Büntetés

"Már 10 perce vár rám Uram" -jár a fejemben. A munkahelyemről nem jöhettem el időben. Az eső is szakad. Rohanok. Mikor belépek a lakásba, Uram fogad. Szigorúan néz a szemembe. Épp mentegetőzni kezdenék, mikor erélyesen rám szól: - Késtél! Vetkőzz! Gondolkodás nélkül engedelmeskedem. Leteszem vizes ruháimat egy székre. Már csak a bugyi s melltartó van rajtam. -Mindent vess le! Hozzám lépett és a fürdőszobába vezetett. Megnyitotta a vizet s jelezte álljak a zuhany alá. -Állj háttal nekem, terpeszben, kezed szemben a falra. A meleg víz és Uram együttes érintése nagyon kellemes volt. Éreztem, ahogy a kezdeti bizonytalanság után izgalom kezdett úrrá lenni rajtam. Uram gondosan megmosta testemet. -Fordulj, kezed tarkóra! Kezei kissé elidőztek melleimen. Egyre inkább vágytam Uramra. -Gyere ide! Egy nagy fehér törölközőt tekert körém. -Törölközz meg, gyere a szobába utánam! Gyors léptekkel távozott. Jól esett a meleg víz s Uram simogatása. Elindultam a szoba felé, az izgalom és a félelem keveredett bennem. Ahogy beléptem, Uram az ágyra lökött, egy kötél segítségével az ágyhoz kötötte a bokám s a csuklom. Láttam, hogy síkosítót vett elő, bekente a kezét, majd a puncim. Két ujja lassan belém hatolt. Felnyögtem. -Élvezed Te ribanc és mégis elkésel? Megváratsz?! Érzem a harmadik ujját is. Ütemesen mozgatja. Ismét síkosítót öntött az ujjaira, négy ujját nyomta belém, belülről feszít. Éreztem, ahogy egyre nő bennem az érzés, haladva az orgazmus felé. -Élvezz Nekem! -mondta parancsoló hangon. Ellazult testemet elöntötte a kéj, az orgazmus magával ragad. Ebben a pillanatban kihúzta az ujjait és egy szíjjal a puncimra csapott. Felsikítottam a fájdalomtól. -Számolj! - Egy! De már éreztem ahogy a szíj ismét rám csap. -Kettő! -Három! -Ha megbeszéljük mikorra jössz hozzám, akkor pontosan érkezel! Megértetted? -Öt! Könnyek csordultak arcomon a fájdalomtól. -Igen, Uram! Szipogtam... -Hat! -Hét! Éreztem.ahogy puncim egyre érzékenyebb, pirosodott a rá mért ütésektől. -Nyolc! -Kilenc! -Tíz! Soha többet nem késhetsz!- A könnyeim végleg utat törtek. Uram mellém lépett, s gyengéden letörölte könnyeim. Lassan megszabadított köteleimtől. -Most öltözz, hazaviszlek....