Szeánsz Gáborral

Ez egy régi írásom. Nem jelent meg sehol. Viszont ez nem kitalált, hanem megtörtént valóban.


Néhány perccel 3 óra előtt értem a panzióhoz. Rád csörögtem, hogy már itt vagyok, mire azt mondtad, rögtön lejössz. Teltek a másodpercek. Hol vagy már? Talán erőt kell gyűjtened? Mosolygok.
De már itt vagy. Olyan vagy, mint a képen, amelyet küldtél. Nem kimondottan szép, de szimpatikus. És udvarias – persze ezt el is várom.
Megyünk felfelé. 6-os szoba. Már jártam itt. Egyágyast szerettél volna, ez pedig kétágyas. Nem baj, nekem így még jobb.
Belépünk. Az ajtót bezárom. Innentől kezdve az enyém vagy. Vajon milyen leszel? Hogy fogod megélni ezt az egészet? Kezdő vagy, tehát jobban kell figyelnem a reakciókat, mint máskor.
Egy kis rendezkedés: helyet kell csinálni a szobában, az ágyneműt pedig be a szekrénybe!
- Vetkőzz! – adom ki ezután a parancsot határozott hangon.
Gyors mozdulatokkal teljesíted, zavarban vagy. Szemed a földre sütöd. Élvezem a zavarodat. Jó sokáig hagylak ácsorogni.
- Nem vagy egy Schwarzenegger… Mindig ilyen gizda voltál?
Nagyon magas vagy: 192 centi. Viszont tényleg vékony az én ízlésemhez képest.
- Térdre! Gyere ide! Közelebb!
Így már jobb. Végülis mindegy a magasság, ha térdel valaki. Hajadnál fogva a lábamhoz rántalak. Már az elején tudnod kell: az van, az lesz, amit én akarok.
- Miért vagy itt, te koszos dög? Halljam! (válaszolsz) Hangosabban! (néhány nevelő hatású pofon) Hogy szolgálj, igen. Remélem, jó kutyám leszel. Nyald fényesre a cipőm!
Ez mindig fontos pillanat. De rendben van, szépen nekiállsz. Nem túl lelkesen, de alaposan tisztítod. Ezek szerint nem vagy cipőfetisiszta – konstatálom magamban mosolyogva.
- A másikat is! Rendes munkát végezz!
Ezután a földre fektetlek és a cipőm talpát törlöm beléd, mit sem törődve a bőrödön keletkező csíkokkal és halk nyöszörgéseddel. Tetszik a látvány.
- Hadd lássam, elbírsz?
Sétálok rajtad kicsit a magas sarkú cipőmben. Ezt nem mindenki bírja. Te igen. Ez jó pont!
- Na jó. Most pedig be a fürdőszobába, mosd ki magad alaposan!
Míg bekotródsz, megállapítom, hogy eddig nem ellenkeztél. Azt írtad viszont, hogy be kell törnöm téged, mert lehet, hogy az ütések elől elrántanád magad. Ezt fejben kell tartanom. A hímringyóm szeretnél lenni az idomítás eredményeként. Az leszel, nyugi!!!
A fürdőben folyik a víz. Gyorsan kipakolok a táskámból. Jó sok dolgot szedek elő, az asztalra és az ágyra készítem őket. Aztán jön a vetkőzés. Hamar le a nadrágot és a pulóvert! Gyors szemle a tükörben: jól mutatok. Fekete melltartó, bugyi, combfix, de felveszek még egy csillogó topot. „Szexinek kell lennem, hogy megkívánjon ez a 27 éves srác!”
Most már benyithatok hozzád. A zuhanyzóban guggolsz análmosóval a fenekedben.
- Kész vagyok! – jelented. Hm… gyorsan elkészültél. Gyakoroltad? Nem engedtem, hogy az érkezésem előtt tisztítsd ki magad. Nem úszod meg ennyivel! Előttem is meg kell csinálnod. Ez frankó alázás, közben még cikizlek is. Nagyon jó móka!!! Vörös az arcod…
- Térdre, kutya! Jó voltál, ezért kapsz nyakörvet és pórázt; a gazdi elvisz sétálni – mondom már odakint.
Engedelmesen baktatsz utánam. Úgy látszik, tetszem neked, mert úgy ügyeskedsz, hogy az arcod gyakran a combomhoz érjen közben. Ez jólesik. Majd később megbüntetlek érte.
Ráülök a hátadra, meglovagollak, úgy megyünk tovább. Erős kutya vagy! Jutalmul játszunk: visszahozhatod az eldobott labdát néhányszor. Belemelegszem a játékba, megszomjaztam. Iszunk. Én pohárból, te kutyatálból.
