Találka...(7)

-Jól dolgoztál. Kiverheted a farkad. Megérdemled, hogy elélvezz.
Amíg egyik kezeddel verted magadnak,  feletted álltam, gyönyörködtél a popsim ívében, puncim látványában, miközben a papucsos lábammal ösztökéltelek, melyet magadhoz szorítottál. Elérkeztél te is a célhoz. Topánomat a spriccelésed sugarába tettem, így nedved nagy része a tetején és a talpán landolt. Majd a szádba töröltem. Kelletlenül lenyaltad. De addig nem állhattál fel amíg az egészet nem nyelted le.

-Hogy ízlett? Ettél már ilyet?
-Nem Úrnő, még soha.
-Hát éppen itt volt az ideje. Kellj fel és menjünk a szobába.-közben lerántottam a csipeszeket, úgy hogy felszisszentél.-
Pórázodat kezembe adtad és bevezettelek. -Megéheztem. Csinálj vacsorát. Adok egy kis időt, hogy kitaláld, hogy milyen finomsággal akarsz kedveskedni. Miközben gondolkozol addig öltözz fel szépen az én kis ribancomnak. Utána kisminkellek.
-Legelőször felteszem rád az erényöved.-
Bezártalak, majd a lakatot is, kulcsát pedig a ridikülömben rejtettem el.
Már a melltartóval is meggyűlt a bajod. Elölről belebújtál és a hátadon akartad bekapcsolni. Nem sikerült.
-Ezt egy nő úgy csinálja, hogy elöl összekapcsolja, majd körbetekeri magán és belebújik a pántjaiba. Na lássuk.
Következtek a combfixek. Ugy húzd magadra, ha bármi bajuk lesz, mondjuk kilyukad vagy felszalad a szem, akkor büntetést kapsz.
A nyílását a lábujjaidhoz igazítottad és úgy próbáltál belebújni, mint egy nadrágba. Csak a térdedig sikerült és közben beleakadt a körmöd és kiszakította, a szem pedig felfutott mivel tovább ráncigáltad. A másikat sérülés nélkül sikerült magadra öltened. Csipkebugyidat is felvetted, majd a fűződet, cipőd.
-Fordulj szépen körbe. Billegtesd magad.  Elég. Gyere ide hozzám, térdelj le.-közben kivettem a ridikülömből a rúzst, körömlakkot, szemhéjceruzát.
-Tartsd a tenyered lefelé, hogy ki tudjam festeni a körmeid. Ne rezegtesd, mert akkor nem lesz szép. És persze te vagy a hibás.-és nem lett szép. De pont hozzád illik az Én kis ribancomhoz...

folytatása várható...