Fantázia - Évforduló 2. rész

A hűtőben találsz egy üveg pezsgőt és egy tál epret, hozd ide.
Elindulsz a hűtő felé. Koncentrálni kell, hogy hasra ne ess. Alig bírsz tipegni. A tanga még mindig bevág, dörzsöli a csiklód. Kinyitod a hűtőt, kiveszed az epret és a pezsgőt. Visszatipegsz hozzám. Leteszed az asztalra amit kihoztál a konyhából. Rám nézel, vizslatsz. Látod, hogy valami nem ok.
- Gyere ide hozzám - mondom.
Odajössz. Látod, hogy valami nem tetszik nekem.
- Fordulj meg - mondom dörgedelmesen. Előttem a feneked. Lendítek egyet a kezemmel és csattan a tenyerem az egyik farpofádon. Felszisszensz.
- Szerinted miből fogjuk meginni a pezsgőt? - vonlak kérdőre. Ó, tényleg... a pohár... elfelejtetted. Ebben a pillanatban csattan a másik farpofádon is a kezem.
Szépen piroslik a kezem nyoma, ég a feneked. Igazából kicsit reméltem is, hogy elfelejted a poharakat, ha nem mondom külön. Jól néz ki a piros popód. Ég és bizsereg is a feneked.
- Fordulj vissza. Megfordulsz. A kezemben megpillantasz valamit.
- Mi az?
- Te kis kíváncsi. Ez? Egy kis ékszer. Nem rejtegetem tovább. Bimbócsipeszek vannak a kezemben.
Megcsípem a mellbimbód. Kéjesen felszisszensz. Rögtön elkezd ágaskodni a bimbód, már van hova tenni a csipeszt. Felrakom a csipeszeket. Jó erős a rugója, szépen kilapítja a bimbód. Mindkét csipeszen egy-egy csengettyű van. Megpöckölöm őket, szépen csilingelnek. Fáj a bimbód.
- Na akkor hozz most már poharakat is, de nem szeretném a csengők hangját hallani.
Nézel rám bután, meglepődve.
- De hiszen az... lehetetlen - fakadsz ki.
- Mi az hogy de? Menj! - dörgöm oda.
Csak pislogsz rám. Az arcomon kaján mosoly ül. Elindulsz újra, már nem csak a bilincseket összekötő apró lánc miatt kell figyelned, hanem a csengők miatt is. Pár lépés után meg is szólal. Hátranézel rám. Csak csóválom a fejem:
- Ejnye. Mit mondtam?
Megszeppenve, kérdően nézel rám.
- Itt vannak már a poharak? - kérdem. Elfordulsz. elindulsz újra. Már nem látod, de én csak mosolygok, már várom hogy visszaérj. Kiveszed a poharakat és már indulsz vissza hozzám, de persze a csengő állandóan meg-meg szólal. Visszaérsz a két pohárral, leteszed ezeket is az asztalra és várod mi lesz a büntetés a csengőkért.
Folyt köv.