A közös nyelv

Megismerkedtem az interneten egy külföldi lánnyal. Egy igazi sötét bőrű szépséggel. Természetesen angolul beszéltünk. Ami már akkor feltűnt, hogy meglehetősen ritkán és keveset válaszol. Azzal indokolta, hogy jobban szeret élőben beszélgetni, és inkább találkozzunk. Nekem nem kellett kétszer mondani.
Csak pár centivel volt alacsonyabb nálam. Nem volt egy sportmodell, a feneke is egy kicsikét széles volt, de azért látszott, hogy nem a mozgásszegény életmód híve. A találkozás nem volt az igazi. Ekkor jöttem rá, hogy elképesztően pocsék az angolom. Ő is nagyon hamar elvesztette az érdeklődését. Folyamatosan felemelte a mutató ujját: "csak egy pillanat, egy barátomnak írok". Jelezte.
Egy idő után meguntam, és gondoltam itt az ideje valamit kihozni a helyzetből.
- Nem fázol?
- De igen. Rémesen hideg országban élsz.
- Mit szólsz, ha felmegyünk a lakásomra és ott folytatjuk. Megihatnánk pár sört.
Tetszett neki az ötlet. Felmentünk a lakásomra. Lehúzta a cipőjét, és leült az ágyamra.
Én a hűtőből kiszedtem két sört. Az egyiket neki adtam, és leültem elé a szőnyegre.
Megint jelzett az ujjával, és már megint a telefont nyomkodta. Én a földön pedig csak vártam, és a tekintetem a lábán lévő szürke zoknikra terelődött. Az alján, már kissé látszott a talpa formája.
- Nem gond, ha elfoglalom magam. - és ezzel a kezembe kaptam az egyik lábát, és masszírozni kezdtem.
- Nem nem. Köszi. Ez jó érzés.
Nem zavartatta magát, csak írogatott, miközben én gyúrtam azt a két csodás lábat. Enyhén éreztem az orromban a meleg cipőszagot, s valahogy az is izgatott, hogy nem figyel rám. Egyre jobban próbáltam közelebb tolni az arcom azokhoz a szépséges talpakhoz, s már már szenvedtem, hogy nem tudok a vágyamon enyhíteni. Csókot nyomtam a nagy lábujjára.
Ekkor rám meredt.
- Lehetek a szolgád? - mondtam vigyorogva.
- Persze. - mosolygott rám.
És én folytattam a masszázst, miközben egyre másra nyomtam a csókokat a talpára.
- Elég. Ha ennyire szeretet a lábam, akkor már nyald tisztára.
Lefeküdtem a földre. Ő levette a zoknijait, és a talpait a számra nyomta. Csókolgattam, nyalogattam. A kezemmel igazgattam őket. Alaposan tisztítottam. Átsepertem minden rést, és tisztára szopogattam minden lábujját.
Értett a törődéshez. Miközben egyik lábán a szám dolgozott, a másik lábával az ágyékom cirógatta. A szolga-úrnő lét volt a mi közös nyelvünk.