. Nem erős, de csíp és kissé éget a helye.
- Te szégyentelen! Engedély nélkül felállt volna ha nincs rajtad az erényöv! Így is majd ki duzzad belőle!
- Nincs erekció engedély nélkül megértetted?
Motyogsz valami igen félét és erre újra lecsap a pálca.
- Igen, Úrnőm! Ez a helyes válasz. Majd én megtanítalak beszélni...
A cipőmmel a herékhez érek, a kalodához és a combodhoz nyomom. Majd eléd sétálok.
- Tisztítsd meg a cipőm!
Megcsókolod majd nyalogatni kezded a magassarkúm, egész ügyes vagy benne. A bugyim már lucskos, annyira élvezem a játékot veled. Akarom, hogy hozzám érj!
- Elég lesz. Menj es keresd meg a pórázod! De nem állhatsz fel, világos?