Halkabban

-Halkan, most nem szabad hangosnak lenni!
-De nem bírom...
-Csss...ügyes lesz a kutya! Ez tetszik a kutyának, ugye?
-Iiiiigen...mmmh...
-Azt akarod, hogy itt pofozzalak meg? Hogy kell mondani?
-Igen...gazdám
-Hol van most a gazdi ujja?
-Bent...bent a puncimban...
-Kinek a puncijában?
-A ku... a kutya puncijában...
Suttogva néztek körbe az esti utcán. A lány már nagyon hangosan nyögött volna, reszketve szorította a testét a gazdájához. Nem mert hozzáérni, az egyik kezét leengedte maga mellé, a másikkal próbálta a karját szorítani. Halkan beszéltek, bár a lánynak már a látása homályosodott, és csak arra koncentrált, hogy nehogy hangos legyen. Nem szabad hangosnak lenni, mert akkor pofont kap, és attól most valamiért félt.
A mellettük lévő parkban egy pár kutyát sétáltatott, amíg elhaladtak, addig ezek ketten mozdulatlanul álltak, a lány belefúrta az arcát a srác mellkasába.
-Nagyon nedves vagy már...
Tartotta tovább a lányt az egyik karjával, közben dörzsölte, ujjazta, tépte alul. A lány bele-belenyögött, olyankor még erősebben szorította az egész testét a férfihez, az arcát beletemette, nehogy hangos legyen.
-...és most hol van az ujjam?
-A ss..a s... a seggemben...
-Hol?
-A kutya seggében...
Teljesen átázott alul, már mindegy volt, melyik lyukba nyúl. Ahogy a fenekét kezdte el ujjazni, még nedvesebb lett, és még erősebben remegett.
-Nagyon ügyes kutya vagy! Ezért csak később kapsz pofont.
Kellemes tavaszi idő volt, langyos szél fújta meg a fákat a parkban. Összesen két percre voltak a lakástól, de egyikük sem akart tovább menni. A férfi egyre jobban izgult fel, ahogy a lány a kezei között lihegett, nyögött halkan és nedvesedett. A lány talán már el is felejtette, hogy az utcán állnak, beszívta a másik illatát, egész lényével belekapaszkodott, hogy ne essen össze, mert már nem nagyon tudta tartani magát. Az arcukat egymásnak szorították, a szájuk lassan összeért. A tarkójánál fogva tartotta a lányt, és így összetapadva csókolta a száját, miközben mélyen ujjazta a fenekét.
Hirtelen elengedte, elhúzódott egy kicsit.
-Na, most már mehetünk. Gyere szépen.
Megpróbálta összeszedni magát, és követni a gazdáját. Az hátranyúlt, és a hátánál fogva segítette egy kicsit.
-Bemegyünk szépen, ott majd le tudsz térdelni...

Megvárta, míg kinyitja az ajtót, nem akart belépni.
-Na gyere be szépen!
-Nem akarok...-már tudta, hogy itt nem fogja megúszni, de pofon helyett a férfi megragadt a hajánál fogva, és behúzta.
-Azt mondta a gazdi, hogy bejön a jó kutya! - behúzta és le is térdeltette maga elé. Elővette a már vérrel teljesen megtelt hímtagját, lejjebb tolta a nadrágját, miközben a másik kezével tartotta a szukáját.
-Nem-nem, ahhoz nem érhet a rossz kutya! Csak ott lejjebb nyalhat!
-Igen?
és elcsattant az első pofon...