Büntetés

Félve léptem át a küszöböt,hisz tudtam amit odabent kapok azt nem teszem zsebre.Tegnap előtt hajnalba részegen értem haza és lehánytam Rayen méregdrága kanapéját, meg levertem valami drága képet és össze törtem ezt azt még,de mentségemre szóljon legalább jól éreztem magam és még fiatal vagyok hagy élvezzem az életem.

Mikor Daniel kijött a nappaliba a zajokra és meglátta azt a kupit amit körülbelül 10 perc alatt csináltam,egyre vörösebb lett a feje.
Elkezdett velem ordibálni, de amikor meglátta,hogy csak nevetek rajta oda jött és elkapta az állkapcsom erősen és mélyen a szemeimbe nézett. Mikor tudatosult benne, hogy részeg vagyok kicsit jobban össze húzta a szemeit. Közbe próbáltam más felé nézni, mert hát lehet más is becsúszott nem csak alkohol....

-Nicol nézz a szemembe!-parancsolta.
És megtettem.
Sose felejtem el azt a tekintetet, minden volt benne féltés, harag és leginkább csalódottság és dominancia. Nem csinált semmit csak felkapott megfürdetett és lefektetett az egyik vendég szobába aludni. Másnap iszonyatos fejfájásra keltem, de a szégyen nagyobb volt. Mivel nem bírtam volna a szemébe nézni így mielőtt felkelt volna elindultam a vidéken lakó nagyszüleimhez, ugyanis nem akartam vitatkozni és legfőképpen ugye nem tudtam volna a szemébe nézni azok után,hogy féltett,óvott és megkaptam mindent amire vágytam és ő csak annyit kért hogy ne igyak vagy ha iszok mértékkel és szóljak neki előtte és ne fogyasszak kábítószert, de én mindet megszegtem. Undorodtam saját magamtól így hát elmentem inkább. Nagyiék meglepődtek mikor megláttak, de szívesen fogadtak és nem kérdeztek semmit, mivel látták rajtam, hogy nincs minden rendbe.
Fájt hogy egész nap nem keresett semmilyen formába,de megértettem hisz egy borzalmas ember vagyok és nem érdemlem őt meg.

Viszont este megcsörrent a telefonom, ő volt az.Nem mondott sokat, csak annyit hogy holnap legkésőbb este 9-re otthon kell lennem majd letette.Kissé félve aludtam el hogy mi lesz holnap.A tudat,hogy lehet szakít velem ezek után nagyon fájt és álomba sírtam magam.

Mikor felkeltem egy mosott rongynak éreztem magamat.Majd a lehető legkésőbb indultam el, hogy ne legyek otthon hamarabb.

Féltem.

Rettentően féltem mit fogok kapni ezek után, bár tudtam hogy a büntetésen kívül amit megérdemlek mást nem adna és nem verne halálra, de még is ott volt bennem hogy ne menjek vissza mert mi van ha véget vet a kapcsolatunknak, túlságosan szeretem és már nem tudom mi lenne velem nélküle. Az úton próbáltam nem elsírni magamat.

Szóval most itt állok az ajtóba és a kezemet kopogásra emeltem, de nem merem megtenni.
Majd megnézem a telefonom 20:58.
Fasza az idő is ellenem van és muszáj lépnem, mert utálja ha kések.
Nagy levegő és kopogok kettőt.
Egy darabig semmi válasz majd hallom ahogy a riglit elfordítja és kinyitja az ajtót.
-Gyere!-mondja teljesen érzelem mentesen. Félve lépem át a küszöböt, hisz tudom amit kapni fogok bent azt nem teszem zsebre bármi is legyen az.Be lépek és leveszem a cipőm meg a kabátom és a helyére teszem majd elindulok a nappaliba.Majd ott állok esetlenül a szoba közepén.
-Ülj le!-jön a következő utasítás.

Teljesítem és leülök az egyik fotelba és felhúzom a lábaimat is.
Egy darabig csend van majd ő töri meg a csendet.