A játéknak vége: itt az ideje a betörésednek. Kezed hátul összebilincselem, a nyakörvet az ágy lábához kötöm, úgy térdelsz. Szét a lábakat! Mivel kezdjem? A szíj jó lesz. Ezt szeretem a legjobban, már ki vagyok éhezve…
- Számold, rohadt barom!
Az ötödik után oldalra dőlsz. Annyira fáj? Ez meglep. De nincs kegyelem. Felrángatlak, lábaid szétrugdosom. Miközben folytatom, elönt az ismerős érzés: felizgultam. Figyelem a vörösödő hátad és feneked. Nem tehetek róla, nagyon élvezem. Ezt most ki fogom élvezni!
Még néhányszor fel kell rángatnom téged, amíg megkapod a magadét. Aztán eloldozlak, jöhetsz a nyelveddel, fejezd be a dolgot! Ügyes vagy… Amikor utána magamhoz húzlak, szorítasz… látom, tudom, felizgultál te is…
- Tetszem neked, mocsok állat?
- Igen, úrnőm! Nagyon tetszel!
Gonosz játék: egy darabig hagyom ezt, sőt a kezemmel is izgatlak. De nem hagyom, hogy elélvezz, időben abbahagyom, hiába nyöszörögsz… Inkább rágyújtok, te leszel a hamutartóm. Még nem tudod, hogy most még nem kell félned: ilyenkor nem nyomom el rajtad, majd csak az egész muri végén…
Miután elszívtam, az ágyra parancsollak, X alakban kikötözlek. Hason fekszel. Most jöhet a másik kedvencem: a lovaglópálca. Ezzel sem kíméllek. Kidíszítlek a hátadtól a talpadig. Hát… ezt nehezen viseled, pedig számomra roppant izgató… Elrántanád magad, ha tudnád…
- Na, betörtelek, szolga? Leszel a ribancom? A szemét kis szukám?
Ahogy a pálca csattogásában szünetet tartok, egyre megtörtebben mondod az igent. Ezt szeretem! A legteljesebben enyém vagy, azt teszek veled, amit akarok.
Mielőtt megdugnálak, eloldozom a lábad, úgy izgalmasabb.
- Húzd fel a lábad és rakd szét! Jól meg foglak baszni. Szeretnéd?
- Bassz meg, gazdám! Kérlek, baszd szét a te kis ringyód seggét!
Már a látvány is szédítő… atyavilág, ezt is mennyire szeretem…
Először ujjal… sikosító… érzem, tág vagy. Eszerint próbáltad már magadnak. Jó. Kis vibri… élvezed… hidd el, én is nagyon. Aztán a nagy - ez biztosan fáj. Közben nagyokat csapok a seggedre. De nem tudom tovább részletezni, mert ahogy visszaidézem, még most is elönt a forróság…
Kis ugrás az időben. Bekötöm a szemed, rád parancsolok, hogy ne mozdulj. A lábad is kikötözöm megint. Kabátot veszek, otthagylak, rád zárom az ajtót. Csak a közeli boltba megyek, de te ezt nem tudod. Jégkrémet veszek. Mire gondolhatsz közben?
Megkönnyebbülsz, amikor visszatérek, de gyorsan közlöm veled, hogy még szórakozni akarok…
Gyertya következik háton-hason fekve. Ilyenben még nem volt részed, szóval rángatózol rendesen. Ettől még nem fogom abbahagyni… szép farkad van… A viaszcseppeket utána a körmömmel vakarom le rólad. Nem sietem el… Csíkos vagy, de tetszel.
Ezután kész öröm a csipesz. A mellbimbódtól indulok. Már tapasztaltam az előbb, milyen érzékeny. Haladok lefelé… hiszen te ezt élvezed, egyértelmű jele van… Mosolygok. Okés minden! Rágyújtok, eljátszom a rád aggatott csipeszekkel. Ez azt jelenti, hogy megrángatom őket és lovaglópálcával is ütögetem. Mindenki más játékot szeret, én például ezt. Utána újabb élvezet, amikor lekapkodom a csipeszeket egyenként. Persze az nem érdekel, hogy neked ez mennyire fáj. Nevetek, amikor feljajdulsz. Jó játékom vagy!
Úgy döntök, a további játékszereimet majd máskor ismertetem meg veled. Első alkalommal egy kezdőnek ennyi elég. Viszont elégíts ki még egyszer!
Megérdemled, hogy te is elélvezhess, a kezemmel könnyítek rajtad.
Most már megehetjük a jégkrémet, hoztam neked is. Míg esszük, ellazulunk, feloldódik a maradék feszültség... Finom volt?