Cikkek idő szerint
2022. 06. (60)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Zsuzsi ragyogása

Törölt felhasználó
2008. 10. 16. 11:31 | Megjelent: 567x
-Én egy olyan hülye pina vagyok!- zokogta Zsuzsi.-Megérdemelném, hogy alaposan elverjenek!

Ezen, ne múljék gondoltam magamban, bár egy kicsit másképp, mint ahogy te gondolod. Már vagy fél órája mesélte a lelki gondjait. Rég találkoztunk. Abban az időben az a lúzer csávó voltam, akinek a csajok panaszkodtak a gengszter pasiaikra, de akivel soha sem jártak. Ennek már jó ideje vége. Most, amikor találkoztunk feltűnt neki némi változás, de annyira el volt merülve saját agyában, hogy nem sokat vett észre. Beültünk egy kávézóba, és a régi rutin szerint panaszkodni kezdett, várva hogy ismét megértő leszek. Ebben nincs is hiba, de más a sajnálat, és más a valódi segítség nyújtása. Előadott egy szokásos rémtörténetet az őt meg nem értő pasiról, aki kihasználta, megcsalta, elhagyta. Csak ezúttal volt benne némi házasság is közbeiktatva. Azon már régen elgondolkodtam, hogy mi a francért szerelmes az őt meg nem értőbe, és miért az őt megértő lelki szemetesládákat használja gátlás nélkül. Van valami francos hierachia? Bizonyosan. Alfahím, nőstény, béta hím? No ez így kevés. A nőstényből is kéne alfa, és ez itten előttem jelenleg még csak nem is béta, hanem omega. És ha az alfahím annyira alfa, akkor miért kell neki egy bétát omegáig zúznia?

-Figyelj!-intettem neki, hogy felébresszem az önsajnálat transzából, melybe vitte magát.- Nekem nem kell a sóder. Nem egyedül a pasid a hibás! Én nem foglak pátyolgatni! De segíthetek neked!

-Hogyan? Az lehetetlen, mert olyan szerencsétlen vagyok...

-Elverlek te hülye pina! Ahogy kérted az előbb.

-Hát tudod-hökkent meg- lehet, hogy tényleg rám férne! Amúgy is rászoktatott a vad szexre az az állat!

-Azzal nincs semmi baj! Én is híve vagyok a nem vanília megközelítésnek! Ami a baj, hogy elsilányultál! Ez a balfasz akivel voltál teljesen kifakított téged, te meg annyira hülye voltál, hogy belementél! Néz magadra! Hol van belőled a tartás? Mi ez a kopott ruha? Idétlen smink? És most nem arról beszélek, hogy elfolyt! Hol a ragyogásod? Teljesítetted a csábítási játék rád eső részét? Ő legyen stabil! Te legyél ragyogó! Ő ott cseszte el, hogy attól lett erős, hogy téged szét tépett, tehát egy gyenge pasas. Te meg azt hiszed, hogy csak ő lehet a ragyogásod forrása? Egyáltalán nő létedre, ilyen jó lábakkal pláne, mi az istenért viselsz te nadrágot?

Döbbenten meredt rám. Idegesen, kézremegését palástolandó kapaszkodott dzúzos poharába.

-Mit tegyek?

-Van egy ajánlatom! Segítek neked újra nővé válni, van benne gyakorlatom! Én is férfi lettem azóta, hogy utoljára láttál.- mosolyogtam.- Aztán elverlek, te pina! Vagy inkább elverjem a pinádat? Mindegy! Az a lényeg, hogy most ez nem lenne sportszerű. De ha ragyogsz ismét, nekem is nagyobb kedvem lesz rá!

Most már szólni nem tudott meglepetésében, csak zavartan nézett maga elé.

-Figyelj! Én most kirobogok a mosdóba. Mire visszaérek, dönts! Olyan nincs már, hogy ingyen ebéd!

Felálltam, és kivonultam, magára hagyva a gondolataival Zsuzsit.



Egy hónappal és néhány találkozással később, ott álltam a lakásának ajtajában egy csokor rózsával. Halkan tárult az ajtó és ott állt. Ismét szép volt. Fekete miniszoknyája alól kivillant harisnyatartója. Mágnesként vonzva a szemem az öle felé. Duzzadt ajkait kiemelte a kicsit sötétebb árnyalatú vörös rúzs. Szemei ragyogtak. Jó alakja van. Nem egy szépségkirálynő, de ami átjön rajta az hihetetlenül gyönyörűvé varázsolta. Megtanult Szabadon lélegezni. Elengedte a szülei hülyeségeit éppúgy, mint a volt pasikat. Kitárta a szívét. Meg meri élni, hogy nő. És ma este az enyém lesz. Most nekem is figyelnem kellett, hogy jelen tudjak lenni, és ne arra gondoljak, hogy mit fogok vele tenni. Fejben már előre szaladtam a következő percekre, amikor megkapom a terapeutai béremet. Kapcsolom ki a melltartót, a harisnyatartó kapcsával babrálok, eljutok a puncihoz, amit el fogok verni., nem kicsit. A rúzsról kiderül csókálló-e, hagy-e nyomot a farkamon? És ahogy előttem térdel, már tudja, hogy nem megalázkodik, hanem felmagasztosul, nem tompul, hanem ragyog a fénye. Igen így lesz.

-Szia! Lépj be!-nevet rám. A háttérben lobognak a gyertyák.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.