Búcsúbuli

Néhány évvel ezelőtt történt ez az eset. Siófokon minden nyár végén az augusztus 20-i hétvége szombatján szokták tartani a nyárbúcsúztató bulit. Minden évben ott szoktunk lenni a haverjaimmal. Óriási tömeg volt, mindenhol bulizó fiatalok voltak, nagyon jó volt a hangulat annak ellenére, hogy kifejezetten hűvös volt az idő. Ez nekem szinte ajándék volt, mivel rengeteg lány harisnyában volt. Nyilván nem azért jöttek, hogy hosszúnadrág alá rejtsék a lábaikat. Nézelődtem is rendesen. Éjfél után a WC-k előtt kígyózó sorok álltak mindenhol, még a férfi WC-knél is. Hát én nem fogom kivárni, gondoltam. El is mentem keresni egy fás, bokros részt, ahol könnyíthetek magamon. A sétány végénél találtam is egy megfelelőnek tűnő helyet. Az épület vége mögött volt egy kis zug a kerítés mellett. Gyanús hangokat hallottam, óvatosan közelebb mentem. A kis zug elég sötét volt, csak egy távoli közvilágítási lámpa gyenge fénye szűrődött be a sűrű, magas bokrokon és fákon keresztül. Először a lány felemelt lábát láttam meg. Csillogó, fehér harisnya és vékony pántos fehér tűsarkú cipő volt rajta. Két fiúval volt. Az egyik mögötte állt és a nyakát csókolgatta, miközben a mellét markolászta. A másik előtte guggolt és a punciját nyalta. Az ő vállára tette a felemelt lábát. A látványtól majd szétrobbant a farkam. Közelebb kéne férkőzni hozzájuk. Gyorsan felraktam egy óvszert. A lány eléggé vonaglott, közben halkan nyögött. Mindjárt elélvez, gondoltam, én meg hoppon maradok. A lány a mögötte álló srác farkát verte. Oda kellene lépni – lehetőleg észrevétlenül. Eléggé bele vannak feledkezve a dolgokba, talán tudomást sem vesznek rólam. Óvatosan oda is léptem és megsimogattam a lány bokáját. Észre sem vette. Csukott szemmel smároltak a mögötte álló sráccal. Próbáltam kicsatolni a szandálja csatját. Kicsi és szűk csat volt, és ahogy vonaglott, állandóan mozgott a lába, nehezen bírtam vele. Végre kinyílt a csat, ki tudtam lazítani a pántot. Elemeltem a lábáról a szandált. Mire ezzel végeztem, a másik lábát is az előtte ekkor már térdelő srác nyakába rakta, gyakorlatilag a nyakába ült. A két lábát összekulcsolta, persze, az volt felül, amelyiken még rajta volt a szandál. Remek, kezdhetem elölről… Hangosan lihegett, a háta mögött álló srác, aki a hátával a falnak volt támaszkodva, kigombolta a blúzát, kibujtatta az egyik mellét a melltartóból és azt szopta. A lány hátra vetette a fejét és úgy élvezett. Azért is ráélvezek a lábaidra – gondoltam. Lekínlódtam a másik szandált is, talán kicsivel könnyebben ment, mint az első. Letettem a földre, a másik mellé. A lány a sarkait a térdelő fiú hátához szorította. Próbáltam úgy berakni a farkam, hogy a sráchoz ne érjek hozzá. Ez nem annyira sikerült, de ő sem vett észre. Beraktam a farkam a lány két összekulcsolt lábfeje közé. Ha mozdulatlanul álltam volna, akkor is pillanatok alatt elmegyek, mert annyira vonaglott. Két kézzel fogtam a két talpát. Nagyon finom puha volt a talpa és a lábfeje. Elélveztem. A lány még mindig vonaglott. Eloldalogtam. 15-20 méterrel arrébb egy bokorban még mindig álló farokkal könnyítettem magamon. Ahogy visszaindultam, hallottam, hogy az egyik srác mondja a csajnak: „Naaa… Szopjál már le engem is!” a csaj közben azt kérdezte, kissé feldúltan: „Hol a szandálom? Minek vettétek le?” Elmosolyodtam. Tényleg nem vett észre semmit.