A vonatút (14.) - Négykézláb

Fogalmam sem volt, hogy mennyi idő telhetett már el. 15 perc? Fél óra? Már egy teljes óra? Teljesen elvesztettem az időérzékemet. Egy fejhallgatóból valamilyen végtelenített elektronikus zene szólt, annyira hangosan, hogy ne halljam, ami a szobában történik. A szemem be volt kötve, ezért nem is láttam semmit belőle. Már fájt a térdem és a karjaimat is éreztem, remegtek az izmaim, nem tudtam mozdulatlanul tartani magam. A kényelmetlen póz és az elélvezés többszöri közelsége miatt sem. Négykézláb álltam, a lábaim és a karjaim is hozzá voltak kötve egy rúdhoz, hogy még kevésbé tudja mozogni.
Egy szót sem szólhattam, bár nem volt a számban semmit, ami ezt megakadályozta volna. Luca telefonált. Legalábbis nekem ezt mondta. Mivel semmit nem hallottam, nem tudtam, hogy ez igaz-e, de nem kockáztattam, hogy bármi is hallatszódjon a beszélgetésébe. De lehet, hogy közben tévézett vagy olvasott vagy mást csinált, erről fogalmam sem volt.
Azt tudtam csak, hogy a lábait a hátamon pihentette, aztán néha a számhoz tartotta, és a lábujjaival játszott az ajkaimmal, mielőtt bedugta, hogy szopogassam, vagy az ettől merevedő farkammal játszott a lábfejével. A nem tudom, mennyi idő alatt többször is annyira felizgatott, hogy küzdenem kellett azért, hogy ne élvezzek el. De mindig időben megállt, pedig nem is akartam kimondani az ilyenkor kötelező mondatot: “Hercegnőm, nem bírom tovább, könyörgöm, hagyd abba!”
Pedig jól ismertem ezt a mondatot. Minden alkalommal, amikor Luca izgatott, és közel voltam az elélvezéshez, ezt kellett mondanom. Aznap pedig 462-szer írtam le ezt a hét szót a writeforme oldalon.
Az előző esti játékunkban hibáztam. Egész héten nem mehettem el, Luca pedig azt találta ki, hogy 30 percen át izgatni fog, nekem pedig ki kell bírnom anélkül, hogy elélveznék. Azt jelezhettem neki, ha már közel vagyok az elélvezéshez, de nem mehettem el, így nem mondhattam ezt a mondatot sem, amit csak akkor szabad, ha már tényleg azonnal elmennék, ha nem hagyná abba. Amikor jeleztem, kicsit visszábbvett az izgatás intenzitásából, főleg az elején, de így is küzdenem kellett, hogy ne élvezzek el.
A szájában volt a farkam, amikor hiába mondtam, hogy nem fogom bírni, Luca nem vett vissza, és nem is bírtam már visszatartani. Ő persze azonnal abbahagyta, ahogy érezte, hogy el fogok menni, így kapásból egy elrontott orgazmus lett a büntetésem. Emellé kaptam még az írást is, az egyik nehezebb fokozaton, tele büntető sorokkal, így lett a vége 462 sor. mindenesetre hatásos nevelőeszköz.
Luca ekkor már elég sok időt töltött nálam. Bár nem költöztünk össze, a hét nagyobb részében volt nálam, mint otthon, és annyi holmiját is áthozta, hogy bármikor itt tudott maradni. Ennek megfelelően a kapcsolatunkban is egyre nagyobb szerepe lett a BDSM-nek a hálószobán kívül is, a hétköznap érvényes szabályokban és büntetésekben.
- ÁÁÁÁÁ - kiáltottam fel hirtelen, ahogy éles fájdalmat éreztem a fenekemen. Luca levette rólam a fejhallgatót és a szemmaszkot. A kezében lovaglópálca volt. Elkezdte kioldani a kezeimet és a lábaimat.
- Eleget térdeltél, majdnem egy óra eltelt, mehetsz futni.
- Nem is telefonáltál? - kérdeztem kicsit meglepődve. Közben elkezdtem öltözni a futáshoz. Az egyik szabály az volt, hogy Luca döntött arról, hogy mikor és mennyit kell sportolnom. Ekkor az utóbbi időben messze voltam a régi formámtól, sokkal kevesebbet mozogtam, Luca pedig szerette volna, ha izmosabb lennék, ezért rendszeresen kellett futnom, úsznom és még terembe is jártam a parancsára, amit igazán utáltam.
- De igen, csak már letettük egy ideje! És képzeld, milyen kicsi a világ! Kiderült, hogy Zsófi ide költözött, egy emelettel feljebb. Át is megyek hozzá, amíg te futsz.
- Ide? Hogyhogy?
- Igen, azt tudtam, hogy lakást keresett, de már két hete itt lakik. Azóta nem beszéltünk. Hirtelen kellett költöznie, mert eladják azt a lakást, amit eddig bérelt. Ez volt az első, amit megnézett, és azonnal beleszeretett, úgyhogy kivette. Az 502-es.
- Vicces.
- Igen, én is meglepődtem - válaszolta Luca. Közben felöltöztem, bekötöttem a futócipőmet. - Ha végeztél a futással, hozzá csengess fel, ott leszek.
Zsófival még sosem találkoztam ezalatt a pár hónap alatt, mióta Lucával vagyok, azt viszont tudtam, hogy ő gyakorlatilag mindent tud rólam. Luca vele beszélt meg mindent, főként, ami a BDSM-mel kapcsolatos, és Zsófi látta el tanácsokkal. Ennek eddig örültem, mert Luca kezdőként így sokkal könnyebben találta meg a helyét, de eddig még sosem gondoltam arra, hogy milyen lesz, ha egyszer én is találkozom a barátnőjével, aki minden tud róla. Arra pedig innentől jó esély volt, hogy sokat találkozzunk.
folyt.köv.