Találkozás egy cikis pasival (2)

Egyre fokoztam mindenhol az ingerlését, simogatását, izgatását. Nagyon-nagyon élvezte ő is.
- Még, még, ne hagyd abba! – szólított fel izgalma fokozására.
- Abba ne merd hagyni! – fenyegetett is meg szinte azonnal, elhaló hangon.
Én pedig azt tettem!
Abbahagytam azonnal.
Felálltam mellőle s kimentem a szobából a konyhájába, ahol főztem magamnak egy friss kávét. Kitöltöttem csészébe, tejet is tettem bele, de kakaót nem, mert azt nem találtam s úgy mentem vissza a csészével a kezemben a szobába.
Már nem kiabált. Hallgatott, de nézett rám. Könyörgőn, de nem szólt, szólalt meg.
Én mögé mentem, a fejénél álló forgószékhez s beleültem. Így ő nem láthatott engem, bárhogyan is próbálta forgatni a fejét. Majd a nyakát törte igyekezetében. Én lassan kortyoltam a kávémat közben, de én sem szóltam semmit.
Mikor megittam a kávét, felálltam s kivittem a csészét a konyhába, el is mosogattam, úgy tettem a csöpögtetőbe. Lassan mentem vissza a szobába, de most nem mögé, hanem mellé ültem az ágyra.
Még egy ideig hallgattunk mind a ketten. Én közben észrevettem, hogy az izgalomtól, a vágya kényszerítésétől libabőrössé vált a teste mindenhol. Verítékezett is ráadásul.
S azt is észrevettem, hogy miután mellé ültem, a boxerja lassan kezdett középen kitöltődni, egyre jobban s jobban s már erősen feszült középen, mert alatta szinte csakúgy meredt felfelé a dárdája.
Elmosolyodtam s megszólaltam halkan:
- Tudod, én is nagyon élveztem már, de sajna ebben a helyzetben,itt az ágyon, nem tudtam tovább lépni, mert nem tudtam volna lehúzni a boxerodat rólad, pedig mezítelennek kell lenned, hogy tovább tudjak lépni, magasabb fokozatra az izgatásoddal, csiklandozásoddal, s újabb eszközöket, s módszereket is tudjak alkalmazni rajtad.
- Már azt hittem komolyan megharagudott Uram s így, hagy itt. – felelte.
- Ne reménykedj, ott még nem tartunk, hogy én elmenjek. Apropó, elmenetel. Te el akarsz menni majd a játék során? - kérdeztem meg tőle.
- Igen, jó lenne, szeretnék, ha lehet, de csak a végén! – válaszolta.
- Akkor lépjünk tovább! Jöjjön a második rész! Kelj fel onnan, vedd le a gatyódat, mert a továbbiakban az már akadályozna, nem segítene! – utasítottam s kioldoztam.
Felállt, lassan a szoba túlsó sarkába sétált, ott elfordult tőlem, míg lehúzta a boxerét előre is hajolt, a pucér, szőrös fenekét mutatta felém, majd kilépett a boxeréből, azt ott hagyta a földön s felemelkedett. Lassan visszafordult felém, de úgy, hogy a kezeit a feje fölé emelte.
- Lassan gyere felém, ide! Forogj! – szólítottam fel, majd mikor elém ért körmeimmel megcirógattam az oldalát, mellbimbóit, de a szőrös fenekén is végighúztam a körmeimet.
- Van ebben a lakásban valamilyen létra? – néztem rá.
- Igen, akad, mert? – válaszolt és kérdezett vissza.
- Akkor hozd be ide a szobába, oda a középére! – utasítottam s vártam, míg kiment, majd bejött egy nagyobb létrával, amit kinyitva odatett a szőnyeg közepére.
A létra magasabb volt, mint ő, de szerencsére még úgy is, hogy a feje fölé nyújtotta a kezeit.
- Állj alá, de előtte tegyél fel csukló- s bokabilincseket onnan, a csomagomból! – utasítottam újra, majd karabinerrel összekapcsoltattam a csuklóit s ekkor mutattam, hogy álljon a létra alá. Ott állt alatta, így felmászva egy rövid lánccal rögzíteni tudtam a csuklóit a létra felső részéhez.
A lábait kis terpeszbe rugdaltam s szintén rövid láncokkal a létra aljához rögzítettem.
