Lady Chatterley komornyikja [2 rész]
2020. 08. 14. 11:48 | Megjelent: 1142x
Ó elnézést Úrnőm, nem is hallottam hogy bejött. - szabadkozott Alfred és megpróbált felállni, de Lady C. a vállára tette a kezét és visszanyomta a padlóra.
- Maradj csak, folytasd a munkád! Már rég el kellett volna készülnöd vele. - szólt megrovóan.
- Igyekszem asszonyom, pár perc és végzek - válaszolta és lázas tempóban folytatta a suvickolást.
- Helyes. Le is fogom ellenőrizni, remélem nem kell csalódnom benned. Délután pár befolyásos barátommal közösen kilovagolunk, ugye mondanom sem kell milyen kínosan érintene, ha nem lenne makulátlan a csizmám?!
-Igen Lady, - motyogta Alfred és még hevesebb buzgalommal folytatta a munkát.
Ezt látva Lady Chatterley elegánsan kirúzsozott ajkai elégedett mosolyra húzódtak, miközben lassú, kimért léptekkel körbesétálta komornyikját.
Néhány perc múlva, Alfred sóhajtva megtörölte a homlokát és büszkén kihúzva magát jelentette, hogy elkészült a feladattal.
-Ó, már kész is vagy? - kérdezte a nő, maró gúnnyal a hangjában, minek hallatán Alfred a büszke testtartását némileg feladva, inkább egy szerényebb pózt vett fel.
-Igen Úrnőm. - felelte halkan, szemét lesütve.
- Hadd nézzem, ide vele!
A szolga engedelmesen nyújtotta a csizmát a Lady- nek, továbbra is térdelve és a padlót bámulva. A nő odalépett és átvette a lábbelit, de nem is igazán az érdekelte. Inkább elégedetten legeltette a szemét az előtte térdelő férfin és kéjes bizsergést érzett.
-Rendben, elfogadható - szólt végül szigorúan és ledobta a csizmát a padlóra, majd a térdeplő inas álla alá nyúlva felemelte a fejét, kényszerítve ezzel, hogy rá nézzen. Lady Chatterley egy ideje már kacérkodott a gondolattal, hogy a munkaköri leírásán túlmenően is igénybe vegye a fiú szolgálatait.
- Régóta vagy már a szolgám Alfred, mindig meg voltam veled elégedve. Ugye mindent megtennél értem?
- Természetesen Úrnőm, amit csak parancsol, hisz ezért tart. - dadogta
-Én is így gondolom. - suttogta a Lady és kioldotta fürdőköpenye övét a derekán. A ruhadarab szétnyílt és felfedte alatta a meztelen testet. - Azt akarom, hogy szolgálj! Kényeztess! - és maga felé kezdte el húzni a férfi fejét.
-Na de Lady Chatterley....- hebegte riadtan Alfred- ...Ezt nem lehet...- még folytatta volna, de Lady C. a szavába vágott egy csattanós pofonnal.
- Azt majd én döntöm el csicska! - sziszegte és lekevert még egyet a megszeppent fiúnak. - Hogy mersz ellenkezni Velem? Az enyém vagy, azt teszek veled amit akarok!
Ez így nem teljesen volt igaz, de a szituáció hevében mindketten elhitték, hogy igen.
- Nyalsz, vagy nagyon megverlek?! Így is úgy is nyalni fogsz, csak rajtad múlik, mennyire lesz fájdalmas.
S miközben vázolta a lehetőségeket, még négy pofont kiosztott oda- vissza, tenyérrel és fonákkal, majd a hajánál fogva, határozottan magába húzta a komornyik arcát.
Alfréd könnyes szemmel és égő arccal adta meg magát a sorsának, hogy belemerüljön vágyai tárgyába. Pofonoktól izzó ajkait hódolattal érintette hozzá a női ajkakhoz és alázatosan hozzálátott kötelessége teljesítéséhez.
- Még soha nem csináltál ilyet? - kérdezte kis idő után Lady Chatterley nevetve
-Nos...hát...én
-Szóval nem! Te szerencsétlen lúzer. Nem is értél még nőhöz igaz? Jól van, majd én beidomítalak, ahogy a lovakat szoktam.
Ezzel a hajánál fogva maga után vonszolta a nyöszörgő inast a dolgozószobába, útközben leakasztva a falról kedvenc lovaglópálcáját. Majd az íróasztalhoz érvén, hassal, keresztben ráfektette a szolga felsőtestét.
- Most told le a nadrágod! - parancsolta szigorúan. Alfréd tétován, habozva nyúlt a derékszíja felé, mire a pálca süvítve csapott le a hátára.
- De még ma! - Kiáltott a nő, mire a komornyik felnyikkant és most már gyors mozdulatokkal szabadult meg a nadrágtól, ami a padlón landolt a bokái körül.
- Így ni! Most pedig megtanulsz rendesen nyalni. - mondta kéjes mosollyal az ajkán és közvetlen a fiú szája elé helyezkedett. - Ahányszor nekem nem megfelelően csinálod, annyit kapsz a seggedre. Ízelítőnek és előlegbe csak annyit hogy....- És a mondatot egy csattanós pálca csapással fejezte be, ami a kiszolgáltatott fenéken landolt.
Alfred felvisított, majd engedelmesen nyalni kezdett.
Folyt. Köv.
Hozzászólások (0)