Hogyan lettem sissy (18.)

Megjegyzés: ebben a fejezetben nem igazán a szex lesz a főszereplő, hanem sokkal inkább a következő fejezet a kapcsolatban.

----

Nemsokkal azután, hogy lelépett, felöltöztem. Az erényöv rajtam maradt. Elhagytam én is a lakosztályt, nagyon figyeltem, hgoy ne hadjak semmilyen ruhát vagy eszközt magam mögött. Csodálkoztam, hogy mekkora rendetlenséget képes hagyni maga után egy Úr az ő Sissyjével kevesebb, mint 24 óra alatt az első hotel-randijukon. Ahogy kiléptem az ajtón, visszanéztem, újra lepörgött előttem az este. Az este, amikor az a kis ribanc voltam, aki mindig is akartam lenni. A puncim fájt. Az uram 3 alkalommal élvezett belém. Annyira… nyitottnak… nőiesnek érzem magam.

Elhúztam a guruló bőröndöt, ami teli volt pakolva ribancos ruhákkal és magassarkúkkal, egészen a liftig, majd az előtérig. Láttam magam a hatalmas fali tükörben, férfiruhákban, először a mai napon. Wow. Nem tudom, mi igaz rólam már. Ne nézz oda Jenny, ne nézz rá!

Őszintén, elég fájdalmas volt, a nemi diszfóriám varázsütésszerűen tért vissza, ahogy egy férfi szellemre néztem a tükörben, aki egyre inkább halványult.

- Uram, hívhatunk Önnek egy taxit? Uram?
Oh basszus, ez hozzám beszél.
- Igen, legyen szíves. Elől fogom várni!
Úr… Ha tudna arról, hogy ki vagyok, hogy miket tettem, és miket imádtam megtenni fent a lakosztályban.
Behunytam a szemeim egy pillanatra és egy mély levegővel próbáltam nyugtatni magam. Emlékeznem kell arra, amit az Uram mondott tegnap, a kis idegösszeroppanásom alatt:
- „A benned élő férfival szeretnék beszéni, csak egy pillanatra... El szeretném mondani neki, hogy tudom, hogy itt van és hogy értékelem azt, hogy időt ad nekünk a játékra. Megígérem, hogy mindig jó leszek hozzád, Jenny. Azt szeretném, ha ő is jól érezné magát, ahogy mi, de.... Ki kell maradnia ebből, hogy mi élvezhessük.”

Mosolyogtam, emlékeztem, hogy milyen érzéki volt velem a legkellemetlenebb pillanataimban is. Ez az egész buli volt, nem? Úgy értem az egész olyan szexi és hihetetlen volt, még a sissy szégyenérzet is, ami eddig mindig jelen volt, csak úgy elfogadásra került, élveztem az egészet, asszem… Még mindig nem volt meg rengeteg válasz, viszont legalább már lenyugtattak az Uram szavai, illetve a tudat, hogy minden rendben, csak gondolkodnom kell még.

Visszavitettem magam az albérletembe egy taxival. Sütött a nap, kék volt az ég, hatalmas élet volt a városban.

Az agyam egyensúlyozott a szórakozás, és az Uram utolsó mondata között:
-„…ha újra találkozunk, az a végét fogja jelenteni a férfi létednek.” – tudtam, hogy nőiesíteni akarja a sissy szolgáját, azt is tudtam, hogy ez mit jelent. El kell döntenem mit akarok, szükségem lenne, hogy megbeszélhessem egy lánnyal.

A nap hátralévő részét a virtuális térben töltöttem el, annyi szakirodalmat olvastam, amennyit csak tudtam a feminizációról, a lépésekről, milyen nőnek lenni, a crossdresserektől a teljes transz átoperálásig az egész spektrumot lefedte. A sissység természetesen nem egyenlő a transzneműséggel, legtöbbször csak egy fétist fed le, talán nekem is csak egy fétis és a való világban férfi szeretnék maradni?
Nem tudtam. Baszki, elég tanácstalan voltam, csak az urammal szerettem volna beszélni még egy kicsit erről, hogy mit szeretne, mit szeretnék és… ez az egész sokkal intenzívebb és érzelmesebb volt, mint gondoltam. Időre van szükségem, hogy feldolgozzak mindent. Talán mégis jó hír, hogy egy hétre elutazik.

Elég csalódott lennék, ha nem látnám Őt ismét, és nem lehetnék az Uram gyönyörű farkára kívánkozó ribanca… Szedd össze magad, Jenny. Úgy döntöttem, hogy ráírok reggel, Vasárnap, és megmondom neki, hogy IGEN. Nem tudtam várni, hogy újra lássam, amikor visszaér az útjáról.
- Üdvözlöm Uram! Láthat még a te kis ribancod? Kérlek!
- Mi a címed, hercegnő? Küldök neked egy kis ajit, mielőtt lelépek.
- [CÍMEM]
- Jó ribanc. Hétfő este fog megérkezni, szóval siess munka után és írj rám, ha megérkezik.
- Igenis! Köszönöm Uram! – tettem hozzá néhány rózsaszín és lila emoji szívecskét, hogy még egy kicsit ártatlanabb és ribancosabb legyek. Lehet hogy egy összezavart srác vagyok, de Jenny pontosan tudja, hogy mit szeretne.

