D/s történet 6. rész, 2. része:

“Előzmények:
Keresőben, vagy a kedvenc linkjeim kötött,
D/s történet címen
az első 6 része megtalálható
Nika”


- Meséljetek a tegnapestérő, érdeklődve hallgatjuk. Nika kezd te!

Összerezzentem a szigorú hangjától, szégyen és félelem uralkodott bennem. Szégyelltem azt, hogy csalódást okoztam Uramnak, féltem attól, hogy nem lesz bocsánat számomra.
Egy pillanatra Ránéztem, de képtelen voltam a szemkontaktust tartani Vele, lehajtottam a fejemet és beszélni kezdtem alig hallhatóan:

- Este hét óra körül indultunk hazafelé
- Nézz rám, ha hozzám beszélsz Nika és hangosabban mond, mert semmit nem hallunk a motyogásodból, kezd újra! - szólt rám Uram erélyesen.

Felemeltem a fejemet és újra beszélni kezdtem, most már hangosabban, de szemeiben nézve sokkal nehezebb volt:

- Este hét óra körül indultunk hazafelé Katival, de nagyon meleg volt és megálltunk, hogy frissítőt igyunk valahol. Egy bárnál álltunk meg, ezt nem terveztük be előre, döntés közös volt.
Beszéd közben éreztem, hogy arcom vörösödik és a kezeim izzadnak, hangom el elcsuklott, könnyeimmel küszködtem.
- A bárban Margarita koktélt rendeltünk és leültünk egy asztalhoz és beszélgettünk. Nem vettem észre, hogy a telefonomat az autóban felejtettem. Az eső koktélt további kettő, vagy több követte, nem emlékszem rá.
Uram hibáztam nagyon nagyot, sajnálom, megérdemlem a haragodat.

Utolsó szavaimnál kitört belőlem a sírás, igyekeztem visszatartani, de nem tudtam, Ezek a szégyen és a bűntudat könnyei voltak.

- Fejezd be a sírást, nem most kellene, hanem amikor a szabályokat megszegted - dörrent Uram szigorú hangja - ne kelljen megmosdatnom, mert azt nem fogod megköszönni Nika! Gyönyörűen néztetek ki tegnap, ma viseld a következményeit felnőtt módra! Hallani akarom, hogy mi is a vétked saját magad szerint és mit érdemelsz érte?
- Uram, mindig elérhetőnek kell lennem számodra, de tegnap este nem voltam.
22 órakor az ágyban kellett volna lennem, de nem voltam, többszörösen megszegtem a Te szabályaidat, ráadásul még be is csíptem. Komoly büntetést érdemlek érte, bármit elvállalok, csak kérlek bocsáss meg nekem.

Utolsó szavaimnál a hangom elcsuklott, könnyeimmel küzdöttem. Uram nem szólalt meg, de a szemei elárulták, hogy nagyon csalódott. Péter kezdett beszélni:

- Kata tőled is hallani akarjuk a tegnap estét, gyerünk, beszélj!

Kati szemmel láthatóan összerezzent Ura szigorú hangjától, majd kihúzta magát, belenézett a szemébe és beszélni kezdett.

- Az esti bár látogatás nem volt előre betervezve, nagy volt a meleg és vágytunk valami frissítőre, én javasoltam, hogy menjünk oda be. Én kértem ki a koktélt, Nika nem is ivott addig ilyen italt. Leültünk, beszélgettünk, nem figyeltem az idő múlását. Többszörösen hibáztam Uram.
- Mikorra kellett volna hazaérkezned és miért büntettelek meg legutóbb Kata?
- Este nyolc órára kellett volna hazaérkeznem Uram. A legutóbbi büntetésemet azért kaptam, mert veszélybe sodortam magamat és a szabályokat megszegtem, ez három hónapja volt.
- Milyen büntetést kaptál akkor?
- Huszonöt ütést kaptam a nádpálcával, borzasztó volt Uram.
- Kérdeztem, hogy milyen volt? - csattan fel Péter hangja, hogy én magam is összerezzentem.
- Nem kérdezted, bocsánat Uram - válaszolt Kati először a beszélgetés alatt megszeppent hangon.
- Helyes! Mit ígértem neked Kata akkor, mi fog történni a következő nagyobb hibádnál?
- Az Uram, hogy ennek a dupláját fogom megkapni, ötven ütést a nádpálcával.
- Az emlékezeteddel legalább nincs probléma!

