Valóra vált álom
2011. 07. 31. 20:33 | Megjelent: 791x
Izgatottan várom, hogy a vonat végre beérjen az állomásra. A tegnapi telefonhívás óta remeg minden porcikám, mert végre újra mehetek gazdámhoz egy újabb tanulságos és élményekben gazdag nevelésre. Próbáltam a tőlem telhető legtöbbet kihozni magamból. hogy ha lehet még jobban tetszem neked. Mindig készülök a találkozónkra és tudom ha tetszik amit látsz akkor jutalomban részesülök, ami vagy ajándék vagy pár kedves szó formájában fog felém irányulni.De bármelyik legyen is én kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadom. Bár számomra annál nem kell nagyobb ajándék mint hogy veled lehetek.Hisz azért vagyok, hogy örömet és kielégülést nyújtsak kívánságaid szerint.Hosszú fájdalommal és kéjjel átitatott utat kellett megtennem, hogy idáig eljussak, és tudom csak neked köszönhetem ,hogy sikerült a végtelen türelmednek és odafigyelésednek vagyok az eredménye.Még nem fejeződött be a nevelésem hiszen régi lázadó énem még fel-fel üti fejét de te drága gazdám hatásos módszereiddel kézben tartod az irányítást. Biztos kézzel uralkodsz testem és lelkem felett. Végre beért a vonat. Első utam a wc-be vezet ,egy gyors smink ellenőrzésre de miután mindent rendben találtam , az állomás bejáratánál kezdtem várakozni.Tudtam bármelyik percben megérkezhetsz értem. Izgatottságomban legszívesebben rágyújtanék de nem merek mert te mint nem dohányzó lévén egyből megéreznéd rajtam. Már nagyon türelmetlen vagyok, és feszélyez a járókelők kíváncsi tolakodó tekintete amivel végigmérik kissé kihívó öltözékemet. Már azon gondolkodom felhívlak amikor a láthatáron feltűnik autód, pár pillanat múlva már előttem parkolsz.
-Szállj be!-hangzik a felszólítás-én már ülök is be. Szinte be sem kötöttem még magam már haladtunk is kínzásom és gyönyöröm szent éje felé. Gyomromban gombócot éreztem , gazdámra szinte pillantani nem mertem, pedig nincs megtiltva sőt beszélgethetnék is vele, de inkább csendben várom,hogy megérkezzünk.
-Menj előttem a járást ismered!-utasított-erre én elindultam majd az ajtó előtt illedelmesen megállva vártam ,hogy kinyissa és bebocsátást nyerhessek. Hallottam amint a kulcs megfordul a zárban és ezzel kezdetét vette nevelésem.
Az előszobában álltam és vártam, tudtam nem léphetek beljebb hiszen nem kaptam rá engedélyt.
-Vetkőzz!!-parancsolt rám.
-Ne kelljen minden alkalommal külön mondanom!!!
Lassan kezdtem levetni magamról a ruháimat, jobban szeretem amikor ő vetkőztet de mivel tudja mennyire szégyenlős vagyok ezért így próbál segíteni ,hogy leküzdjem gátlásaimat. Közben szemem sarkából láttam minden mozdulatomat figyelemmel kíséri, és tekintetéből ítélve tetszett neki a látványom, ez örömmel és kis önbizalommal töltött el.Ám ez az érzés csak addig tartott amíg meztelenül nem álltam a színe előtt.Legszívesebben eltakartam volna magam de azzal csak felbosszantanám. Gazdám csak nézett gyönyörködött testem telt formáiban, majd rám tette a nyakörvet rabszolga mivoltom jelképét.Majd hajamba markolva fejemet hátrafeszítve magához húzott és szenvedélyes forró csókban egyesültek ajkaink.
-Örülök ,hogy újra itt vagy kis rabszolgám!
Ez a mondata számomra egy normális kapcsolatban felért volna egy szerelmi vallomással olyan melegséggel és boldogsággal töltött el. Már nem számított mennyi fájdalmat kell kibírnom az ő örömére (és saját mazohista vágyaim kielégítésére )mert tudtam utána olyan felejthetetlen gyönyörben részesülök amit mástól sosem kaptam meg.
Hozzászólások (0)