Egy férfi leckéje

Szeretett volna beljebb lépni. Viszont nem kapott engedélyt. Csak állt ott, lesütött szemmel vágyakozva a nő iránt...

-Gyere már be! Meddig állsz még ott?! - emelte fel hangját a nő. Viszonylag magasnak tűnt, mert magassarkúja szinte az egekbe emelte. Piros lakk. A férfi kedvence.
A férfi megmozdult, de mintha löknék. Valahogy azt érezte, nem szívesen fogadják. De azért vitte előre a lába, hisz úrnője parancsolt rá.
-Csak az engedélyére vártam Hölgyem. - motyogta szinte magának a férfi.
-Nem vagyok kíváncsi a mentegetőzésedre! Figyelj a jelekre, nézz a szemembe és értelmezd, ami körülötted zajlik! - adta az utasításokat és intelmeket a nő.
A férfi még mindig az előszobában állt. Nem mert mozdulni. Tehetetlennek érezte magát. Pedig nem először fordult elő, hogy itt jár. Összeszedte minden bátorságát és a nőre nézett, aki őt figyelte. -Levehetem a kabátom és a cipőm? - kérdezte félénken.
A nő nem felelt, hátat fordított és a lemezlejátszóhoz ment. Szép lassan, finoman emelte fel a tűt és vette le a lemezt. Majd egy gyors válasz: - Csináld, amit ilyenkor szoktál.
A férfi nem is várt többet. Mindent levett magáról, szépen elrendezte és a bejárathoz rakta a sarokba. Majd úrnőjéhez sietett és szépen letérdelt elé, ahogyan szokott. Teljesen fellelkesült. Végre azt tehette, amihez a legjobban értett, amire egész nap várt.
A nő a férfi felé hajolt a kanapén ülve, keresztbe tett lábakkal. Megsimogatta a férfi arcát. Majd mellkasára emelte tenyerét és hátrébb lökte a férfit. Nem taszított rajta nagyot, a férfi épphogy kibillent de nem esett hátra, hisz térdelt. Nem is várt tovább a nő: -Vedd le a cipőm. - adta utasításba. A férfi azonnal neki látott a feladatának. A főzös részt kezdte kibontani, kilazítani de közben a nő bőréhez ért ott, ahol nem takarta a cipő. Erre a nő feljebb emelte a lábát és még egyet lökött a férfin, aki ezúttal hátra esett és a padlóra ült, hisz most már guggolt a nő előtt, ahogy a cipőjét lazította. De ez nem szegte kedvét, tudta hogy hibázott. Hozzáért úrnőjéhez, mielőtt engedélyt kapott volna. Így lesütött szemmel, de visszahelyezkedett előbbi pozíciójába és folytatta a cipő oldását, majd mikor végzett óvatosan elkezdte kibújtatni a lábfejet, s közben nagyon ügyelt hogy ne érjen a lábhoz, csak a cipőhöz. A másikkal ugyanígy járt el. A nő meztelen lábai a padlón helyezkedtek el, egymás mellett. Pirosra lakkozott körmök, halvány fehér bőr. Most már látszott alacsonysága is, de a férfi nem törődött vele. Az ő szemében óriás volt ez az aprócska nő.
-Melegítsd meg a lábaim. - adta az utasítást a nő. De a férfi csodálkozott. Hozzáérhet? Ő? Ezekhez a lábakhoz? Vagy másra gondolt? Nem merte megkérdezni, nem akart butának tűnni. Felnézett a nőre, hátha a tekintete elárulja, mit szeretne pontosan. A nő mosolygott. Kedélyesen. Bíztatóan. Így a férfi félve, de finoman hozzáért a lábakhoz. Óvatosan vette kezébe először a bal lábát. Ismét felnézett az úrnőre. Elégedetten szemlélte az eseményeket. A férfi a jobb lábfejet is az ölébe vette. Egyszerre tartotta a kettőt. Finoman és lassan, masszírozó mozdulatokkal melegíteni kezdte őket. Mindkét hatalmas tenyerébe vette a kis lábfejeket. Szinte elvesztek benne. A férfi határtalanul boldog volt, hogy hozzájuk érhetett és hogy látta úrnőjén az elégedettséget. -Jól esik Úrnőm? - engedte meg magának bátortalanul a kérdést. A nő nem felelt, csak egy olyan édes kis elégedett hangot adott ki. A férfi nem bírta ki, hogy ne adjon az egyik lábfejre egy csókot. A nő szigorúan nézte. A férfi fel sem mert nézni. Csak ült továbbra is meztelenül a nő előtt, lábfejeit melengetve az ölében.
A nő elhúzta a lábait. - Gyere közelebb. Hajolj ide.
A férfi tudta, hogy ezért büntetés jár. Engedetlen volt. Odatartotta az arcát. A nő pedig kis kezével hatalmas pofont osztott le alárendeltjének. - Most pedig menj, fogd a ruhád és ne is lássalak. Még meggondolom, hogy jelentkezem-e újra.

A férfi a könnyeivel közdött. Úrnője nagyon szigorú volt hozzá mindig. De ő ezt kívánta. Nevelésre szorult, de a gondolat, hogy többé nem láthatja szívszorító volt. Nem akarta elhinni, hogy ekkora vétséget követett el. Épp levegőt vett és megszólalt volna, mikor úrnője ajkaira helyezte a mutató ujját és csöndre intette. Mutatta, hogy menjen ki a szobából és vegye magához a ruháit. A férfi elindult az ajtó felé, felemelte ruháit, a nő kinyitotta az ajtót és a férfit szinte kilökte az ajtón. Nem várta meg míg felöltözik. Ez is a büntetés része volt.
-Talán holnap felhívom. - gondolkodott hangosan a nő az ajtóban, hogy a férfi is hallhassa a túloldalon.
A férfi pedig fogta a ruhát és elindult a lépcső felé. Nem kapott engedélyt a felöltözéshez, így meztelenül a ruháit fogva ült be autójába az utcán. Mikor beszállt, pittyent a telefonja. "Mielőtt kiszállsz, öltözz fel" állt az üzenetben.
A férfi pedig boldog volt. Mosollyal az arcán indította be az autót.