Cikkek idő szerint
2024. 12. (20)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Tamara (5.rész)

Törölt felhasználó
2020. 03. 08. 20:59 | Megjelent: 1662x
Miután mindent egyeztettek, a férfi elköszönt Uramtól, aki mentegetőzve elnézést kért tőle a helyzetre való tekintettel, amiért nem kíséri ki, nekem rántott egyet a hajamon és becsukta maga mögött az ajtót.

Végre kettesben maradtam Urammal.De semmi nem úgy történt ahogy én azt elképzeltem. Megszabadított mindentől és kiment. Ott térdeltem leforrázva és nem tértem magamhoz a döbbenettől. Meg sem mertem moccanni, fogalmam sem volt most mit tegyek?! Vártam....gondoltam abból akkora baj nem lehet.
Pár perc múlva hallottam, ahogy a megszokottnál gyorsabb lépteivel közeledik és a székére dobta a ruháim, ahol az előbb még Ő ült.
-Öltözz! -és kiment.
Éreztem, ahogy egyre nagyobb könnycseppek gurulnak le az arcomon. Szipogva, összezavarodva felöltöztem. Jó....és akkor most? De nem mertem kérdezni. Hallottam, hogy telefonál munka ügyben, így letérdeltem a helyemre a sarokba, hátratett kezekkel. Jó pár perc telt el így. Remegtem az idegességtől, attól, hogy a legérzékenyebb pontomon keresztül büntet és ezzel nagyon is tisztában van.
Mikor belépett a szobába, hallottam, hogy megtorpan. Levegőt sem mertem venni. Talán azt várta, hogy mire visszaér már nem leszek ott? Ez is egy próba lehetett? Nem! Többet nem követem el azt a hibát, hogy szó nélkül otthagyom. Félre kell tennem minden büszkeségem.
Talán kiálltam a próbát, talán nem, de egyszercsak elkapta a jobb csuklóm, amire egy bilincs formájú karkötőt kattintott. Meglóbálta előttem a kulcsot, jelezve, ezt csak ő veheti le rólam és közönyös hangon annyit mondott: -Most menj!-és otthagyott. Hallottam ahogy becsukódik maga mögött az irodája ajtaja.
Nem akartam elhinni, hogy ez velem történik meg. Azt éreztem megbolondulok. .....hát nem érzi mit tettem érte? Nem érzi, hogy megőrülök érte?
A karkötőmre néztem. Más esetben bármikor kiugrottam volna a bőrömből, de most ez is bizonytalansággal töltött el. Mi lehet vele a célja? Ahogy abban a pillanatban ahogy éreztem magam, egy keserédes mosollyal konstatáltam, biztos azért, hogy rám rozsdásodjon. Bizonytalanul felvettem a cipőm az előtérben és halkan becsuktam magam mögött az ajtót.
Ebben a pillanatban talán a kétségbeeséstől, talán a túlzott megfelelni akarástól,talán ösztönből, egy hirtelen mozdulattal lenyomtam a kilincset, két kopogtatás után beléptem az irodájába. Letérdeltem elé, megcsókoltam a kezét, szó nélkül felálltam és elmentem ahogy parancsolta. Nem néztem rá. Nem akartam látni abban a pillanatban a tekintetét. Azt tudtam, többet nem hagyom ott csak úgy. Már ha lesz még alkalmam rá egyáltalán...

Az estém azzal telt el, hogy próbáltam megemészteni a történteket. Felvillantak előttem a képek. Az idegen...a közöny...a megalázottság...Vívódtam magammal, hogy véget vessek ennek az egésznek, vagy kitartsak? De akkor miért kiviteleztet mindenfélét azzal a férfival?

Ránéztem a csuklómra, mintegy választ várva tőle, mikor jött egy értesítés.
E-mail.....Uramtól...

(Folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa