Cikkek idő szerint
2024. 12. (20)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

az elhajított "gyémánt"

Törölt felhasználó
2020. 04. 02. 21:36 | Megjelent: 1252x
ütemesen csapódott...

tombolt a fájdalom és a vágy, mit sem törődve nemleges válaszaimmal és ellenkezésemmel folytatta a behatolást

már fel se mertem nézni

támaszkodva a könyökömön fel-felemeltem a fejem, a hajam az arcomba lógott és zihálva vettem apró levegőket, az agyam még tiltakozott, de a testemet egyre inkább átjárta valami ismeretlen még-érzés...

a hajamba kapaszkodott a fejemet így húzva hátra míg lökte magát belém, egyre intenzívebben és kérlelhetetlenül
kissé kegyetlen leigázása ambivalens érzéseket keltett, s mikor maga felé fordított és gyengédebbre váltott, szemtelenül bekúszott a bőröm alá egy érzés, melyet már rég nem hagytam fellobbanni...

igyekezve elhessegetni a gondolatokat, melyek mindig csak elbizonytalanítottak....lecsúsztam lucskos farkához és szopni kezdtem, ismét a hajamba túrva irányította mozdulataimat ... nem hagyva a saját tempómban és módszeremmel örömet okozni, imádott irányítani

irányította a légzésem, az akaratom, a vágyaim, a fájdalmat a mellkasomban, a baszásainkat, az orgazmusom, irányította az életem...

....

mikor a fenekemet kezdte paskolni, egy hangom se volt ... tűrtem az egyre nagyobb és mélyebb csapásokat

fokozva az intenzitást és az izgalmam öntött el az adrenalin, és egyszer csak nem bírtam tovább, nyögéseim mind hangosabbá váltak, sóhajaim hosszabbak és élettel telibbek
benyúlt a puncimhoz, érezni akarta a nedvességem, tudta hogy még inkább felizgultam...megragadva a tarkómnál, a hajamba kapaszkodva, felállított a térdemre a jókislány pozícióból és vadul csókolni kezdett, a hajamat tovább szorítva, majd visszalökött az előbbi helyzetembe és egy hatalmasat vágott a már vöröslő fenekemre

még jó néhányszor megütött, s már sokkal inkább a fájdalom vette át a bódultság szerepét, de mégsem ellenkeztem, tűrtem és vártam, hogy véget érjen...

valahogy megérezve, hogy nem akarom már az ütéseket, előre lökött, hogy a hasamon feküdjek előtte, terpeszbe igazította lábaimat, miközben az égő fenekemet simogatta, ütései helyét próbálta enyhíteni, mégis a lelkemben lévő feszültséget oldotta ezzel...

rám feküdve éreztem merev farkát a fenekemen, fokozatosan becsúsztatva, belém hatolva kezdett lassan dugni, nem szeretkeztünk, nem volt finom, de durva se...
határozottan, célirányosan kezdett ismét a magáévá tenni, néha meg-megcsókolva irányította magára figyelmem, pontosan érezve, mikor van szükségem kontaktusra, mikor szorulok megerősítésre

amikor hagyta, hogy lovagoljak rajta és fokozódó vágyam lendületében sokkal hevesebben kezdtem mozogni, megálljt parancsolt és lassított mozgásomon, nem hagyta hogy én irányítsak, egy percre sem
lelassítva közelebb húzta az ajkam és finoman csókolni kezdett, -lassabban - súgta
megmarkolta a fenekem és mozgatni kezdett, ahogy határozottan és lassítva húzott a farkára, oly mélyen hatolt belém, mint még senki, megremegve omlottam belé újra

mindig jobban tudja, mi jó nekem...

az ajtónak támaszkodva, összehúzva magamon a blúzt néztem őt, ahogy öltözik...
nemsokára itt hagy - gondoltam magamban, de nem merem elmondani neki, hogy amit ma is felszínre hozott bennem a lehető legmélyebben zavar össze és ijeszt meg
-kedvellek - szólaltam meg végül halkan, ő pedig kabátját felvéve fejezte be ottlétét, indulás előtt egy puszit nyomva a homlokomra.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa