Külvárosi történetek 1.

Ahogy közeledtem a házhoz, egyre jobban nőtt a gombóc a torkomban. Oké, csak ne parázzak, hisz ezért csinálom. Csak szépen kövessem a navigációm utasításait, igaz le van halkítva, ez amolyan disszonancia nálam, alapból nem szeretem, ha megmondják mit csináljak. "Ki érti ezt? Én nem:)"
Ahogy közeledtem, egyre inkább fogytak el a házak és az út is egyre rosszabb és keskenyebb lett. Persze tudtam, hogy egy hétvégi házat kell keresnem, pontosan követtem az utasításokat. Á, itt a nagy fűzfa, amiről szó volt, tehát tovább kell menni, jó helyen járhatok. A terepjárót lesz a legegyszerűbb észrevenni, mert az ugye kint áll a kerítés előtt. Enyhe kanyar, és már meg is van, rendszám passzol, akkor ugye nekem most a bal oldalához kell parkolnom... Persze a kerítés is olyan volt, mint a leírtakban, és a házszámot is leellenőriztem, miután leparkoltam. Beljebb volt a házikó, ezt nehéz lett volna az utcáról csak úgy kiszúrni.. Tehát akkor parkolok, nincs mit tenni.. Nincs más dolgom, csak várni. Szerencsére az időpont egyeztetésénél figyeltünk arra is, hogy már sötét legyen mikor be kell menni, bármennyire is távol esik ez a hely, nem szeretnénk nagy dobra verni, hogy itt most egy találka zajlik. Ez hármunk ügye. Házigazda bentről figyeli az eseményeket, terepjáró és kapukulccsal a kezében:) mármint irányítóval. Harmadikunk még nem érkezett meg, de még nem is kell itt lennie. Körülbelül fél óra múlva kéne megjönnie, és azt is tudom, hogy a terepjáró jobb oldalához közel kell leparkolnia. Szeretem ezt az időt. Torok-gombóc és ilyenkor szoktam elgondolkodni, hogy mi is fog történni. Annyit tudok, hogy velem egykorú lesz a srác aki érkezik. Átlagos testalkatú, láttam róla képet, arc nélkülit persze, elképzelésem sincs hogy nézhet ki..
Szinte teljesen besötétedett már, öt gyönyörű perc van már csak hátra és jönnie kéne. Ha olyan a srác mint én, akkor nyilván pontosan kiszámolja a perceket, és valahol itt van már, csak leállt az út szélén, hogy pontosan érkezzen.
Ebben a percben kéne megérkeznie, és már látom is a fénycsóvát. Ez ő lesz. Lassan bekanyarodott a megbeszélt helyére, leállította a motort, de a fényszórói tovább világítottak. Mondanom sem kell, hogy szinte teljesen besötétedett. Közben próbáltam némi mozgást a házikóból kiszűrni, de semmi. Míg ott álltam majd fél órát, addig senki meg nem mozdult a házban, semmi fény, semmilyen mozgás nem volt az udvaron sem. Mindegy, most ez nem is olyan fontos, lássuk a srácot. Illetve csak nézném, de a terepjáró teljesen kitakarta az autóját, és ez fordítva is így volt..
folyt. köv.