A tónál-3

Az izgalomtól alig bírtam aludni. Folyton a másnapon járt az agyam. A farkam folyamatosan lüktetett a forróságtól pedig mindent levetettem magamról csak egy lepedővel takarództam, melynek a közepére álló farkam sátort csinált- Reggel majdnem elaludtam, de aztán gyorsan kipattantam az ágyból, elintéztem mindent, a reggelit csak úgy bekaptam, majd a biciklimre pattantam és hamar a kis háznál voltam.
István és Tamás épp befejezték a reggelijüket.
-Nahát mit szeretnél fiú?-kérdezte Tamás.
-Én… kezdtem akadozva, belevörösödve, szóval azt szeretném, hogy
-Na nyögd már ki-mondta István.
-Szóval, hogy elfenekelj és Tamás pedig leszopjon, ahogy én őt tegnap.
De nem szeretem a csalánt – tettem hozzá gyorsan, allergiás vagyok rá.
-Tamás felállt, csak egy fecskeszerű alsó volt rajta , melyen jól látszott álló farkának dudora. Rám vigyorgott.
-Szóval kis perverz köcsögöt csináljunk belőled.
-Na jól van fiú mondta.
Azonban azt hiszem a bot neked még túlságosan kemény lenne, inkább egy kicsit vastagabb pálcával verd mondta Istvánnak.
István felállt és azt mondta-kezembe adva a bicskáját.
- Menj az út mellett van két mogyoróbokor és mutatta a kisujját ilyen vastagságú botot vágj-kettőt.
-Addig befejezzük a reggelit és aztán kimegyünk az erdőbe.
Az izgalomtól alig találtam meg a bokrot, féltem is, de nagyon kívántam azt, ami velem történni fog.
Levágtam az ágakat, letisztítottam és kb. két 1,5 méteres egy ujjnyi vastag vesszővel tértem vissza a házhoz.
-Jól van, suhogtatta meg őket ióIstván, akin már nem volt ruha.
Tamás is épp akkor szabadult meg az alsójától. Fenekén vöröslő csíkok látszottak, de ez abszolút nem zavarta. Meredező farkát elém tolta.
-Bekapnád? mi fiú? -és újra vigyorgott.
István azonban rácsapott az egyik pálcával a felmeredő hímtagra.
Nyugodj, majd mindjárt.
-Tamás arcáról kicsit lehervadt a vigyor, de farka lankadatlanul meredezett.
István felém fordult: -vetkőzz fiú
Levetkőztem, és akkor mind a ketten nevetni kezdtek, mert kőkeményen állt a farkam.
Nézd a kis köcsögöt, hogy várja már ,hogy leszopják.
Tamás újra próbálkozott megragadta meredező falloszomnál és letérdelt és bekapta a farkam.
István újra végigvágott csak most a seggén.
-Állj már le, eldurran a srác, aztán meg nem győzöm elverni, mire újra elélvez.
Tamás morogva ugyan, de kiengedte szájából a farkam , amin csillogott a nyála.
-Gyerünk, siessünk-mondta Tamás be akarom fejezni, szeretném érezni a gecijét a számban.
István farka is félmerev volt, a szeme csillogott, láttam már ezt a nézését mielőtt elfenekelt volna.
Akkor mire várunk? –kérdezte István.
Kifutottunk az erdőbe, a tegnapi helyre csak a lenyomott fű emlékeztetett. Tamás hanyatt feküdt, én felé térdeltem, a farkam a szájához ért.
Majd István hangját hallottam,.: Jelezd, ha elmegy, de ne siess jól el akarom rakni a seggét. (folyt. köv)