Nem láttam Őt a munkában hétfőn, mármint az épület hatalmas, és igazából simán lehet, hogy csak elkerültük egymást. Munka után rohantam haza. Vártam, vártam, szinte felugrottam amikor hallottam a kapucsengőt, rohantam a lépcsőhöz, egy relatíve nagy doboz volt ott. Nem volt olyan nehéz, mint amilyennek tűnt. Bevittem a szobámba és rázártam az ajtót – a lakótársam bármikor itt lehet.

- Itt a csomag, Uram! Még nem nyitottam ki!
- Nyisd már ki, te buta picsa. – válaszolta, melytől elkezdtek remegni a térdeim. Miért ilyen vonzó, hogy sérteget?
- Igenis, Uram!

Nem szimplán kibontottam a dobozt, hanem szinte széttéptem, mint a gyerekek a karácsonykor a Mikulás ajándékainak dobozát.

Alig hittem a szemeimnek és kezeimnek. Lenyúltam és egyesével kezdtem kihúzogatni őket. Számoltam: 1, 2, 3, 4, 5, 6,… egy tucat csipkés rózsaszín, és ibolya színű bugyik, minden stílusban és árnyalatban, legtöbb selyem, néhány tanga, boyshort, alacsonyderekú…
Ezek alatt 2 babydoll, mindegyik ragyogó pink, két különböző stílusban, mindkettő totál nőies és cuki. OMG.

Lenéztem az ágyamra, hirtelen sokkal nőiesebbnek nézett ki. Minden pizsi és bugyi… Oh Uram! Uram! Annyira elvarázsolt voltam, hogy elfelejtettem neki válaszolni.
- Uram! URAM! NAGYON KÖSZÖNÖM, URAM!
- np, baba. Amielőtt találkozunk, már csak bugyikat viselhetsz, semmi fiús fehérnemű. Megértetted?
- Igen uram, csak a női bugyik 24/7!
- Minden reggel ameddig találkozunk küldessz nekem egy képet bugyiban. Minden este pedig a pizsikben.
- Igen, Uram, megteszem!
- Vegyél fel most egyet és mutasd, ribanc!

Sose láttatok még olyan gyorsan átöltözni valakit, mint amennyire gyors voltam. Másodpercek alatt pucér lettem, a szemeimmel vizslattam az ágyat. Melyiket? Melyik a leglányosabb, legalázatosabb fazon? Mindegyik az… Ohh, várj, ez lesz az, erős pink selyemből, pink szivecskékkel, fekete csipkével a lábrésznél és egy mini masnival elől. Ez lesz az.

Felhúztam a popsimra, és visszajött, mármint Jenny. Oh Uram, nyögtem fel a magas hangomon a tükör előtt. Csináltam egy rövid videót has alatt, lassan megfordulva, játszva a kezeimmel a popsimon, kis fenekelés. Elküldtem neki.
- Nagyszerű baba, a méreted?
- Tökéletes, Uram! Köszönöm!
- Minden reggel, minden este, ribim! Ne felejtsd!
- Nem fogom, Uram, ígérem!
- Teszel még valamit értem, amíg távol vagyok?

Oh… mondta, hogy lövessem ki a bimbóim és a köldököm. Ez egy nagy lépés, nem, lányok? De… miért is ne, baszki… Úgy értem, elég messzire eljutottam vele és imádom.

- Bimbó és köldökpiercinget, uram
- Jó kislány! Küldj majd egy képet ha kész! Menj ebbe a szalonba.

Küldött egy linket, egy közeli szalonról.

- Igenis, Uram, már alig várom!

Csendben volt, jobban átnéztem a bugyikon, megcsíptem a bimbóm, hogy átgondoljam, milyen érzés is lesz. Pár perc múlva megint írt:

- Jenny, figyelj rám: ha ismét megijedsz, írj nekem. Rengeteget kerestem olyat, mint amilyen te vagy, úgy gondolom, hogy különleges vagy. Emlékeztetnélek, sosem bántanálak, mindkettőnket csak boldoggá akarom tenni!

Sírtam. Honnan tudhatja? Honnan?

- Igen, Uram, úgy lesz, megígérem. Nem fogok elszaladni, megígérem, Uram!
- Tudom, hogy nem fogsz, hercegnő.

Pár órával később, mielőtt bemásztam az ágyba az ultrafeminim rózsaszín selyem babydollomban, csináltam az uramnak még egy rövid videót. Nagyon fel voltam izgulva. Sosem aludtam még így. Suttogtam:

- Üdv, Uram! Köszönöm a gyönyörű babydollt. - És bár az arcom kívül volt a kamerán, kétszer is erősen rácsaptam, mert szexinek találtam – Az Ön szexjátéka vagyok

Nem sokkal később jött egy válasz:
- Nézd meg mit tettél, ribanc

Elküldte a hatalmas, kőkemény, lövésre kész farkáról a képet.

Ahogy feküdtem az ágyban, néztem a falakat… A kezeim nem voltak képesek megunni a finom selyem érzését, ami a sima testemet borították. Éreztem azokat a rózsaszín feminim érzéseket… Bíztattam magam… Nem fogok megijedni… Elfogadom… Elfogadom magam… Köszönöm uram… Köszönöm…
Először nagyon nehéz volt elaludni, majd nagyon-nagyon könnyűvé vált.

Folyt. köv.