Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kezdő Dom 2.

Törölt felhasználó
2011. 06. 04. 21:16 | Megjelent: 803x
Kezdő Dom
2. rész


- Kedves K, hogy szeretnéd kipihenni a mai nap fáradalmait?
- Szeretnél lefeküdni? – kérdeztem a lánytól.
K örült a kérdésnek, nem kellett tovább ott állnia előttem, meztelenül, bilincsben, bekötött szemekkel.

- Igen szeretnék lefeküdni. – válaszolt a lány.
- És hogyan szeretsz aludni háton, vagy hason?

K hasra feküdt. Levettem kezeiről a bilincset és szeméről a sálat. Két kis kezét a táskámból elővett kötelekkel szétkötöztem. Jobb kezét az egyik fához, bal kezét, pedig egy bokorhoz.
Gyönyörködtem kiszolgáltatott testében, ezt a szép kis popót fogom most szép pirosra fenekelni. Először csak a kezem csattant a fenekén. Sajnos nem hoztam babaolajt, így nem azt a hangot hallottam, amit szerettem volna, az olajozott hátsó nagyobbat csattan. Nem beszélve arról, hogy nagyon kíméletes is voltam, hiszen figyelnem kellett arra, hogy tartós nyom ne maradjon. Elővettem a korbácsom, amellyel először megcsiklandoztam. Majd többször a fenekére húztam. Fehér popóján hamar nyomok mutatkoztak. Ennek ellenére K nem nagyon jelzett felém. Az arcát nem láttam ugyan, de éreztem, hogy van benne egy kis elégedetlenség. Ami beigazolódott, amikor a hátára fordítottam és ismételten szétkötöztem a kezeit, hiszen a lány csak mosolygott rajtam. Pedig nem ezt a mosolyt érdemeltem, hiszen nagyon figyeltem rá, ellenőriztem, hogy ne nagyon zsibbadjon el a keze, illetve, odafigyeltem, hogy a mosolya ellenére ne nagyon rázza a hideg. A takaróval többször is betakartam, hogy egy kicsit felmelegedjen teste. K mosolya tovább fokozódott, amikor nem találtam a csipeszeket. Nem igaz, gondoltam magamban, itt az újabb baki. Ám az egyik krokodil csipesz meg lett. Kézzel meggyötörtem a mellbimbóit, majd a melleire csíptettem azt a fránya csipeszt. A második csipeszt nehezebben találtam meg. Három percre tettem föl a bimbóira, de csak akkor indult az idő, amikor ügyetlenkedésem után megtaláltam a második csipeszt. K meg sem szisszent. Pedig a csipeszek végen volt egy vékony madzag, aminél fogva néha meghúztam. Az arcáról a mosoly ugyan eltűnt, ám a fájdalom parányi jelét sem láttam rajta. Nagyon meg akart felelni, magának is szeretett volna bizonyítani. Ettől először zavarba jöttem, majd kezdtem bekeményíteni. Levettem a csipeszeket a bimbókról. Maradt egy kis nyoma, ám néhány puszit nyomtam meggyötört cicijére és felraktam a csipeszeket a szeméremajkakra, de most 5 percre, amely időt dobókockával sorsoltam ki. Volt bennem egy kis öröm és egy kicsi félelem, hogy erre besokkol. Örültem neki, hogy ez az öt perc fájdalom végre megtöri, kicsikar belőle valami jelet. Ám féltem is, nehogy sokkot kapjon a fájdalomtól. Nem sokkolt be, végig tűrte a fájdalmat, pedig közben a lábaihoz kötöttem a csipeszeken lévő madzagot.
A madzag és a csipesz együttesen széthúztak a szeméremajkait. A meztelen puncija láttán az érzések kavarogtak bennem. Szerettem volna megcsókolni, nyelvemmel izgatni csodálatos kelyhét nyalni, megízlelni nedves gyümölcsét. Beleragadtam ebbe a csodálatos pillanatba.
