Baráti beavatkozás

Szakítás után vagyok, nagyon fáj a lelkem, elemi erővel tör rám a zokogás, szabadulni akarok a lelki fájdalmaktól.
Felhívtam Pétert, Ő szadista domináns férfi, jó barátságban vagyunk.
Elmeséltem Neki az én bánatomat és mondtam, hogy úgy érzem testi fájdalomra van szükségem, nagyra, pedig nem vagyok mazo.
Megbeszéltük, hogy délután átjön hozzám, hogy ne legyek egyedül, ilyenkor jó ha kéznél van egy jó barát, akinek a széles vállán kisírhatom magamat.

Péter 14 órakor csöngetett be hozzám. Kisírt szemmel, kócosan, pizsamában, egy doboz zsebkendővel a kezemben nyitottam ajtót, amint belépett, zokogva öleltem meg. Csitítgatott, majd kicsit eltolt magától, végigmért, majd a szemembe nézett:
- Rosszul nézel ki Nika, tényleg rád fér egy barát, nagyon is.
- Jegyezte meg Péter, majd beljebb tolt, és becsukta az ajtót.

- Menj be a nappaliba, azonnal követlek én is.
Ezekkel a szavakkal eltűnt Péter a konyhába, én meg a kanapé sarkába kuporodtam vissza a nappaliba, ahol érkezése előtt tartózkodtam.
Körülöttem mindenhol telesírt papír zsebkendők voltak, meg sem próbáltam eltüntetni.

Péter kettő kis pohárral és egy üveg csokoládé likőrrel a kezében lépett a kanapé mellé, majd az üvegasztalra letette az italt, és a poharakat. Töltött, egyik poharat a kezembe nyomta:
- Idd meg az egészet, nem érdekel, hogy nem szoktál inni, ebből nem engedek,
borzasztó állapotban vagy, nem ismerek rád Nika.
Elvettem a poharat szipogva, beleszagoltam, a csokoládé illata nagyon kellemes volt, majd megittam az egészet. Finom volt, de égette a torkomat, jól esett.
- Mennyit aludtál az éjjel?
- Egy kicsit sem, egész éjjel itt ültem, és sírtam - húztam ki a dobozból az újabb zsebkendőt.
- A nyomokból mindjárt gondoltam. És most meséld el, hogy mi is történt, mert a
telefonbeszélgetés annyira zavaros volt, hogy semmit nem értettem, csak azt,
hogy teljesen kiborult állapotban vagy.
- Vége. Én rontottam el, mert kaptam volna egy egész napos feladatot, és gyáva
voltam mondani, hogy soknak tartom. Féltem, hogy nem fogok tudni megfelelni, és
ahelyett, hogy a kétségeimet kimondtam volna, kitaláltam mindent. Elmenekültem
inkább a kapcsolatból, mert gyáva voltam.
Zokogtam ki egy szuszra.
- Nika, egy kapcsolat nem csak rajtad múlik, az kettő emberen. A Dominánsnak
empatikusnak szükséges is lennie, fel kell tudni mérni, hogy mennyire
terhelheti meg az alávetettjét az adott helyzetben. Nem egyedül te vagy a
hibás. És amennyiben jól tudom, régóta lógott már a levegőben ez, csak te ezt
nem hitted el.
Én téged amikor megismertelek pár éve, élet volt benned, ragyogtál, mindenki
csodált, még én is. Hova lett az a Nő belőled Nika? Néztem hogyan veszted el a
fényedet, de nem szóltam bele, hagytam, hogy járd az utadat. Ellöktél magadtól
mindenkit, csak egyért. Ébredj fel Nika az isten szerelméért, ez nem te vagy!
- Nem érdekel semmi és senki, meg akarok halni - zokogtam hisztérikusan -
- Ez már hiszti és nem is kicsi. Neked tényleg szükséged van egy alapos
fenekelésre, tőlem ezt most meg is kapod, majd attól helyrebillen az agyad.
Előre szólok neked Nika, amennyiben bármi módon észreveszem, hogy szexuálisan
rámozdulsz, nem foglak kímélni, azt meg fogod emlegetni. Mint a barátod,
majdnem, hogy a testvéred foglak most elfenekelni, mert én látom úgy, hogy erre
van szükséged.

Ezzel a szavakkal Péter a karom után nyúlt, a térdére rántott, és püfölni kezdte a fenekemet, pizsamán keresztül. Nem kímélt, már az első ütések nagyok voltak, vonaglottam, szabadulni akartam. Lábaimat a két lába közé szorította, mozdulni sem tudtam. Hátranyúltam a kezemmel, védeni próbáltam a fenekemet, elkapta, és a derekam mellé szorította.
Égett a fenekem nagyon, alapos munkát végzett, közben beszélt:

- Nem fogom hagyni, hogy tönkretedd magadat, ha kell hetente verlek el, hogy
észhez térj. Vannak barátaid akiknek fontos vagy, te meg hülyeségeket
beszélsz.
Közben megállás nélkül csattogott a keze a fenekemen, nagyon fájtak az ütései.
- Au, hagyd abba, fáj - kiabáltam
- Majd abbahagyom ha úgy érzem, hogy kitisztult a zavaros fejed Nika.
Csatt, csatt, csatt, folytatta tovább a fenekelést Péter, pizsamán keresztül is nagyon fájt a fenekem. Egészen addig folytatta a fenekelésem, amíg már csak lógtam le a térdéről, és már nem küzdöttem, csak sírtam.

