Álmaim 1.rész

A történetem sajnos kitalált, de megpróbálom elég valósághűen ábrázolni.

Angol órán ülök főiskolán és már nagyon unom. Nem a kedvenc órám az angol, ezért folyton elkalandozok. Rengeteget gondolok az egyik osztálytársamra, akibe fülig szerelmes vagyok. Laurának hívják. Gyönyörű szép zöld szeme és hosszú barna haja van. Végtelenül aranyos arccal, formás fenékkel és hatalmas mellekkel rendelkezik. Hosszú, kecses lábaitól bármelyik pasi elalél. Imádnivaló természete van. Kedves mindenkivel, kiváló tanulmányi eredményei vannak, szeret sportolni és imádja az állatokat. Nagyon domináns és határozott. Ezek alapján gondolhatjátok, hogy minden fiú oda van érte. Nekem esélyem sincs nála mivel elég visszahúzódó és csendes vágyok. Vége az órának. A barátaim mondták, hogy menjek velük focizni, de nekem semmi kedvem nem volt hozzá. Elindultam a közeli parkba. Itt mindig megtalálom a harmóniát és a nyugalmat. Leültem az egyik padra és elkezdtem bámulni a park közepén lévő tavat. Szomorúan néztem magam elé, amikor...
"-Szia Tibi. Leülhetek melléd?"
Ő az. Laura. Álmaim Nője. Alig tudok megszólalni.
"-Izé...szia Laura. Persze...ülj csak le."
Ő mosolyogva leül mellém. Keresztbe tette a lábait és rám nézett.
"-Hogy-hogy nem menntél focizni a fiúkkal? Azt hittem te szereted a focit."
"-Igen Laura, nagyon szeretem. De most semmi kedvem nem volt hozzá."
Laura rámmosolyog, majd előveszi a telefonját és elkezd chatelni az egyik barátnőjével. Én össze szedem minden bátorságomat és megszólítom:
"-Azt hittem, hogy moziba menntek a barátnőiddel. Közbe jött valami?"
"-Valami horror filmet akartak nézi és Én nem szerem a horrort. Nagyon félek tőle. Basszus! Most jut eszembe, hogy nem kértem el Lilitől a füzetét. Ugye tegnap nem voltam suliban és jó lenne lemásolni. Elkérhetem a tiédet?"
"-A füzetemet? Izé...persze."
Laura feláll majd megkérdezi:
"-Nem lenne kedved hazakísérni? Jól jönne a társaság."
Én majd kiugrottam a bőrömből. Azonnal igent mondtam és elindultuk Lauráékhoz. Útközben jókat beszélgetünk. Mikor megérkeztünk levettem a cipőmet de Laura magán hagyta, és így szól:
"-Segítenél levenni a cipőmet? Persze csak ha nem gond.
Alig hiszem el ami történik.
"-A cipődet? Ő...persze."
Leveszem róla. Szexi, rózsaszín zokni van a lábán. A farkam egyből elkezd ágaskodni, de szerencsére Laura nem látja.
"-Kérsz valamit enni-inni?"
"-Nem kérek semmit."
"-Na ne légy ilyen kis szégyenlős. Legalább egy pohár kólát fogadj el."
"-Jó rendben. Akkor egy kis kólát elfogadok."
"-Oksika. Mindjárt jövök."
Laura kiment a szobából. A cipői ott voltak a padlón. Nem bírtam ki, hogy ne szagoljak bele. Gyorsan odamenntem hozzájuk és elkezdtem szagolgatni. Olya isteni illata volt. Mélyeket szippantottam. Nagyon élveztem, amikor...
"-Hékás! Te mit csinálsz ott?"
Laura állt az ajtóban. Félig komolyan félig tréfásan nézett rám. Én alig tudtam megszólalni...
Folyt.köv