Az óra hangja hozott vissza a valóságba. Az öt perc után szisszent először, amikor levettem a csipeszeket. Tudtam, hogy ennek már fájnia kell. Örültem neki, hogy végre észrevette, és jelezte is felém, hogy történik valami körülötte. Ez már nem annyira lehetett jó érzés. Elmondtam K-nak, hogy legközelebb öt perc alatt, ötször is le fogom venni a csipeszeket. Itt felhoztam a levelét. Ejnye, hogy lehet ilyeneket írni egy szeánsz előtt. Azonban tetszett a levele, volt benne lázadás, szenvedély, kihívás. Utólag azért lehet, hogy nem volt jó ötlet elküldenie az első szeánsz előtt, hiszen teljesen más játékokra készültem addig. K megígérte, hogy sok levelet fog nekem írni, olyan leveleket, amelyeket a szeánsz előtt küldött.
Elengedtem kikötözött kezeit, hidegek voltak. K azt mondta, hogy mindig ilyen a keze.
- Rajta kelj fel, oda megyünk ahhoz a két fához! –mondtam, mutatva az irányt.
- Hohó, ácsi, cipő nélkül megyünk.
Nem kötöttem meg, nem feszítettem a köteleket, így kissé szabadnak érezhette magát.
Hiába kötöztem szét a kezeit, lábait a fák között, felkínált testét kezdetben nem nagyon használtam. Magával ragadott azonban a vágy.
Elővettem egy vibrátort, amellyel egy kicsit punciját izgattam. Először egy kis síkosító kenőccsel tettem vidámabbá a vibrátort. Majd, szép lassan bevezettem szűk kis barlangjába, és egyre jobban felnyomtam. Az öröm hangjai hagyták el K hangját. A teste lüktetett, zilált, a levegőért eszét vesztve kapkodott. Szívesen helyet cseréltem volna a kis műanyag barátommal. Belegondoltam milyen lehet az a bizonyos tripla penetráció! Ó!
E kis vibrátoros játéknak hamar gátat szabtam. Elengedtem a kezeit, hogy K használni tudja. Maszturbálnia kellett. Magára hagytam, csak messziről figyeltem, hogy miként szerénykedik. Ezt bizony még be kell pótolnom, meg kell jobban lesnem a mozdulatait, miként a kezének találkozását kelyhének domborulatain. Ekkor már elhatároztam, hogy meg fogom szopatni a lányt.
Kikötöttem a lábán is a csomót. Visszavezettem a takarónkhoz, ott letérdeltettem, szemeit bekötöttem a sállal és elővettem a farkam. Ő megfogta a zacskóm, amit gyorsan el is kellett engednie, hiszen nem kapott rá engedélyt. A hideg kezének érintése kellemes volt, ám ott a szájával kellett kielégítenie. Nem tudom, mire gondolt, miközben férfiasságom a szájában élvezte a meleget. No, ez túl kényelmes lesz gondoltam.
- Feküdj hasra, - parancsoltam K-nak.
- Szopj!
- Vedd be tövig. Ez az.
- No, még egyszer.
Innentől tövig be kellett vennie a farkam, és addig a szájában tartania, amíg a nálam lévő szíjamból nem kap egyet a hátsójára.
Szépen 25-ig számolt, minden egyes fenékre csapást megköszönt.
A számolást 20 körül többször elvétette. Újabb 25-öt ígértem cserébe. Ám mivel, már-már elélveztem, abbahagytuk 25-nél. Élveztem a szituációt. Szinte ismeretlenül azt tette, amit mondok neki. A szájával szolgálja óhajom, azt hiszem ezt is, megismételjük, így vagy úgy.
Közben a fenekét néztem, hogy az ütésektől mennyire lesz piros, tüzes. K nagyon ügyes volt, elindult bennem a vágy a kielégülésre.
A 25 után, újra térden találta magát K. Adtam neki öt percet, hogy leszopjon, testem minden cseppjét magához vegye. Többször is közel jártunk, hogy teli engedem a száját mesteri forró nedvemmel, ám ilyenkor lefogtam a fejét. Nem volt kényelmes térdelnie, hiszen a magasság sem volt ideális, bele kellett hajolnia, ráadásul durván nyomtam a szájába nemes testrészem. Letelt az öt perc és ekkor eltört a mécses. K kudarcként érte meg kielégülésem elmaradását. Sírva fakadt, levetette a nyakörvét. A sírást vártam Tőle, ám, hogy levegye a nyakörvét, váratlan tett volt. Letöröltem a könnyeit. Egy megszeppent kislány nézett vissza. Szemében volt egy kis csillogás. Szomorúság vagy öröm okozta volna e csillogást, akkor ott még nem tudtam. Pedig az egész szeánsz alatt sokat figyeltem reakcióira. Többször betakartam, hogy felmelegedjen, elhajtottam róla a bogarakat, figyeltem a megbeszélt tabuira.