Most elővettem az eddig még nem használt boát s annak végeit kezeimbe fogva kezdtem mindenhol végig cirógatni a testén a bőrét. Haladtam végig az oldalain, majd fel a hónaljain át a könyökéig, s lassan vissza le a nyakát érintve végig a mellkasán, a köldökén át a farkincájáig, golyóiig, melyeket, mint egy mérlegként használva a tenyeremet, „megmértem”. Meg is fordítottam őt, s a szép, feszes, szőrös popóit is megsimogattam s a vágatán át a gátját s azon áthúzva a boát, a golyóit is ingereltem.
Tekergett, vonaglott, halkan nyögdécselt élvezete jeléül.
Most elővettem a spéci „fém körmeimet”, amiket ráhúztam a kezeim végeire s azok hegyes részével ingereltem tovább a bőrét, különösen a hónaljaiban, a gátjánál, a belső combjánál és hátul a feneke alatti keresztvágatánál. Ott különösen ingerlékeny volt.
A következő eszköz, amit használtam, az a körömkefe-dörzsi rész volt. Ezzel is kenegettem, végighúztam a bőre felszínét, váltogatva a kefe s dörzsi részt. Majd mind a kettővel, a mellbimbóinál játszottam, különösen, hogy a mellbimbói körül rövid, de sűrű szőrök nőttek, így azokat a kezemmel meghúzkodtam. Ugyanezt tettem a hónaljaival is, az ottani szőrökkel.
Mikor már eléggé fickándozott előhúztam a szaunai dörzskesztyűt s azzal nem túl kíméletesen végigdörzsöltem a testén a bőrét, oda-vissza a bokájától a könyökéig mind a két oldalán, hasán, hátán. Lassan sikerült rózsaszínűvé változtatni a bőrét és kellően érzékeny is lett mindenhol.
Most arra került sor, hogy a régóta mereven álló farka végén a bőrt összeszorítottam egy széles szájú műanyag csipesszel s a csipeszt egy pár, postai gumival odahúztam, kötöttem a létra megfelelő fokához. Ott állt széttett lábakkal, karjaival a feje fölött megkötve, felhúzva s farkánál fogva előre is rögzítve.
Jöhetett a tűs-kerék tortúra. Először csak az egykerekes változattal jártam végig mindenhol a bőre felületét, de a végén már a nyakától lefelé haladva a mellkasán a mellbimbóit is meglátogattam, kezelésbe részesítettem, Majd a köldökén át a farok tövére értem, de nem álltam meg, hanem a merev, kikötött farka bőrén is végighaladtam a csipeszig, majd alul visszatértem s most a golyói bőrét is meglátogattam. Utoljára a golyói között, a gáton át hátra mentem, de már a többtűs-kerékkel, végig a vágatán s megjártatva alaposan az ánuszrózsáján.
Ekkor már szinte lángolt a testén a bőr, vöröslött. Elővettem a kerékpárpumpámat s azzal hideg levegőt fújtam a felhevült testére, mindenhol. Ez jól esett neki, ezért kimentem a konyhába s egy kis tálka jégkockával tértem vissza, amit hol a mellbimbóira, hol a farkára, hol a tálkával együtt alulról a golyóira szorítottam s így hűtöttem tovább, majd mindig a kerékpár pumpával is levegőt fújtam rájuk ott, ahol az előbb a jégkockák érték a bőrét.
Még bevetésre került a hagymavágáskor használt tűsor is, ezzel is végigszántottam a bőrét, különösen a hátán, hasán és a popóin, no meg az oldalain. Ezt a borotvaecset követte, ami mormota szőrből készült s kellően sprőd volt a kezeléséhez.
Már csak a kínai fa eszközök voltak hátra. Az egyik olyan eszköz, amiben egy igen hegyes végű pálcika van, s azzal lehet végig szántani a bőr felszínét, de arra is alkalmas a tökéletes csiszolása okán, hogy akár a húgycsőben, vagy golyók bőre felszínén s akár a vágatban is alkalmazzuk.
A másik eszköz egy olyan masszírozó, aminek „gumitűs” kerekei vannak, azzal is simogatni lehet a bőr felszínét, végig húzva oda-vissza rajtuk.
Mikor már alig lihegett, a kéj hangjai is elfogytak nála, következett a kifejése. Eleresztettem a farok bőr végén a csipeszt, marokra fogtam a mereven álló farkát, de csak mindig a farok töve felöl a vége felé simogattam mindaddig, míg már láttam a kezdeti rándulásokat a testén, mert akkor teljes intenzitással fejtem meg. Egyre gyorsulva. Végre kilövellt s elhagyta az ereje. Csak csüngött a létra között.
Ekkor végigtöröltem egy kissé vizes pelenkával mindenhol, majd megtörülgettem száraz törülközővel, s elengedtem. Lerogyott az ágyra s egy ideig ott feküdt, lihegett.
(vége)