Emese meséje folytatódik...3.

Emese meséje folytatódik...3.

Tudjátok, egy kőkemény dom sosem ír az érzéseiről, talán nincsenek is...
De ezt kár lenne boncolgatni, mindenki úgy él ahogy akar...többnyire.

Ha emlékeztek még, kezemben volt Emese..., s hibázott...a helyzet pikantériája, hogy annak is örültem volna, ha nem teszi, hisz a fegyvertár közel kimeríthetetlen...
De valahogy mégis jobban esett, hogy elbukott.
Nem mintha a büntetés lenne a cél, de a nevelésben az elkövetett hibák beláttatása, azok elfogadása és kijavítása a követendő irány.
Másrészről, ha adott a nő, aki mindenre, tényleg mindenre kapható, akkor egy idő után elvész az öröm...
S öröm nélkül, nincs izgalom, s olyankor sekély a kéj.
Ráadásul, mi okozna nagyobb gyönyört az Úrnak, mint ha új kihívások elé állíthatja neveltjét?
Olyan gyönyörről beszélek, mely nem csupán a zsigerekből fakad; az agyban születve végigkúszik az idegeken, remegő kocsonyává változtatva a gerincvelőt és folyamatosan növekvő nyomást előidézve a herékben, pattanásig feszítve a péniszt késztet őrjöngő üzekedésre.
Nos hát, ilyen állapotba kerülve kezdtem hozzá a büntetés kivitelezéséhez.
Emese a kezeim között ellágyult, de a büntetés hallatán érzékelhető izgatottsággal áthatott feszültség lett úrrá rajta.
Tarkójánál fogva felemeltem a székről, amin addig ült, s immáron elfojtott, de kérlelhetetlen parancsszóval utasítottam, hogy tegye szabaddá magát...
Korábban erről már beszélgettünk, így tudta mit kell tennie.
Kibuktatta melleit blúzából, kicsit megsodorta a bimbókat, hogy nekem tetszően, peckesen álljanak, majd miközben kéjesen rámnézve ajkába harapott, szoknyáját a derekára tűrve, lassú mozdulattal letolta a bugyiját.
Feltérdelt a mögötte álló székre, melleit a háttámla felett tartva annak oldalán támaszkodott a kezeivel, hátsó felét engedelmesen tárva felém. Fejét lehajtva jelezte, hogy készen áll.
Körbejártam párszor. Tudom, ilyenkor minden pillanatban várja az ütést, a benne tomboló feszültségtől szaggatottan lélegzett...ezúttal nem akart hibázni.
Hajánál fogva megragadtam, felrántottam a fejét úgy kérdeztem:
- Mit gondolsz milyen büntetést érdemelsz a hanyagságodért?!?
- Azt gondolom bármely büntetést megérdemelnék Uram, s örömmel fogadom a leckét bármi legyen is az.
- Legyen, ha azt akarod hogy én döntsek. - s ebben a pillanatban csattant a tenyerem a feszülő farpofán.

Ajkait összeszorítva, hangtalanul tűrte a csapást, majd sorra a többit is...
A tizedik után tenyeremet a vöröslő húsra simítottam, bőrének forrósága sütötte a kezemet. Bal kezemmel megigazítottam farkamat, mert igencsak fészkelődött, szűknek találva helyét.
Emese nem szólt, nem adott ki hangot, de testének remegése elárulta, hogy küzd a fájdalommal...ez tetszett. Nagyon is.
Hogy enyhítsem kínjait kissé, elélépve kigomboltam a farmeromat és előugró farkamat a szájához illesztettem. Simogattam azokat a buján-puha húslebenyeket, egyszerre izgatva őt és önmagam.
Ahogy kidugta nyelvét, hogy megnedvesítse kissé kiszáradt ajkait, a kibukkanó nyelv keltette rést célba véve, a szájába toltam farkamat, miközben állát kissé felfeszítettem, hogy pont megfelelő szögben álljon a szopatásához.
Emese halk, bátortalan nyögéssel nyugtázta tettemet.
Miközben érzéki lassúsággal mozgattam hímtagomat a szájában - inkább magamat izgatva, mint őt - halkan beszélni kezdtem.
- Ugye nem gondoltad komolyan, hogy ennyivel megúszod?
Fasszal teli szájjal esélye sem volt válaszolni, de elkerekedő szemén láttam a riadt megdöbbenést...
- Óh, nem. Tudod, hogy ha egy mód van rá, nem szeretlek bántani...az első rész csak arra emlékeztet, hogy ha kell, kegyetlen is tudok lenni. Az igazi büntetés - de inkább nevezzük próbának - még csak most jön.