Szóval letöröltem könnyeit és visszatettem a nyakörvét. Engedetlenségnek vettem és ezért folytattam a büntetését. K ott térdelt előttem. Lehordtam, milyen ügyetlen és saját kezemmel rávertem a farkam. Forró nedvem, vulkánként lövelt elő, beterítette a fejét. Nem halogattam a farkam kiverését, amilyen gyorsan csak tudtam, elélveztem. Ment az időnk, nagyon rohant és a végén még beszélgetni is akartam a megalázott nővel.
- Pakolj össze, - mondtam neki.
- A ruháid tedd a táskádba, a kocsiig nem öltözhetsz föl.
K mindent beledobált a táskámba. Nem volt valami precíz a pakolás. Ezt nem értékeltem. Ezért csak a cipőjét vehette fel és a nyakörvénél fogva, visszavezettem az autóhoz. Még mindig pityergett, ami már kezdett zavarni. Kezdtem azt hinni, hogy ez már nem játék. Ám még folytattam. Bepakoltam a csomagtartóba, beszálltam, majd ott hagytam a csajt.
- Gyere utánam!
Ő meztelen testtel követette az autót. Nem mentem messzire, mivel már régóta meztelen volt, nehogy megfázzon, megálltam.
Amikor mellém ült betakartam remegő testét. Szemei még mindig könnyben úsztak.
- Most mit kezdjek Veled? Ezek után még vigyelek haza?
- Nézz a szemembe!
- Miért nem nézel a szemembe? – kérdeztem újra K-tól.
- Szégyenembe nem akarok. – válaszolta.
Kezdtem elhinni, hogy baj van, ám olyan jól állt neki a megszeppent kislány szerepe, hogy folytattam. Adtam neki egy kis vizet. Majd a palackot elkértem és kiszálltam a kocsiból. Elvittem jó ötven méterre és egy kapcsoló szekrényre tettem.
Visszamentem az autóhoz.
- Tudod miért vittem el a flakont? – kérdeztem.
- Nem tudom. –mondta.
- Vissza kell hoznod. Megértetted?
Levettem K-ról a takarót.
- Gyerünk! A cipőt is vedd le!
- Teljesen meztelen leszel. – mondtam neki.
K még mindig könnyeit itatta, amit újra letöröltem. Szinte éreztem, hogy megköszöni szemeivel a figyelmességem. Kiszállt és megtette, amit kértem tőle, így még jobban azt hittem, hogy nála a játék része a sírás.
Az erdőben már sötétedett.
A lány meztelen teste, több mint szép látvány volt. A tükörből néztem, milyen ügyesen szedi a meztelen lábát.
Amikor a kocsi felé tartott és indítottam, majd gázt adtam. Megfordult a fejemben, hogy tíz percre itt hagyom. Nem tettem, megvártam, a kezemet kinyújtottam a lehúzott ablakon a palackért. K odaadta.
- Szállj be és öltözz!
Én közben kiszálltam és a csomagtartóban összepakoltam.
Közben a lány felöltözött. Elindultunk a buszmegálló felé. K még mindig sírt, ekkor kezdtem igazán azt érezni, hogy valamit nagyon elrontottam. Nem tudtam, mit tegyek. Neki mennie kellett, ám én nem akartam ilyen állapotban elhagyni. Ám éreztem, hogy akkor, aznap este nem tehettem már semmit. Megegyeztünk, hogy egy másik alkalommal folytatjuk a beszélgetést. Közben az út szélén öröm lányokat láttunk.
K szerint Ők legalább ki tudtak volna elégíteni. Nagyon a lelkébe mászhattam ezzel az alázással. Nem találta a helyét a lány, megtörten ment haza.
Nagy feladat áll előttem: visszaadni a lány hitét, akaratát, önbizalmát.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.