Büntetés vagy jutalom 4
2020. 02. 16. 16:14 | Megjelent: 1186x
Fikció!
Fel állok, oda megyek a polchoz, le veszek egy gumispálcát az jön, majd egy újabb 12 ágú korbács. Ezt követően jön egy szélesebb bőr paskoló. Ez után jön egy lovagló, majd egy rattan pálca. Csíp rendesen és én nem kímélem. Ez eléggé fáj neki. Nagyon fájdalmas, mire kimérem rá a 25 újabb ütést. De a verés után nagyon tetszett neki, hogy még hosszú órákig égették a csíkok a fenekét. Ezt követi egy olyan lovaglópálca, ami nagyon erősen tud ütni. Sikítozik és rángatózik is rendesen. Látom rajta már nagy fájdalmai vannak meg is kérdezem: elég volt? Erre azt feleli: ne hagyjam abba a megbüntetését, még bűnhődnie kell! Ennyi elég!- mondom újabb 25 csapással később. Ennyi még nem elég! Gyerünk csináld! Büntess még, kérlek! Nem, már eleget kaptál. Megkaptad a büntetésed, amit szerintem érdemeltél, sőt még többet is! Ezt követte némi veszekedés, mert azt szerette volna, hogy addig verjem, amíg el nem ájul. Az lett a vége, hogy addig kérlelt meg könyörgött a további verésért, hogy le akasztottam egy olyan lovaglópálcát aminek a vége minden ütésnél élesen csap a seggébe. Nem számolom a csapásokat, de jóval többet kap, mint 25 ütés. Zokog, jajgat, nagyon kegyetlen számára. Mivel rendesen el van zsibbadva a feneke arra kér, hogy adjak bele mindent, teljes erőből üssem, hogy érezze a fájdalmat. Ez után egy olyan korbács következik, aminek vékony a vége. Legalább 50 újabb csík jelenik meg a hátsóján. Most a sjambokkal akarok kapni, elég a játszadozásból! Valódi, kő kemény verést akarok nem ilyen enyhe és erőtlen popsi paskolást!- mondja. Ezzel a kegyetlen eszközzel is legalább 50 könyörtelen ütést kap. Aztán eldobom a kezemből a sjambokot, de addigra már mélykék - lila, itt - ott fekete hurkákkal lett tele a feneke. Mi után leszedem a deresről még hosszú percekig remeg, állni is alig bír. Ölelgetem, simogatom, megnyugtatóan, megvígasztalom. Aztán be térdel a sarokba és a fejére teszi a kezeit. Kegyetlenül ég a popsim, annyira, hogy ez már tényleg kibírhatatlan. Nem csodálom kicsim, hogy ennyire fáj, nagyon csúnyán nézel ki. Miközben ott térdelt, oda guggolok hozzá, át ölelem. Látod szerelmem, ezt csak magadnak köszönheted. Én már vagy fél órája mondtam neked, hogy annyi verés bőven elég, de Te akartál még kapni! Te mondtad, hogy büntessék még! Majd vissza megyünk a szobánkba és gondoskodó Domként el látom a sérüléseit, le fertőtlenítem és bekötöm a sebeit. Adok 2 szem altatót és az ágyban fekve és szorosan átkarolva várom, hogy a a karjaimban elaludjon. Vége!!
Hozzászólások (0)