Fenekelés

Eljött ismét a pillanat,
Csengő ring, ajtó nyit
Huncut mosolyod akár a vadat
Űző vadászt, azonnal megszólít.

Puszi, ölelés, be a szobába.
A boldogság eszközei prezentálva,
Köntösöd alatt popsid várja,
Az élményt melynek nincs párja.

Lomha percek, fürge órák,
Vágyak és nyögések egymást,
Váltva követik és súgják:
"Már most várom a folytatást."

Ha te nem vagy, talán én sem
Létezem. Amit kapok tőled,
Becsülöm és áldom. Tényleg...!
Vágyainkat szép élményekké szőtted.

Múzsa lettél számomra.
Köszönöm, hogy rám írtál!
Visszagondolva első találkozásunkra,
Azóta csak még vonzóbbá váltál.

Sok lesz már a szó, belátom.
Pedig nem vall rám a dolog.
Társadként épségedre vigyázom,
Főleg amikor könnyed potyog.

- Secretlover