Felfogtam

A karját a feje fölött tartva, egész gyönyörű testét védtelenül kínálta fel nekem. Összezártam az ujjaimat a keresztebe hajtott csuklói körül. Marionettként tartva emeltem a karom, és hajoltam le vademberként a mellei allatt megízlelve a megremegő bőrét.
Terpeszbe állítom, kesztű van a kezemen. Tépve patzognak az ujjaim végig a belső combjain. Egy mozdulat és csurom nedves két ujjam attól, hogy átvonszolom a puncja húsos vájatán.
Megkóstoltatom vele is. Majd ellépek tőle.
"A pózod remek. Szeretném, hogy te is érezd, figyelj rá. - közben lehaholok az ágy mellé a fenyítő eszközért - Ne mozdulj! Mert ha mozogsz, csak tovább tart!"
A nyakamon is megbizsereg a szőr, ahogy a bőrnyelvek áthasítják a levegőt. Felsikolt és megugrik a sarkain, pedig még el se találtam. Mosolyog és én is, azon hogy megijedt. Fogait szorítva nevet tovább miközben a hasán csattan a korbács. Nyög, ami emelkedő hangon tölti meg a szobát a fájdalmának terével.
Nincs külvilág, te vagy és testeden táncoló vad nyaldosás.
Irigyellek. Ilyenkor olyan kicsi és biztonságos minden. Nem fájhat jobban, mégsem szenvedek.
Lelkes vagyok. Bírja a tempót, felszerszámozom, bőr és gumi szíjak varázsolják a szemem láttára egy kötelességtudó szolgálóvá.
Nem beszélünk, imádom ezt a csendet. Csak a feszülő nyekergés mesél a történtekről. Sokáig tart, türelmes vagyok. Tudnia kell, mikor nem akarok neki fájdalmat okozni. Engedje el magát.
Gyakorolta a spárgát, hát úgy kötöztem ki, hogy az ágy végéhez ültettem a földre. Majd a fakeretekhez fontam a lábait némi kenderkötéllel a bőrhám karikáin függesztve a derekát, combjait és a lábát. A két csuklóját keresztbe fonva a háta mögött rögzítettema a bokáit is tartó kerethez.
Fantasztikus látvány, szinte szürreális. A korbács itt már felesleges. Egy paskolóval végig verem a szíjak közt megfeszült izmait, majd a punciját. De ez már hangos. Nem mintha zavarnánk másokat, de erősebben tud üvölteni kipeckelt szájjal.
Teletömöm a bugyijába csavart friss zoknimmal, majd a fejére simuló öntapadó fáslival bepólyálom.
Viasszal locsolom le a melleit, majd apró csípős korbácscsapásokkal takarítom le.
Ilyenkor célszerű elérveztetni. Durván, mert könnyen elmegy.
A csiklójára szorítom a varázspálcát, alá ülök, hogy ne lógjon a teste. Megcsókolom a szája helyét miközben ő próbál azon gondolkozni, hogyan kérhet engedélyt az élvezéshez, ha csak érthetetlenül nyögni tud.
Ezt rá bízom, de nem hagyom abba még nem érzem, hogy kezd kellemetlenné válni a számára, hogy kikényszerítem belőle az orgazmust.
Eloldozom, de csak az ágykeretről. Az ágy mellé áll, majd kimozgatom.
Széles terpeszben guggol nemsokára a nyelvét a heréim alá nyújtva bújik az orrával a fanszőrzetem bokrába. Túl hamar megkeményedik, csak rövid ideig élvezhetem a torkát. Ha teljesen feláll nem tudja lenyelni.
Egy bátorító pofon, mielőtt levegőért kezd küzdeni a szervezete, miattam képes erre. Büszke vagyok rá és arra, amit együtt létrehoztunk.
Tovább!