A vonatút (6.) - Az első feladat Luca szubjaként
2020. 05. 02. 22:56 | Megjelent: 1950x
Ezután is jól alakultak a dolgok Lucával, bár találkozni nem tudtunk, mert előbb én utaztam el egy hétre, aztán pedig ő ment el 10 napra egy barátnőjével Görögországba, de azért gyakran beszéltünk vagy videochat-eltünk. Ennek ellenére nem éreztem, hogy távolodtunk volna vagy laposodtak volna a beszélgetéseink. Egyre jobban megismertük egymást, és persze beszélgettünk mindenféléről, a BDSM-ről is, arról, hogy a legutóbbi találkozónk után hogy érzi a dolgot. Akkor éjjel még sokat beszélgettünk, megtörtént az első csók, és nálam is aludt. Ekkor már kimondtuk, hogy együtt vagyunk, és hogy Luca szubja lettem.
Amíg kint voltam Horvátországban, Luca próbálta jobban kiművelni magát a BDSM-ben, azt mondta, hogy sokat keresgél, olvas róla, és egy-egy dolgot kérdezett vagy mutatott is, hogy mit gondolok róla. De valahogy mégis kevesebb szó esett erről, mint korábban, és mintha kerülte volna a témát. Ugyanez volt, amikor elutazott Zakynthos-ra, sőt, akkor még kevesebbet beszéltünk egyáltán, de ez nyilván azért volt, mert a barátnőjével volt.
Aztán egyszer csak egy üzenetet kaptam tőle, amikor épp az egyik legjobb barátommal, Petivel söröztem. “Mostantól csak az én engedélyemmel érhetsz a farkadhoz.”
- Na, ki írt? Luca? - kérdezte Peti. Peti ismerte Lucát, mert ő is ott volt Zánkán, amikor találkoztunk velük, és meséltem is már neki róla.
Hirtelen nem is tudtam, mi van, úgy meglepett az üzenet a semmiből. “Öh, igen, ő írt” - válaszoltam neki kicsit zavartan, és válasz nélkül letettem a telefonomat.
- Mi újság vele? - kérdezte Peti.
- Jól vannak, épp most értek haza, azt írta meg.
- Nem arra voltam kíváncsi! Hogy alakulnak a dolgok? Veletek mi van?!
- Jaaa, hogy úgy! - esett le, miután először csak arra koncentráltam, hogy nehogy megtudja, milyen üzenetet kaptam. Elmeséltem neki a történéseket, hogy összejöttünk, meg aztán kérdeztem én is az ő csajáról. Peti a barátnőjével, Annával, majdnem egy éve együtt volt, az előző nyáron ismerkedtek meg, és nemrég össze is költöztek egy albérletben. Kicsit rejtélyes számomra a kapcsolatuk, Peti nem nagyon szokott mesélni róla az általánosságokon túl, Anna pedig nem igazán társaságkedvelő, nem szokott eljönni velünk bulizni. Én még nem is találkoztam vele, mert idén Peti szülinapi buliját ki kell hagynom egy betegség miatt, pár hete pedig a lakásavatóra nem tudtam elmenni.
Este 11 felé indultunk haza. Amikor elváltunk, és felszálltam a metróra, akkor válaszoltam Lucának: “Hogyhogy? Ezzel jól megleptél, Hercegnőm :) Most indultam haza”. Két percen belül csengett a telefonom, Luca hívott.
- Szia Luca!
- Luca?
- Hercegnőm! - válaszoltam. Még azon az estén, amikor nálam volt, azt beszéltük meg, hogy így kell szólítanom őt. - Csak épp metrón vagyok - tettem hozzá.
- Akkor is elvárom, hogy Hercegnőnek szólíts. Főleg ha már 2 órán át nem válaszoltál az üzenetemre, és akkor is visszakérdezel, ahelyett, hogy…
- Bocsánat, Hercegnőm, de délután írtam neked, hogy Petivel leszek - mentegettem magam.
- Tudom, de attól még el tudsz küldeni egy üzenetet. És utána sem azt a választ vártam.
- Igazad van, bocsánat! - válaszoltam, belátva, hogy tényleg nem úgy válaszoltam, ahogy kellett volna.
- Akkor tessék, válaszolhatsz most.
- Rendben, Hercegnőm, nem fogok - válaszoltam Lucának.
- Jaj ne már! Mit nem fogsz? - kérdezett vissza Luca provokálva.
Hirtelen gyorsabban kezdett verni a szívem, gyorsan felálltam, és arrébb mentem, szerencsére ilyen késő este voltak szellősebb helyek a metrókocsiban, ott válaszoltam halkan: - Nem fogok a farkamhoz érni az engedélyed nélkül, Hercegnőm. - Éreztem, ahogy elvörösödök, de azt hiszem, nem hallott senki az utasok közül.
- Na, így mindjárt más, kis szolgám, remélem, tényleg be fogod tartani.
- Persze, Hercegnőm, esküszöm neked! - válaszoltam.
- Jó, ajánlom is… Egyébként Anna szerint meg kell, hogy büntesselek, amiért későn válaszoltál. 117 perc telt el, amióta láttad az üzenetet, úgyhogy holnap reggel 7 óráig csinálj 117 fekvőtámaszt, és küld el videón. Természetesen, ez semmi, ha hazamegyek, akkor jön az igazi büntetés. - Ezzel le is rakta a telefont.
Hirtelen sokkolt, amit mondott, nem tudtam, mit gondoljak. A szívem még gyorsabban zakatolt, és kicsit megijedtem. Tényleg megbeszélte ezt a barátnőjével? Elmondott neki mindent rólam? Vagy ezzel is szivatott, és nem is mondott neki semmit? Vagy lehet, hogy az üzenet is Anna ötlete volt? Luca mostanában kevesebbet beszélt ilyenekről, aztán pedig hirtelen ezek az ötletei támadnak? Hívtam, de nem vette fel, és az üzenetemre sem válaszolt, csak annyit, hogy “Jó éjszakát, reggel ne késs a videóval!”
folyt.köv.
Hozzászólások (0)