Kati és én szinte megsemmisülve álltunk az Urak előtt, arra várva, hogy kimondják ami ránk vár.

- Rettentően szégyelljétek mind a ketten magatokat. - mondta Uram - Egy kis időre sem hagyhatlak Téged Nika magara, mert mindig galibát csinálsz. Szabályokat nem tartod be. Hogyan szeretnél jó sub lenni így?
- Uram betartottam őket, tegnapi nem volt tervezve, ami történt, sajnálom.
- A nap végére sokkal jobban fogod és remélem, hogy ma megtanulod az engedelmességet, ha nem, elválnak útjaink!

Szavaitól kibuggyantak a könnyeim, nagyon fájtak.

- Tudjátok mi történt öt perccel azután, hogy kiléptünk a bárból? - kérdezte Péter - hatalmas verekedés tört ki, ha nem megyünk utánatok, ti is megsérültetek volna. Veszélybe sodortátok magatokat, nagyon haragszunk rátok Tamással! Ezért méltó büntetésben lesz részetek, remélem, hogy emlékezetes marad.

Péter elhallgatott, Uram vette át a szót:

- Nika a Te büntetésed a következő; huszonöt ütést fogsz kapni a nádpálcával és ötven ütést szíjjal.

Uramra néztem, tudtam, hogy minden ütést meg fogok érdemelni, félelemmel gondoltam a pálcára, soha nem érintett még.
Miután Uram elhallgatott, Péter vette át a szót:

- Kata a Te büntetésed ötven ütés nádpálcával és huszonöt ütés szíjjal! A büntetés pálca részét Ti magatok osztjátok ki egymásnak előttünk.

Mind a ketten megrökönyödve néztünk Péterre, el sem tudtam képzelni azt, hogy a legjobb barátnőmet megüssem. Már tudtam, hogy ez számomra hatalmas büntetés, arról nem is beszélve, hogy Uramon kívül más is lássa az én büntetésemet. Katával egy pillanatra egymásra néztünk, láttam, hogy benne is pontosan ugyan ez játszódik le, mint bennem.

- Megértettétek a büntetést? - vette vissza a szót Uram - De lehet mást is választani, akár el is lehet menni.

Tudtam, hogy ez a mondat nekem szól, azt is tudtam, hogy vállalom a büntetést és reménykedtem abban, hogy Uram megbocsájt nekem.

- Igen, megértettem - szinte Katival egyszerre mondtuk ki a rövidke mondatot.
- Helyes, akkor vegyétek le a bugyitokat, arra nem lesz szükségetek!

Mind a kettőnk keze szinte egyszerre indult meg a szoknyaalja felé és vettük le a bugyinkat. Mikor levettem, az arcom égett a szégyentől, iszonyatosan kiszolgáltatottnak éreztem magamat.

- Amint magatok is láthatjátok itt van ez a csodás tantra szék, mellé támasztva a pálca, rajta a szíj. Ez szolgál számotokra a büntető hellyé. Nika lépj oda és vedd a kezedbe a pálcát!

Utasított Uram és én tettem amit Ő mondott, kezembe vettem a pálcát.

- Kata - szólalt meg Péter - lépj a tantra szék magasabb oldalához és hajolj át rajta, a szoknyádat hajtsd fel teljesen, majd a karjaidat nyújtsd előre. Nem mozdulhatsz el, igyekezz hangtalan maradni büntetésed alatt. Nem akarom hallani a hangodat! Megértetted?
- Igen Uram megértettem.
- Akkor indulj!

Kati elhelyezkedett a tantaraszéken, szoknyáját a hátára hajtotta, feneke kiemelkedett. Formás feneke van Katinak, még heteroként is megállapítottam ezt.

