Mivel lepjem meg?

Váratlanul hatra csavartam a kezét és az asztalra nyomtam. Így kezdtem átgondolni mit is fogok tenni vele. Először vissza akart egyenesedni, kibújni a fogásból, de csak még egy kicsit csavarnom kellett a kezén és máris tehetetlen volt. Ne ficánkolj! Mondtam neki unottan.
Halhatott rám, bár szerintem csak most kezdte felfogni, hogy mi is történik, és átgondolni abban a helyzetét.
Közben én is elgondolkoztam. Bármit is akarok vele azt most nem itt.
Majd ha édességre vágyom. Már meg is volt az ötletem legközelebbre.
De most belemarkoltam a vállába és visszahúztam magamhoz. Majd a nappali felé fordítottam és tolni kezdtem arrafelé, de ismét ficánkolni kezdett. Sejtettem miért csinálja, nem szabadulni akart, csak a csavarás és az irányítás nem volt neki elég erélyes.
Így hát ismét erőset csavartam a kezén a háta mögött. A teste hátrahajlott hozzám. Közben a másik kezemmel határozottan átfogtam a nyakát. Így már tehetetlenné vált, de koránt sem szeppent meg.
Viszont már nem akart ellenem tenni. Valószínűleg várt volna valami utasítást, vagy legalább egy ne ficánkolj ribancot, de nem mondtam neki semmit, csak tovább vezettem befelé, még nem a fotel oldalához értem vele.
Itt elengedtem a kezét, de a nyakát nem. Miközben a hajába túrtam utasítottam; le az alsód.
Mivel átfogtam a nyakát, nem volt egyszerű dolga, de szépen kilépdelt a gatyából. Tetszett, ahogy megoldotta a feladatot, így meg is dicsértem, ügyes volt.
Elengedtem a nyakát, hogy lehajoljak mögé. közben jobb kézzel a derekába markoltam. Ekkor láttam, hogy a gatyával együtt a bugyitól is megszabadult. Ez tetszett, de nem mondtam semmit. Végigsimítottam a lábát, balkézzel a bokájától felfelé. Majd a lába között felérve a mutató és a középső ujjamat belekampóltam a puncijába. Ezzel a lendülettel pedig rálöktem a fotel karfájára. Mellé álltam. Utasítottam, hogy a fejét fordítsa a fotel háttámlája felé. Megtette. A jobb lábam rávetettem talpammal az arcára, a fejét a fotelbe nyomva.
Az ujjaimat a puncijában felfelé húztam, hogy ágaskodva pucsítson, majd lenyomva, már rogyott is vissza a karfára.
Hüvelykujjamat a popsijába nyomva összecsippentettem a kezem, össze kampólva a punciját a popsijával, és megráztam őt vele. Éreztem, hogy kényelmetlen neki a helyzet, de azt is ahogy közben nedvesedett. Engedtem a kampólásból, és ahogy kihúztam az ujjaimat belőle, a középső és a mutatóujjam ujjpercével az egyik nagyajkára csíptem rá, és húztam. Ezt tudtam, hogy izgatja és működött is a hangokból ítélve, bár morgott, de ez a még többet morgás volt. Adta magát a helyzet hogy elfenekeljem. Na de most csak finoman, érzékien.
Persze azért megfelelően keményen és csattanósan, de még nem fegyelmezően. A derekába markoltam, miközben támaszkodtam is rajta.
Mivel rajta támaszkodom, érezte, hogy most nem ficánkolhat. Kitámasztotta magát és nem mozdult.
Bármit tehettem vele, fenekelhettem, játszhattam a puncijával, csak igen apró vonaglásokat, finom morgást, kis elalélós hangokat engedett meg magának. Meg amennyit a talpam engedett neki. Kicsit vicces is volt ahogy a lábujjaim formálták a hangjait :) De egyértelmű volt hogy nem ezért fogta vissza a hangokat, hanem hogy tudassa neki ennél több kell. Persze most nem is kínoztam.
Többet várt volna, sokkal többet, de nyilván tetszett neki ez a mostani helyzet is, mivel tudta, hogy én most ezt akarom. Több simogatást és finom érintést is kapott. Tudnia kellett, ezt most így kell kiélveznie. De már nagyon dolgozhatott benne a vágy, hogy azt is meg kapja tőlem, amire már egy ideje sóvárgott.

Aztán a semmiből jött is a hatalmas csapás a popsijára. Ez most brutálisan nagyra sikerült.
Nem is értettem, hogy ehhez most honnan vettem az ihletet, pláne hogy ekkora erejűhöz. Meglepően jól viselte. A hangját elsőre ki sem engedte, de az elsőre keserves nyöszörgés, átfordult a hangos végre erre vártam már mióta jelzős nyögésbe, de azért mintha valami bizonytalanság is lett volna ott. Kapott még egyet a másik oldalra is, csak hogy egyensúlyban legyen a dolog. Nem láttam, de a lábujjaimat a szemére fordítva mintha éreztem volna, hogy könnyezik a szeme.
Az ujjim kapásból a puncijában voltak. Miközben a másik kezemmel egy újabb csapás után a körmeimet belemélyesztve a popsijába markoltam. Tudtam mely mozdulatok izgatják a legjobban, és pont azt tettem vele. Most ez volt az utógondozás. A hangok egyértelműek voltak és éreztem is, ahogy brutálisan nedvesedik.
Most véletlenül sem akartam hogy elélvezzen, így abbahagytam.
Elengedtem.
A lábamra kicsit ránehezedtem, mielőtt levettem a fejéről, így a talpam még jobban belenyomta a fejét a fotelba mielőtt lerugózott róla. Ez nem volt előre átgondolt mozdulat, de utólag tudom jól jött neki az kis jelképes megalázás.
Otthagytam.

Eredetileg nem erre a végkifejlettre gondoltam, de most így alakult. Mint aztán később kiderült, nagyon is jól.