A tónál 1. rész

Én is követtem , bár olyan szép fejest nem tudtam ugrani, inkább segges lett belőle, de hamarosan prüszkölve csapkodtuk egymást a vízben.
Úszni akarok- mondta és gyors tempóban, lekezdett úszni, a hátán. Láttam ahogy az izmos teste megfeszül, próbáltam tartani vele a tempót , de lehagyott.
Házigazdánk közben a tó partjáról nézett bennünket, majd odakiáltott:
- Gyertek csak ki a vízből.
- Miért kérdeztük , egyszerre ketten is?
- Majd meglátjátok, csak gyertek ki, mondta elég komoly ábrázattal.
- Mi van már kérdezte Tamás?
- Mi bajod van?
- Hát Te aztán nem vagy szívbajos, mondta a házigazdánk, lenyúlod a srácot megkúrod és még azt a ,el is verted? fordította a seggem maga felé.
- Miért? –nem mondtad, hogy csak Veled szórakozhat-válaszolta Tamás?
- Igaz, de azt se, hogy veled- lépett oda a házigazda és két csattanós pofont kent le Tamásnak.
- Ezt akartad mi, hogy megbüntesselek, azért csináltad?
- Igen válaszolta Tamás vigyorogva.
- Tudod, ahogy régen vertél el, mert a ma reggeli az semmi sem volt.
- Igazán , mondta István, hát majd teszünk róla.
- Fiú, eregy az erdőbe és keress csalánt , Úgy szedd le , hogy az alsó részei a levélnek ne érjenek a kezedhez, aztán keres olya ujjnyi vastag ágat azt is törd le nekem, inkább bot legyen , mint vessző.
Ezek hallatára a hideg is kirázott, hiszen láttam már csalánnal elvert segget , nagyon tud viszketni, de a bot vastagságú ág, hát az feladata a leckét.
Óvatosan szedtem egy csokorra való csalánt, aztán megtaláltam egy kellően ruganyos gallyat, elég sokáig birkóztam vele de letörtem.
Visszamentem a tó partjára, Tamás négykézláb térdelt a házigazdánk pedig várt engem.
Izgatottak voltak mind a ketten, mert állt a farkuk, annak ellenére, hogy egy-egy menetet lenyomtak. Erre a látványra nekem is ágaskodni kezdett a farkam.
-Nos, mondta István leverem a segged csalánnal és megbotozlak, épp jót választottál fiú.
-Ülj le Tamással szemben és nézd az arcát, amikor csapkodom a csalánnal.
Leültem, és láttam Tamás szemében a rémületet, de aztán ismét visszatért régi magabiztossága.
-Akkor kezdjünk neki, és István nagyot sújtott Tamás meztelen fenekére. Összerándult, majd újabb és újabb csapások következtek, égő piros volt a segge, és az arca is kezdett pirosra váltani.
Állj csak fel mondta István nekem-.
Felálltam és odamentem, nézd meg mindjárt vörhenyes kis égő hólyagok lesznek a seggén és pokolian fog neki viszketni, de a botozástól majd elmúlik.
Akarsz pihenni, vagy kezdhetjük a botozást?
Ne várjunk tovább, mondta Tamás- és házigazdánk kezébe vette a botot, és … (folytatás következik)

-