Kihúzódtam a kellemesen nyálas és meleg, puha női szájból és odaléptem a szobában lévő komódhoz, a legfelső fiókjából elővéve egyik kedvenc játékszeremet.
Két selyemzsinórral összekapcsolt gésagolyó feküdt a tenyeremen, az egyik egy kissé nagyobb, mint a másik, viszont az érdekességük, hogy valójában vékonyfalú gömbök, belsejükben egy-egy kisebb, tömör és nehezebb golyóval. Emeséhez léptem, megpusziltam a verés helyét a fenekén, majd bal kézzel a melleit simogatva, a golyókat lábai közé helyezve a székre, jobb kézzel enyhén nyitott combjai között végigsimítottam a punciján. Mikor igazán becézem, szeretem így hívni. Egy pinát nem lehet érzékien ingerelni.
Az ajkai között érzett pár cseppnyi nedvesség elégedettséggel töltött el, ujjaim végigsimítva az ánusztól a gáton át a szeméremajkak között a csikló finom bőrlebenyén állapodtak meg.
Apró, érzéki mozdulatokkal, finoman, épp csak érintve ingereltem, s kombinálva mellei kényeztetésével addig folytattam, míg kéjesen vonaglani kezdett.
Ekkor belefogtam a feladat magyarázatába, lassan ejtve ki a szavakat, közben egy pillanatra sem hagyva abba az ingerlést:
- Emlékszel, hogy beszélgettünk arról a srácról itt lenn a pékségben? Tudod, akire azt mondtad, hogy kinézetre nagyon bejön.
- Iiigen, emlékszem, de hogy jön most Ő ide?
- A feladat, amit büntetésül szánok, egy próba és vele kapcsolatos.
- Értem. - kifejezetten szeretem ezt a szót. Főleg ha valódi értés van mögötte.
- Mivel amúgy is megéheztem, lemegyünk a pékségbe és megkéred a srácot, hogy segítsen neked.
- Ez nem tűnik túl nehéz feladatnak...- nyögte elhalóan, mivel időközben növeltem az ingerlés intenzitását. Ráadásul, magamhoz szorítva csókoltam a nyakát és a vállát, aprókat harapva belé.
- így önmagában nem, de be lesz kötve a szemed, az inged kigombolva marad, és bár a melleidet visszarejtheted - punciját elengedve a gésagolyókért nyúltam és a szemei elé emeltem - ezt felhelyezzük szépen. Ráadásként határozottan utasítalak, hogy bármi történhet, de ne merj elélvezni, míg engedélyt nem kapsz rá! Megértetted?
- Igen. - szólt a határozott válasz, de esküdni nem mertem volna rá, hogy el is hiszi képes lesz rá.
Magam felé fordítottam, a golyókat kissé megmelengetve lassan lecsúsztattam a hasán keresztül a szeméremdombjáig, majd a szemébe nézve a nagyajkak közé csúsztattam a kisebb golyót és az addigra már bőségesen fakadt nedvektől buján sikamlós hüvelybe nyomtam. Reszkető hasfala jelezte, hogy már most kénytelen visszafogni az orgazmusát. A kisebb golyót követte a másik, ujjaimmal rásegítve egész mélyre toltam. Hasára tett kézfejemen éreztem a méhe hullámzását.
- Húzd fel a bugyidat és igazítsd meg a ruhádat!
Óvatos mozdulatokat téve tette a dolgát, sejtette már, hogy ez nem is lesz olyan könnyű feladat.
Ahogy elkészült, zsebemből előkerült az általa úgy szeretett fekete selyemkendő.
- Kösd be a szemed és szólj, ha indulhatunk!
Sosem láttam még nőt ilyen gyorsan felkötni egy kendőt...szeretett volna gyorsan túlesni ezen...
FOLYT.KÖV.