Megállt, felültetett maga mellé, és megölelt. Bújtam hozzá, zokogtam, a hátamat simogatta. Az ital és a fenekelés hatására oldott lettem, és igen, elvesztettem a fejemet, és a szájon csókoltam, ekkor Péter eltolt magától, és lekevert egy pofont:
- Ezt meg ne próbáld még egyszer Nika, barátod vagyok, és ezzel kapcsolatban
ígértem neked valamit az elején, most be is tartom.

Visszarántott a térdére, lehúzta a pizsamámat térdig, és a bugyiba bújtatott fenekemet ütni kezdte egy paskolóval, nem is láttam, hogy ezt hozta magával. Valami keményebb fajta volt, mert az ütések helye nem csak égett, hanem komoly fájdalmat is okozott. Nagyokat ütött, szabadulni akartam, de esélyem nem volt erre, soha ilyen jellegű fájdalmat nem éreztem még fenekelés közben. Combom is kapott és a fenekem alsó részét célozta.
Sírtam, zokogtam, kiabáltam, hogy hagyja abba, meg sem hallotta, tovább ütötte a fenekemet. Egy idő után már nem küzdöttem.
Újra már csak lógtam a térdén,, csak sírtam, ekkor abbamaradtak az ütések.

Péter felültetett, rettenetesen fájt a fenekem, szinte lüktetett a fájdalomtól, újra megölelt, én zokogva bújtam a baráti ölelésébe, és sírás közben köszönetet mondtam Neki:

- Köszönöm Péter
- Jól van Nika, remélem, hogy kitisztult a fejed.
Kibontakozott az ölelésből és zsebkendőt nyújtott felém.
- Fújd ki az orrodat és utána menj és fürödj meg,tedd rendbe magadat, Kriszti
nemsokára csatlakozik hozzánk, készít majd vacsorát, te meg pihensz.

Elvettem a zsebkendőt, kifújtam az orromat, de nem mutattam hajlandóságot arra, hogy elinduljak a fürdő felé. Péter várt pár percet, megvárta, hogy a könnyeim elapadjanak.
- Indulsz a fürdőbe?
- Majd megyek - húztam az időt.
Péter felállt, egy mozdulattal ölbe kapott, és bevitt a fürdőbe, betett a kádba, majd a zuhanyból megnyitotta a hideg vizet, és rám engedte.
Kiabáltam, sikítottam, hasztalan volt minden a hideg víz teljesen eláztatott.
Péter elzárta a vizet:

- Megadtam minden segítséget ahhoz, hogy észhez térj Nika.
Mondta nevetve, majd magamra hagyott a hideg vizes pizsamámban a kádba, becsukta a fürdő ajtaját. Egy vizes szivacsot hajítottam után sírva, kiabálva.
- Ez csúnya volt
- Lehet, de szükséged volt rá
Jött a válasza az ajtó mögül. Kitisztult a fejem teljesen, jót tett a fürdés, a fenekelés is segített.
Fürdés után Péter a hálószobába parancsolt, lefektetett aludni, majd magamra hagyott, hamar mély álomba zuhantam.

Délután hat órakor ébredtem fel, Kriszti jött be hozzám a mocorgásomra. Kriszti Péter barátnője, mazoja, nagyon jó barátnőm. Leült mellém és együtt érzően kérdezte:
- Nagyon meggyötört Péter?
- Nagyon, én meg utána butaságot csináltam Kriszti, megcsókoltam Pétert.
Kriszti felnevetett, és vidáman mondta.
- Akkor táncba hívta az új paskolót is, úgy gondolom.
- Igen és borzasztóan fáj, utána meg bedobott a kádba, és rám engedte a jéghideg
vizet - mondtam panaszosan Krisztinek -
- Igen, amit Péter kimond a száján, az úgy lesz, benne nem lehet csalódni.
Ölelt meg Kriszti miután kikászálódtam az ágyból. Gyere, csináltam vacsorát, könnyű salátát és csirkét sütöttem.

Mikor kimentem a szobából, Péterrel találtam magamat szemben, szégyelltem magamat. Péter könnyedén, vidáman jegyezte meg:
- Sokkal jobban nézel ki Nika, mint mikor érkeztem. Holnap túrázni megyünk és ma
itt alszunk nálad Krisztivel, nem tudsz kibújni semmi alól.

Nagyon örök, hogy ilyen barátaim vannak. Egy jó estét töltöttünk el együtt, majd másnap hatalmasat túráztunk. Jót tett a lelkemnek. A fenekem iszonyatosan sajgott, de a lelkem felszabadult. Pár napra az eset után, elkezdtem levelezni egy nagyon izgalmas férfival, majd eldől, hogy mi is lesz belőle, a régi kapcsolatomat elengedtem
Régi Nika kezdett visszatérni