- Nika - szólt Uram - állj Kati oldalához és kezd el az ötven pálcaütést kiosztani!

Mikor elfoglaltam a kijelölt helyemet, Péter lépett mellém és megmutatta azt a területe ahova ki kell osztanom Kati büntetését, a feneke középső felétől a combja közepéig, majd visszaült a fotelba.

Álltam Kati mellett pálcával a kezemben, majd felemeltem; kezemben reszketett a pálca, fenekéhez érintettem, de nem tudtam megütni Őt.

- Gyerünk Nika!

Ahogy Uram rám szólt, abban a pillanatban egy erős ütést éreztem a combom felső részét, majd éles fájdalom kísérte. Felvonyítottam - aúú - egy másik pálcával kaptam az ütést. Helye borzasztóan fájt, lüktetett. - Ne haragudj Kati - mondtam neki sírva, majd ráhúztam az első ütést a fenekére. Nagyra sikerült, Kati feneke összerándult. Fájt nekem, hogy a barátnőmet meg kell büntetnem, de tettem amit kellett. Ahogy egyre többet ütöttem, úgy sorakozott Kati fenekén a csíkok, némán tűrte, csak a feneke összerándulásain volt látható, hogy nagyon fáj neki. Ura számolta hangosan. Már a huszonötödik ütésnél tartottam, amikor eltaláltam a comb és a fenék találkozását, ívben feszült meg Kati, látszott a gyötrődése. Negyvenedik ütésnél hallható volt, hogy sír, de vele együtt én is. Mikor az ötvenedik számot is hangosan kimondta Ura, megálltam, vége volt. Borzasztóan megviselt.

- Állj fel Kata - dörrent Ura szigorú hangja - fújd ki az orrodat és cseréljetek helyet Nikával.

Miután Kati felállt, én kerültem a helyére. Át kellett hajolnom a tantra széken és a szoknyámat a hátamra felhúzni. Borzasztóan szégyelltem magamat, hogy Péter is látja a fenekemet. Ott feküdtem, pucér fenékkel és vártam, hogy elkezdődjön a büntetésem.

- Nika rád is vonatkozik az, hogy nem mozdulhatsz el és minél kevesebbet akarom hallani a hangodat. Megértetted?!
- Igen megértettem Uram - válaszoltam sírva.

Katinak nem kellett megmutatni, hogy hova kell ütnie, mert nem először csinál ilyet, gyakorlata volt benne. Hamar érkezett is az első ütés, a nem várt érzéstől hangosan felvonyítottam és a kezemet a fenekemhez kaptam.

- Nyújtsd előre a kezed Nika és ez az ütés nem számít! - parancsolt rám Uram.

Előre nyújtottam a kezemet és fogadkoztam magamban, hogy már nem veszem el és vonyítani sem fogok. Jött a következő ütés, iszonyú égő, lüktető érzést hagyva maga után. Igyekeztem halkan sírni és elviselni a büntetésemet méltó mód. Minden ütés pár másodperc szünet után következett, egy, egy szinte elviselhetetlen fájdalmat okozott. Testem ívben feszült meg minden ütés után. Mikor a combomat találta el, hangosan üvöltöttem fel - AÚÚ -
Huszadik ütésnél már egybefüggően zokogtam, akartam, hogy vége legyen. Fenekemen úgy éreztem több helyen, hogy a bőröm szakad fel, borzasztó kínokat éltem át. Mikor a huszonötödik ütés is megtörtént, csak feküdtem ott, képtelen voltam arra, hogy felálljak.

Uram segített fel, majd megöleltem. Zokogva mondtam Neki, hogy - köszönöm Uram -
Miután kifújtam az orromat és alábbhagyott a sírásom, Péter szólalt meg.

- Mindketten álljatok a sarokba és gondolkodjatok el a szabályok betartásáról, egy óra múlva folytatódik a büntetését.

Katival beálltunk a kijelölt sarkokban és én halkan szipogva ígértem magamnak, hogy soha többé egy szabályt sem szegek meg.

Folyt köv:
Nika