Játék-On

Az Úrnőnél volt egy alkalom, hogy az egyik szolgát addig verte az Úrnő, amíg én tudtam páros lábon ugrálni. Betonon. Azzal riogatott, hogy gondolt egy számra, mennyit ver rá a szolgára, ha előbb elfáradok, vagy abbahagyom az ugrálást, a hátramaradt ütéseket az Úrnő kiméri rám, majd a szolga az egészet előröl (összeset) rám veri, hogy okuljak. Aszfalton ugráltam, nyári napon, nem mertem abbahagyni. Lejött a bőr a talpamról. Borzasztóan fájt, nem csak akkor, amikor az érdes, tűzforró kátrányos aszfalton ugráltam, hanem amikor vége lett, utána! A nyers húsig felfeslett a vékony bőr a lábujjaimon, de még a sarkamon a mai napig meglátszanak a repedések emiatt, pedig júliusban volt. Mindennek a végén az Úrnő mosolyogva mondta mindkettőnknek, hogy csak 10-12 ütést akart rámérni a szolgája hátsó felére, mert nem lett volna kedve a tűző napon tovább szórakozni. Ha azt hinnéd, hogy ez volt a vége, tévedsz! Amikor elmondta az Úrnő, hogy 57 ütést vert rá a szolgájára, az értetlen módon kérdezte, hogy de miért?! Miatta... bökött felém az Úrnő. De szívesen eljátszanék vele én is, mondta az Úrnő szolgája, mire az Úrnő nevetve felém bökött, a tiéd!
A megállapodásunk alapján a rangsorban mindenki felettem állt, amíg az Úrnő vendége voltam, így amikor a szolga szólt, hogy álljak a kampók alá és emeljem fel a kezemet, nem volt más választásom! Az Úrnő, már a hintaágyból szólt, hogy a “lábait is húzasd szét neki”! Megtette, ott álltam a vérző (nedvedző) talpaimmal, X alakban kikötve, amikor először lesújtott a szolga! Az első 10-12 ütésnél instruálta az Úrnő, hová, mekkorát üssön! Utána belejött. A maradék 45 ütést nem tudom hogy bírtam ki, de minden ütés triplán fájt, először, ahogy megfeszített testem megtámasztottam a sebes talpaimmal, majd az ütés során a lesújtó-, be- és visszacsapódó korbács bőr csíkjainak csattanása, az ezt követő, szinte húst tépő visszarántással, harmadszor a mocorgás, ahogy remegve próbáltam újból támaszt találni a testem megfeszítéséhez, a két ütés között...