Vigyázz mit kívánsz! IV. Hétköznapok

Teltek múltak a napok. Ténylegesen nem egy hétvégéről vagy egy hétről volt szól. Nehéz lenne megmondani, hogy mióta lehet Péter bezárva, de valószínűleg már hónapok óta. De a „szürke” napok nagyon hasonlóak.
Reggel a pinceajtó kinyílik, zuhany, reggeli a dom ágyába. Ha kedve van (és sokszor van kedve), akkor meg kell lovagolni. Ha rosszul aludt, akkor nehezebben megy el és sokszor már véresre dugja, melyet még másnapra sem hever ki.
De ritkán előfordult, hogy szopni kellett. Jellemzően ez sokkal tovább tartott. MR. nagy farka révén szerette jó mélyen, egészen a nyelőcső közepéig ledugni és lent tartani. Mikor észlelte, hogy alárendltje fulladni kezd, kihúzta. Mindezt addig folytatta, amíg el nem élvezett.
Elélvezni mindenhova szeretett. Szájba, fenékbe, arcra, testre. Mindig oda, ahova éppen megkívánta. A testre vagy arcra élvezett, akkor azt szerette jól elkenni a testen, arcon, ahová csak tudta.
Délelőtt házimunka, főzés.
Ebéd a kutyatálból, jellemzően a már megromlott maradék volt a menü.
Délután kalodába rögzítés és fenekelés. Általában 10 ütés, de ha nem sikerült jól az ebéd, akkor lesz az több is. Általában a verés végeztével mindig felizgul és ismételten dugás vagy szopás lesz belőle. Bármelyik is lesz, MR. próbálja nagyon hosszúra elhúzni. Egyszer egy óráig is sikerült, Péter legnagyobb „örömére”.
Időszakosan pofon is elcsattan, ez jellemzően akkor, amikor a dom valami miatt elégedetlen volt. Legtöbbször lehetett tudni az okát, de előfordul, hogy kiváltó ok hiányában durran a pofon.
Időszakosan délután van fűnyírás, levésöprés vagy ami épp aktuális.
Este összebújás az ágyban. Szerencsés napokon ott is marad, de általában mikor a dom elfárad, leviszi a pincébe arra a leselejtezett matracra melyet már a kezdetektől fogva használ.
Nehéz kezdeti napok után Péter kezdte megszokni, sőt megszeretni jelen helyzetét. Kezdeti "erőszakot" szex és törődés váltotta fel. Mindennap szophatott, megdugták és szolgálhatott.
Tulajdonképpen megkapott mindent amire mindig is vágyott…
folyt.köv.