-Remélem tudod,hogy ezt most megbeszéljük és utána megkapod a méltó büntetésed.-olyan fagyos volt a hangja hogy kirázott a hideg.
-Igen Mester, tudom.-válaszoltam tisztelettudóan, hisz ez volt az a hangsúly amikor tudtam, hogy ő most már Mester és nem Rayen és nem akartam rontani a helyzetemen.
-Szeretném ha mesélnél a tegnap előtti napról, hol voltál, kivel és mit csináltál.
-Én....én elmentem pár régi baráttal az egyik pince kocsmába, mert hát régen találkoztunk és gondoltuk megiszunk egy-egy valamit, majd egy kis idő után Márkó felhozta,hogy tud egy jó pub-ot és hát mindenki menni akart így beleegyeztem én is....-egy kis szünetet hagytam és felnéztem rá.
Semmit nem tudtam kiolvasni a szemeiből,csak mereven bámult rám, viszont mikor már egy ideje nem mondtam semmit megszólalt.
-Szerintem nem csak ennyi volt,folytasd!-a hangja fagyos volt és érzelem mentes, sose szerettem ha így beszél velem, de megérdemeltem.
-Igenis, szóval beleegyeztem és hát ott is ittunk. Majd nem tudom hogy, de haza jutottam....-nem mertem a szemébe nézni,szégyelltem magam nagyon.
-Értem.Szóval számoljuk hány szabályt szegtél.-kezdte mire nyeltem egy nagyot.
-1.Hazudtál nekem.Azt mondtad beültök egy étterembe és ott lesztek, helyette kocsmába mentetek.
2.Alkoholt ittál amivel nem is lenne bajom,ha nem annyit ittál volna, hogy részeg legyél és ne tudj magadról.
3.Itt hagytál egy szó nélkül.
Tudod mennyire aggódtam érted?
Majd mikor megnéztem hol van a telefonod és láttam,hogy a nagyszüleidnél vagy kicsit megnyugodtam.-kezdtek el a kioktatásomat.
-Sajnálom Mester.Én nem akartam bajt okozni.De miért nem kerestél előbb, ha ennyire aggódtál?-tettem fel azt a kérdést ami nagyon is érdekelt.
-Mert olyan ideges voltam, hogy majdnem utánad mentem,hogy vissza rángassalak.
De nekem is kellett idő, hogy át gondoljam mennyi büntetést is kapj a mostaniak után és nem akartam hogy felelőtlenül döntsek,meg mert úgy gondoltam, hogy neked is kell egy kis idő.
-Én nagyon sajnálok mindent Mester. Én csak jól akartam magam érezni a barátaimmal.-kezdtem el mentegetőzni.
-És ahhoz kell alkohol ? Nicol, hogy lehetsz ilyen felelőtlen? Bassza meg 20 éves vagy, lehetne ennél több eszed is!
Nem tudtam mit mondani rá, igaza volt mindenbe. Borzasztóan szégyelltem magam.
-Bár mekkora büntetést is szabsz ki nekem azt elfogadom, mert megérdemlem.
-Igazán? Rendben akkor kapsz 20 korbácsot, hogy felkészítsem a tested.
Aztán kapsz 15-öt pálcát a seggedre, 10-et a combodra és 10-et a talpadra.
Majd még 5-öt ostorral.-ezt úgy közölte velem mint ha csak az idő járásról lenne szó.
Kissé elképedtem, ennyire nem gondoltam hogy durva lesz.
-Ja és még valami. Most már elő szedjük a tűket is. Úgy érzem túl kedves voltam eddig veled.
Egy darabig csak,meredtem magam elé és próbáltam felfogni amit mondott.
Oda állt elém és nyújtotta a kezét.
-Gyere, essünk túl rajta.-mondta lágyan nekem.
Elfogadtam a kezét és elindultunk a "játszó" szoba felé.
A szoba tele volt szexjátékokkal és mindenféle eszközzel.
Mindig elcsodálkozok, hogy mennyi holmija van itthon, de nem vártam mást tőle.
-Vetkőzz le!-adta ki az első utasítást és ezzel rántott ki a gondolataimból.
Próbáltam gyorsan levetkőzni, de remegett a kezem és a cipzárat nem tudtam lehúzni, mire oda jött és segített.
Ahhoz képest, hogy ideges volt rám nagyon gyengéden bánt velem.
Segített levetkőzni és a ruháimat szépen össze hajtogatva letette valahova.
Mindig is rendmániás volt és sose szerette ha csak úgy ledobálom a ruháimat valahova, de hát 2 év alatt már hozzászoktam.
-Mássz fel oda!-mutatott egy fekete ágy/padszerű eszközre.Volt hely a fejemnek és a négy végtagomat is bele kell tennem valamibe.
Miután mondhatni kényelmesen elhelyezkedtem a kezeimet és a lábaimat is kikötötte.
-Nem szoros nagyon?-kérdezte és közbe a hátam simogatta.
-Nem Mester.
-Jól van.Akkor kezdjük el.
Először csak paskolta a fenekem, hogy felkészítse a bőrömet.
Egyre nagyobbakat csapott rá és lehet, hogy másnak már sok lett volna, de én nagyon élveztem és egy nagyobb csapásnál még egy nyögés is elhagyta a számat. Ekkor azonban abba hagyta és ment a korbácsért.
Furán fog hangzani, de szeretem a korbácsot.
Az első 10 csapás mondhatni kéjes volt, de nem az igazi, még a következő 5 már kellemetlen, de tűrhető az utolsó 5 meg már fájt, bár én szeretem ha fáj és imádom, ezt az érzést amit a korbács okoz.
Folyamatos nyögések hagyták el a számat.
Majd mikor meg volt a 20 vissza tette a helyére a korbácsot és visszatért a nádpálcával és a tűkkel.
-Azokat hova szúrod Mester?-kérdeztem kissé félve.
-Adtam engedélyt, hogy beszélj?-kérdezte meg és rácsapott egy nagyot a fenekemre amire felnyekkentem.
-Nem Mester, ne haragudj.
Nem válaszolt csak kibontott pár tűt,(ugyanis ezek rendes egyszer használatos steril dolgok).
-Csukd be a szemed!És mély levegőt!
Ahogy teljesítettem a parancsot az első tűt átszúrta a nagyajkamon amire felsikítottam, majd jött a következő és a következő a torkom már fájt és a könnyeimtől nem láttam, de a legrosszabb az volt mikor a clitorisomat szúrta át.
Bőgtem mint egy óvodás a végére.
Oda jött a fejemhez és letörölte a könnyeimet majd egy csókot nyomott a homlokomra.
-Ügyes kislány vagy.Folytathatjuk vagy adjak egy kis időt?-kérdezte meg.Vettem pár mély levegőt,hogy rendezzem a légzésem és csak utána válaszoltam.
-Folytasd Mester.
-Rendben.
Kézbe vette a nádpálcát és végighúzta a gerincemen.
Ezt megismételte párszor,majd hirtelen lecsapott.Fájt de még tűrhető volt.
A 10. csapásnál már nagyon rossz volt hisz volt, hogy ugyan oda ütött.
A fenekem már égett mintha parázsba ültem volna és mire lecsapta a 15.-et már megint könnyeztem és a számat is véresre haraptam pedig tudtam, hogy nem volna szabad.
De utána jött a combom és a talpam.
Borzalmas volt, sose kaptam még ilyen mértékű büntetést és még nem volt vége.
Próbáltam a légzésre figyelni hisz az nagyon fontos, de néha néha elvesztettem a kontrollom.
Nagyon fáradt voltam hisz ez kimerített mind testileg és lelkileg is és a legrosszabb, hogy még nem volt vége.Hisz ígért meg 5 ostort is.
Ettől féltem a legjobban. Egyszer láttam ahogy az egyik barátunk szubja ilyennel kap ki és borzalmas látvány volt.
Elkezdtem remegni a gondolattól és vártam mikor csap le.
De nem történt semmi.Csend volt.
Ott feküdtem azon a szaron teljesen kiszolgáltatottan és a puncim tele volt tűkkel és a legjobban az zavart hogy csend van.
Majd hirtelen megéreztem valamit a másik lyukamnál és nem is akármit, a pénisze volt az. Ahogy elkezdett benyomulni nagyon rossz volt mert feszített. Fájdalmas nyögések hagyták el a számat, hisz ez volt az első, hogy nem csak az ujjait vagy valamilyen eszközt használt. Az egyetlen jó az volt benne hogy síkosítót használt és így nem dörzsölt ki.
Kemény tempót diktál amit egy idő után elkezdtem élvezni és ahogy hallottam ő is nagyon élvezte. Mikor már közel voltam a csúcshoz az egyik kezével megmarkolta a hajam és azzal hátra feszítette a nyakamat.A másik kezével pedig a fenekemet csapkodta. Egyszerre értünk a csúcsra, én egy hatalmas sikítással ő pedig egy férfias nyögéssel.
Óvatosan vissza engedte a fejem, majd kihúzódott.
A következő a tűk voltak, óvatosan eltávolította őket, de így is fájt majd eloldozta a kezem.
-Maradj még ott!-parancsolta.
Igazából ha akartam volna se tudtam volna mozogni annyira elfáradtam.
Vissza tért valamilyen krémmel majd bekente a hátam,fenekem, combomat és a talpamat is. Majd felkapott a kezeibe és a hálóba mentünk.
Le ült az ágyra úgy, hogy az ölébe voltam.
-Hogy érzed magam Szerelmem?- kérdezte kedvesen. Itt volt az a pont mikor a szigorú,jeges szadista eltűnt és vissza tért a kedves, törődő Daniel.
-Fáj mindenem és nagyon fáradt vagyok. És nagyon szégyenlem magam a tetteim miatt. Kérlek ne haragudj rám.-kezdtem el sírni.-Ne haragudj, hogy bajt okoztam és hogy feleslegesen aggódnod kellett miattam és hogy ilyen felelőtlen picsa vagyok.-mondtam tovább zokogva.
-Sss...semmi baj Nic.Nem vagy picsa ilyeneket ne mondj magadra.-dorgál meg egy picit.-Nem haragszom már rád. Ha haragudnék nem kaptál volna büntetést te is tudod jól.
-Rayen...-mondtam már félálomba, mert hirtelen eszembe jutott valami.
-Igen Kedvesem?-kérdezett vissza, de egy percre se hagyta abba a simogatásom.
-Nem fejezted be a büntetésem, mert nem kaptam meg az 5 ostort amit mondtál.
-A büntetésed alatt átgondoltam és arra döntésre jutottam hogy nem kapsz.
Erre nem tudtam már mit mondani,csak jobban hozzá bújtam a meleg testéhez és a simogatások és dédelgetések közben álomra szenderültem.